A klímabarát mezőgazdaságot támogató európai fintech cég, az Agreena bejelentette magyarországi működését. Ezzel a vállalat a közép-európai régió harmadik országaként (Lengyelország és Románia után) a magyar gazdálkodók számára is hozzáférést ad a talajszén-tanúsítási programhoz, amelyen keresztül extra jövedelemre, jelenleg hektáronként átlagosan évi 65 euróra tehetnek szert a gazdálkodók. A regeneratív (talajbarát) gazdálkodási eljárásokat az EU is támogatja, a teljes átállást 2030-ra tűzte ki.
A karbonkvóták árfolyamának várható növekedése egyre nagyobb súllyal kényszeríti a legszennyezőbb iparági szereplőket szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére, azonban a gazdasági szereplők nagyobb részét kötelező érvénnyel nem érinti az uniós megfelelési kényszer. Ugyanakkor az önkéntes piacon ezeknek a vállalkozásoknak is van lehetőségük a karbonlábnyomuk ellentételezésére, amit a befektetők, finanszírozó bankok, piaci partnerek vagy éppen a vásárlók egyre inkább el is várnak. A Pact Capital szakértőjével, Papp Bernadettel arra kerestük a választ, hogy hogyan válik karbonsemlegessé egy nem kifejezetten termelőtevékenységet végző vállalat, hogyan lehet megállapítani a szén-dioxid-kibocsátás mértékét, és mennyibe fog kerülni a karbonsemlegesség egy vállalkozás számára.
A kibocsátási kvóták kereskedelmét (EUA), az önkéntes szén-dioxid-kompenzációkat, valamint a zöldáram származási garanciák piacát nem egyszerű átlátni, bár mindegyik valamely fenntarthatósági terméket, ennek kereskedelmét foglalja magába, mégis számos pontban van eltérés közöttük. A szén-dioxid-projektek, az energiahatékonysági projektek és tanúsítványok, a megújuló villamosenergia-, illetve a gázpiacok, a megújuló üzemanyagok és a kibocsátási egységek szolgáltatásával foglalkozó ACT vállalat néhány éve két külön szervezetként foglalkozik a felsorolt tevékenységekkel, így az ACT Commodities és az ACT Financial Solutions egy-egy szakértője válaszolt a környezeti megoldások piacára vonatkozó kérdéseinkre. Vuk Kopanját, az ACT Commodities környezeti megoldások szolgáltatóját, tanácsadóját, valamint Szász Szilárdot, az ACT Financial Solutions környezetvédelmi megoldásokért felelős szakértőjét kérdeztük.
Az agrárium az egyik legjobban kitett iparág a klímaváltozás miatt egyre sűrűbben előforduló szélsőséges időjárásnak. Ezért is fontos, hogy visszafogjuk a károsanyag-kibocsátásunkat, amíg még lehet, és ehhez ne csak a sokszor emlegett energiaiparban, hanem akár a mezőgazdaságban is eszközöljünk változásokat. A mezőgazdaság károsanyag-kibocsátás szempontjából nem a legszennyezőbb iparág, mégis a globális népességnövekedés miatt félő, hogy egyre nagyobb arányt fog képviselni az ÜHG-kibocsátásban (üvegházhatású gázok). A népesség számának alakulását nehezen lehetne befolyásolni, főleg a fejlődő országokban, így eredményesebb lehet az egyéni fogyasztási szokások változtatásában, illetve néhány esetben a technológiai újításokban keresni a javulási lehetőségeket. De vajon hogy ér össze az agrárjövő és a klímaváltozás? Egyáltalán csökkenthető a mezőgazdaság környezetterhelése? Vannak olyan mezőgazdasági ágazatok, amelyek veszélybe kerülhetnek Magyarországon a klímaváltozás miatt?
Majd minden szövetségese óva intette Jeruzsálemet.
Energetikai és hadiipari létesítményekre is csapást mértek.
Újra beengedik az újságírókat.
Nagy Márton ismertette a döntést szerda délután.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
