szénerőmű kibocsátás
Üzlet

Energiaválság a karbonpiacokon: most ugrik csak igazán a kereslet

Pásztor Roxána
A kibocsátási kvóták kereskedelmét (EUA), az önkéntes szén-dioxid-kompenzációkat, valamint a zöldáram származási garanciák piacát nem egyszerű átlátni, bár mindegyik valamely fenntarthatósági terméket, ennek kereskedelmét foglalja magába, mégis számos pontban van eltérés közöttük. A szén-dioxid-projektek, az energiahatékonysági projektek és tanúsítványok, a megújuló villamosenergia-, illetve a gázpiacok, a megújuló üzemanyagok és a kibocsátási egységek szolgáltatásával foglalkozó ACT vállalat néhány éve két külön szervezetként foglalkozik a felsorolt tevékenységekkel, így az ACT Commodities és az ACT Financial Solutions egy-egy szakértője válaszolt a környezeti megoldások piacára vonatkozó kérdéseinkre. Vuk Kopanját, az ACT Commodities környezeti megoldások szolgáltatóját, tanácsadóját, valamint Szász Szilárdot, az ACT Financial Solutions környezetvédelmi megoldásokért felelős szakértőjét kérdeztük.

Az ACT Commodities foglalkozik többek között a zöldáram származási garanciák (GoO) szolgáltatásával. Mit jelen pontosan a származási garancia és hogyan zajlik az adásvétele?

Vuk Kopanja: A származási garancia egy olyan elektronikusan forgalmazható tanúsítvány, amely igazolja, hogy a vállalatok, végső fogyasztók által felhasznált energia egy adott része, vagy akár egésze, megújuló energiaforrásból származik. A származási garancia szabványos mérete 1 MWh villamosenergia-mennyiség. Magyarországon a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jegyzi be, tartja nyilván és akár honosítja - ha külföldről erednek - a származási garanciákat. Tehát minden tranzakció, ami nálunk is befut, az a MEKH-nél is megjelenik, ha Magyarországról van szó. Mindegyik kereskedőnk egy-egy országot vagy régiót fed le. Amikor megkeres minket egy ügyfél, akkor az elvárásainak megfelelően megkeressük számára a legjobb megoldást. A kereskedelem során a megújulóenergia-termelőkkel is tartjuk a kapcsolatot, az ő szerepük a folyamatban, hogy a termelés után bejegyeztessék a származási garanciát az adott ország regiszterében, ezután következhet a szabad piaci kereskedelem. Mi tehát egyfajta közvetítőként működünk a termelők és a fogyasztók között.

Az ACT a piaci alapú fenntarthatósági megoldások egyik vezető globális szolgáltatója, a cég 2009 óta megbízható partner a szén-dioxid-projektek, az energiahatékonysági projektek és tanúsítványok, a megújuló villamosenergia-, illetve a gázpiacok, a megújuló üzemanyagok és a kibocsátási egységek szakértőjeként. Személyre szabott megoldásokat kínálunk, amelyek mögött széleskörű piaci ismeretek állnak, ezzel is segítve a partnereinekt abban, hogy fenntartható jövőt építsenek.

A megújuló energiaforrások beszerzése kulcsfontosságú az éghajlati célok elérésében, viszont országok között átívelő piacról van szó, így lehetnek fizikai nehézségek. A megújuló és a nem megújuló energiaforrások általában ugyanazokon a hálózatokon érkeznek, honnan tudjuk, hogy éppen a zöld áramot kapjuk?

Vuk Kopanja: Európa-szerte össze vannak kötve a villamosenergia-hálózatok, így nem lehet megkülönböztetni, hogy az adott elektron milyen forrásból származik.

Éppen ez a szerepe a származási garanciának, ez biztosítja, hogy a megtermelt és megvásárolt villamos energia megújuló forrásból származik. Emellett lekövethetővé is teszi, hogy az európai rendszerbe pontosan mennyi fenntartható energia került be.

Vuk Kopanja
ACT Commodities, Environmental Commodities Trader
Vuk Kopanja is an Environmental Deal-Structuring Consultant ACT Commodities. He consults with clients, helping them structure environmental certificate deals and provides them with expert sustainabili
Tovább
Vuk Kopanja is an Environmental Deal-Structuring Consultant ACT Commodities. He consults with clients, helping them structure environmental certificate deals and provides them with expert sustainabili Tovább

Milyen megújuló energiaforrások állnak a tanúsítványok mögött?

Vuk Kopanja: Szél-, nap-, geotermikus-, és vízenergia, valamint biomassza közül is lehet választani, illetve kiállítani a származási garanciát. A biomasszát gyakran keverik a biometán tanúsítvánnyal, de az egy egészen más terület.

Melyik a legolcsóbb?

Vuk Kopanja: A megtermelt áramot tanúsító okirat árát az is befolyásolja, hogy mennyire tartja a piac tisztának az adott forrásból előállított energiát, vagyis milyen a technológia megítélése, milyen hátrányokat feltételez ezekről a piac. A biomassza az egyik legolcsóbb megoldás, de nem minden ügyfél szereti, míg a második legolcsóbb a vízenergia. Utóbbi megítélését némileg beárnyékolhatja, hogy a vízerőművek többsége viszonylag régi, akár több tíz évesek is lehetnek, így felmerül az a veszély, hogy valamekkora negatív hatásuk van a környezetre nézve. Ez csapódik le az árakban is. A napenergia megítélése kapcsán az szokott felmerülni, hogy egy kevésbé stabilan (eltérő nappali és éjszakai teljesítmény) üzemelő energiaforrásból, a fogyasztók hogyan tudják biztosítani és lefedni az egész napos működésüket zöld villamos energiával. Mivel a szélenergia estében nem igazán lehet ilyen hátrányokat felsorakoztatni, így az a legdrágább.

Az ACT Financial Solutions területéhez tartozik a megfelelési karbonpiac. Ez hogyan épül fel?

Szász Szilárd: A karbonkvóták esetében az Európai Unió dönt a kibocsátás maximálisan megengedhető mértékéről és ehhez igazítva kiosztja a hatókörébe tartozó üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátással rendelkező létesítményeknek a kvótákat. Amennyiben a szabályozás alá vont létesítmények a karbonkvóta mennyisége által meghatározottnál kevesebb ÜHG-t bocsátanak ki, a kibocsátás jogát eladhatják azoknak a vállalatoknak, melyek több ÜHG-t bocsátanak ki, mint amennyit a karbonkvóta mennyiségük megenged. Ezáltal az ÜHG kibocsátás csökkentése pénzügyi előnyhöz juttatja a környezettudatosabb vállalatokat.

A kötelező karbonkvóta mellett létrejött az önkéntes piac is, ami az állami szabályozástól függetlenül működik. Ennek kereskedelmi egységei a karbonkreditek. A létrejöttüknek fő célja nem a jogszabályi megfelelés, hanem lehetőséget adnak például az ellenőrzött kibocsátáscsökkentés karbonkreditek (VER-ok) kereskedésére. A VER-ok tanúsítják a nagy hatású éghajlati projektekből származó CO2- és egyéb ÜHG-kibocsátás csökkentését, elkerülését vagy eltávolítását. Minden VER egy metrikus tonna CO2-ekvivalens kibocsátást jelent.

Mielőtt rátérnénk az önkéntes piacra, mi a szerepe a megfelelési karbonpiacon az ACT-nek?

Szász Szilárd: A környezetvédelmi piacok kibocsátással kapcsolatos jogszabályi környezetében való eligazodás meglehetősen bonyolult. A közvetlen és közvetett kibocsátások csökkentése elengedhetetlenné vált, a vállalkozások és a kormányok pedig a Párizsi Megállapodás és a globális nettó nulla célkitűzések mögé állnak. Több mint 14 éves tapasztalatunk van ezen a fejlődő piacon, ahol szilárd tudásbázist építettünk ki, és kiemelt figyelmet fordítunk minden piaci változásra, így lesznek a megoldásaink személyre szabottak.

A karbonkvóta-kereskedelem szerepe az, hogy kibocsátás-csökkentési stratégiát találjanak ki az ipari szereplők és fokozatosan álljanak át zöldebb működésre. Hol tart ez a folyamat, mennyire váltja be a kvótarendszer az eredeti célját? (Főleg 2021-től, amikortól szigorúbbá vált a kvótarendszer)

Szász Szilárd: A karbonkvóta-kereskedelem szükséges annak érdekében, hogy környezettudatosabb ipart teremtsünk és csökkentsük a ÜHG-kibocsátásokat. Itt hozzáfűzném azt, hogy a karbonkvóták értékesítéséből származó bevétel egy része a Modernizációs Alapba kerül. A Modernizációs Alap célja, hogy segítse főként a kelet-európai nemzeteket, amelyek ígéretet tettek arra, hogy 2050-re elérik a nettó nulla kibocsátást, a tisztább energiára való átállásban. Tehát a karbonkvótákra költött pénz forgatva van és uniós pályázat formájában lehívható, nyilván fejlesztésekre.

A kérdésre a válasz az, hogy igen, igyekeznek a vállalatok eleget tenni a szabályozásnak, sőt néhány ipar/vállalat meglovagolja ezt a szabályozási hullámot és jó marketinget tud ráhúzni a termékeire, szolgáltatásaira. Például a papírgyárak és az autóipar.

Szász Szilárd
ACT Financial Solutions, Environmental Deal-Structuring Consultant
Szász Szilárd is an Environmental Solutions Specialist at ACT Financial Solutions, part of ACT Commodities Group, the leading global provider of market-based sustainability solutions. Szász has been h
Tovább
Szász Szilárd is an Environmental Solutions Specialist at ACT Financial Solutions, part of ACT Commodities Group, the leading global provider of market-based sustainability solutions. Szász has been h Tovább

Beszéltünk már a zöldáram tanúsítványokról, a kötelező kibocsátási kvóták piacáról. Mi a helyzet az önkéntes szén-dioxid-semlegesítéssel?

Vuk Kopanja: A származási garanciához hasonlóan itt is van egy nyilvántartás, illetve olyan standardok, amelyek biztosítják és igazolják, hogy az adott projekt létrejöttével kibocsátás-csökkentés érhető el. Vegyünk például egy olyan projektfejlesztőt, aki faültetéssel foglalkozik. Amíg nőnek a fák, folyamatban van a projekt, de még nem kap tanúsítást, amint viszont eléri az előre meghatározott erdősítési szintet, auditálják a projektet. Megállapítanak ennek egy ellentételezési mennyiséget, bejegyzik a tanúsítványt és a projektfejlesztőnek lesz önkéntes kvótája, amivel kereskedhet. A projektek többsége természetvédelmi, vagy megújuló energián alapuló, utóbbiból India, Törökország területén van sok. Előfordulhat az is, hogy egy megújuló energia fejlesztéséről szóló projekt ahelyett, hogy származási garanciát állítana ki, inkább karbonkreditként adja el, egyszerűen azért, mert több pénzt kereshet vele.

Ennek mi az oka?

Vuk Kopanja: Marketing szempontból is talán előnyösebb az önkéntes karbonkredit vásárlás, mert nemcsak a kibocsátását csökkenti egy vállalat, hanem társadalmi hozzáadott értéket is teremt a projekten keresztül. A projektek komplexitása is mozgatja az árakat.

Hogyan választanak projektet az ügyfelek?

Vuk Kopanja: Meg szokták nézni például a származási országot, főként a társadalmi hozzáadott érték miatt sem mindegy, hogy demokratikus ország projektjéről van-e szó. Vannak, akik nem az országot választják ki, hanem a projekt jellegét, így például nem akarnak olyan beruházást finanszírozni, ami gázhoz kötődik, még ha az valamelyik fejlett, demokratikus európai ország projektje is.

Az ACT segít az ügyfél karbon-lábnyomának a kiszámításában?

Vuk Kopanja: A karbonlábnyom-kalkulációt nem mi végezzük, abban tudunk segíteni, hogy megtaláljuk a megfelelő tanúsítványt a cégek számára, a lehető legjobb áron. Közben a másik oldalon a projektgazdákat is megkeressük, megvesszük a kvótáikat, portfóliót építünk, majd ezekből kínálunk lehetőségeket a vevők számára. Ez egy hosszú tanulási folyamat, tudnunk kell, hogy milyen döntések, ideológiák mentén választnak az ügyfelek, a vevők, így tudunk számukra megfelelő projekteket ajánlani.

Az offsetting, vagyis a karbonlábnyom semlegesítése kapcsán gyakran felmerül azt a kritika, hogy a cégek greenwashingra használják.

Vuk Kopanja: Azok a vállalatok követnek el úgynevezett "zöldre festést", amelyek környezettudatosnak mutatják magukat, de csak kevés erőfeszítést tesznek, hogy valóban fenntarthatóak legyenek. Ha van egy tanúsítás, esetleg fizikailag megvalósított fejlesztés, vagy akár egy energiahatékonysági felújítás az eredmények mögött, akkor azzal igazolható, hogy a valóságban is tettek a környezetért.

Az energiahatékonysági tanúsítványokról még nem beszéltünk. Bár Magyarországon csak 2021 elején lépett életbe az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR), Európában már sok országban megvan ennek a többéves gyakorlata. Hogyan épül fel ez a piac?

Vuk Kopanja: Az EKR-ben az energiaszolgáltatók - akár villamosenergia-, földgáz-  és üzemanyag-kereskedők - kötelezve vannak egy bizonyos mennyiségű energiamegtakarításra. A mennyiség a felhasználóik számára értékesített energia arányában van meghatározva. A rendszer célja, hogy ösztönözzék az energiahatékonysági beruházásokat, illetve a tudatosságot. A kötelezett energiaszolgáltatóknak több lehetőségük is van, hogy teljesítsék az előírt energiahatékonysági javulást. Saját beruházásaik révén is teljesíthetik, illetve beszerezhetnek EKR-tanúsítványokat a piacról, de egy olyan alapba is befizethetik a GJ-onként megállapított járulékot, amit a hatóságok energiahatékonysági beruházásokra osztanak szét. Ha a kötelezettek nem élnek valamelyik lehetőséggel, akkor büntetésben részesülnek. Az ACT akkor tud bekapcsolódni ebbe a folyamatba, ha az energiaszolgáltatók a tanúsítvány vásárlása mellett döntenek. A másik oldalon ugyanis olyan szereplők, cégek állnak, akik meg is valósítanak bizonyos energiahatékonyságot növelő fejlesztéseket - például LED-lámpákat szerelnek a gyár egész területére, komolyabb szigetelést végeznek, vagy akár a oktatást biztosítanak a munkavállalóknak. Ezek által valósul meg az energiahatékonysági cél, csökken a felhasznált energia és kiállításra kerül egy tanúsítvány, amit a kötelezettek, vagyis az energiaszolgáltatók meg tudnak vásárolni. Mi ebben a folyamatban is közvetítőként vagyunk jelen, segítjük a vállalatokat, hogy az energiahatékonysági tanúsítványaikat el tudják adni.

Egy energiaválság közepén vagyunk, van jó néhány aktualitás, ami befolyásolhatja a karbonkvóták piacát. Európában a szénerőművek újrakapcsolása milyen hatást eredményezett?

Szász Szilárd: A szénerőművek újrakapcsolására még egyelőre nem reagált a karbonkvóta piac. Nyilván a szénerőművek szennyezése nagyobb, és ez többletkeresletet eredményez, amely nagy valószínűséggel piaci áremelkedést okoz.

Egy kisebb hisztérikus felvásárlási roham miatt is el tud mozdulni a piac, mert a likviditás kicsi. Vegyük példaként a legutóbbit, amely augusztusban történt, amikor Németország a politikai döntések után megkezdte gáztárolójának feltöltését a következő hónapokra.

Az áremelkedésben persze az a tényező is közrejátszott, hogy egész augusztusban a kibocsátási kvóták (EUA) aukciós volumene 50%-kal csökkentve volt. Végül augusztus végére, miután Németország leállította a gáztárolók feltöltési folyamatát, a piaci ár 90 euró alá süllyedt, szeptemberben pedig tovább csökkent miután az EUA-k aukciója visszaállt a normál volumenre.

A keresletélénkülés, a kvóták árnövekedése inkább a zöld beruházások felé tereli a szereplőket, vagy a túl magas árak miatt félő, hogy be fog avatkozni a szabályozó?

Szász Szilárd: A keresletélénkülés egyértelműen a zöld beruházások felé tereli a szereplőket. Egyenlőre a túl magas árakat nem tudják kezelni a szereplők és rájönnek arra, hogy valóban szükségük van egy olyan cégre mint az ACT. Ez a probléma jellemzően túlnő a karbonköteles cégek kapacitásain, mert a piac már annyira komplikált, hogy ha nincs egy dedikált személy, aki pontosan követni tudja a piac mozgását és annak okát, akkor elveszik az információ rengetegben. Ha szükségesnek ítéli meg, akkor mindig van a szabályozó részéről beavatkozás. Például májusban az Európai Bizottság közzétette a REPowerEU tervet, amely olyan javaslatokat tartalmazott, mint a piaci stabilitási tartalékból származó (MSR) kibocsátási egységek egy részének (200 millió kibocsátási egységet) értékesítése, a megújuló energia céljának 32%-ról 45%-ra történő emelése 2030-ig, az Innovációs Alap megkétszerezése, valamint a hidrogén és egyéb zöldgázok importja és a nem EU-s országokkal való partnerség.

Az árak hogyan változtak az egyes piacokon?

Vuk Kopanja: Érdekes helyzet állt most elő, nő a villamos energia és a gáz ára is. A származási garanciáknál is felment az ár, többek között az aszály miatt. A tanúsítványok drágulásán keresztül, lényegében a megújuló energia is megdrágult, de arányaiban mégsem annyira rossz a helyzet, mert közben a fosszilis villamos energia ára a többszörösére emelkedett.

A kötelező kvóták ára hogyan reagálta le az energiapiac "felrobbanását"?

Szász Szilárd: Már régen érett a jelenlegi energiaárak emelkedése. Erre még rátett a gázpiac tavaly év végén történt spekulációja is, és a gáz ára több mint a duplájára ugrott. 2021. december 1-jén az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén az európai gázár 45 euró volt, december 22-én már 129 euró. Természetesen a karbonkvóta piac is lekövette a mozgást, viszont valamivel később. Mivel a gáz ára megugrott, a szén lett a keresettebb fosszilis tüzelőanyag, és a kevésbé fejlett országok rögtön visszaváltottak szénre. Nyilván ez a szennyezést megnövelte és ezzel a karbonkvóta kereslete is megnőtt ami áremelkedést okozott a karbonkvóta piacon. Amint a gázárak csökkentek, úgy azt a mozgást lekövette a karbonkvóta piac is. Ugyanez figyelhető meg az idei márciusi és augusztusi piacmozgásokon, amikor a gáz ára magasan, akkor a karbonkvóta ára alacsonyan volt. Ekkor a piaci szereplők agresszíven reagáltak és hisztérikus kvótavásárlásba kezdtek, ennek hatására nőtt a karbonkvóta-kereslet és így az ár is. Úgymond “ellensúlyozták” egymást.

Mi befolyásolhatja még a kibocsátási kvóták árát? Mire érdemes odafigyelnünk?

Szász Szilárd: A kibocsátási egységek (EUA) ára 2018 eleje óta a 10 euró alatti értékről 90 euró fölé emelkedett. Az EUA-árakat főként a keresletoldali tényezők például a gazdasági tevékenység, az üzemanyag-váltások és a közpolitikák határozzák meg. Íme néhány példa amely nagyban hozzájárult az EUA-k áremelkedéséhez az elmúlt időszakban:

  1. Európai Bizottság 2019 év végi bejelentése az európai zöld megállapodásról.
  2. A 2021 eleji különösen hideg európai időjárás miatt nőtt az energiaigény. Az energia iránti nagyobb kereslet közvetlenül az EUA-tanúsítványok iránti kereslet növekedésében nyilvánult meg.
  3. Az Európai Bizottság „Fit for 55” jogalkotási javaslatcsomagjának bejelentése.
  4. Az ETS 4. szakasza, amely 2021-ben kezdődött, az EUA-k idővel csökkenő kínálatával és a piaci stabilitási tartalék frissített paramétereivel is jár, ami tovább korlátozza a piacon elérhető EUA-k mennyiségét. Egyes tanulmányok a piactervezésben (azaz az EUA szállítási ütemtervében) kapcsolatos változásokra vonatkozó bejelentések hatását is vizsgálták, és arra a következtetésre jutottak, hogy ezek valóban jelentős hatással voltak az EUA árakra.
  5. A magasabb gázárak, amelyek arra ösztönzik a villamosenergia-termelőket, hogy gázról nagyobb szén-dioxid-kibocsátású széntüzelésű villamosenergia-termelésre váltsanak, ezáltal növelve a szén-dioxid-kibocsátási engedélyek iránti keresletet.

Az Európai Bizottság kutatása szerint, az "árak rally-ját" támogathatta a nem megfelelő szervezetek, például a befektetési alapok megnövekedett érdeklődése az ETS iránt. Az időjárási viszonyok is nagy szerepet játszanak, mivel ezek mind az energiafogyasztásra, mind a megújuló energiatermelésre gyakorolt hatásukon keresztül befolyásolhatják a kibocsátási tanúsítványok iránti keresletet. A szén-dioxid-árak legfontosabb mozgatórugójaként azonosították a „váltási” hatást, amely a különböző szén-dioxid-kibocsátási szintű üzemanyagforrások helyettesítéséből adódik. Európában főként a gáz és a szén között zajlik ez a „váltás”.

Mennyire jellemző ezen a piacon a spekuláció?

Szász Szilárd: Röviden válaszolva azt mondanám, hogy jellemző. Egy nemrégiben közzétett kutatásból kiderült, hogy ez a spekuláció leginkább a kereskedelmi bankokra, befektetési bankokra, befektetési alapokra és más pénzintézetekre jellemző. Mint tudjuk a pénzügyi intézetekre hatással vannak a politikai döntések, és a politikai célok megvalósításához pénz kell, ergo nincs egyik a másik nélkül. Az aktuális törvények elég teret biztosítanak ahhoz, hogy ha megfelelően állunk a dolgokhoz, egy jó piaci specialistával némi kiadáscsökkentést vagy egy kis pluszt is könnyedén elérhetünk.

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) jelentésében dokumentálta, hogy a EUA határidős pozíciókat birtokló ügyfelek száma 2018 óta nőtt, ez a növekedés viszonylag homogén volt. A piaci infrastruktúra szabályozás (EMIR) szerint az elmúlt 5 évben alig változott a piac szerkezete annak ellenére, hogy a piac az elmúlt két évben több mint kétszeresére nőtt. Ha a spekulációs tevékenység jelentősen megnőtt volna, akkor a nyitott pozíciók arányának is nőnie kellett volna a pénzintézetek között. Viszont a befektetési alapok aktivitása a közelmúltbeli kis mértékben nőtt az ETS-piacon, ami a spekuláció növekedését jelezheti, ugyanakkor ez nagyon csekély arányt képvisel a fennálló nyitott pozíciókban. A spekuláció 2019 eleje óta enyhén nőtt, de jóval az ETS korábbi szakaszaiban tapasztalt szint alatt maradt.

Összességében a fenntarthatósági célokban, a vállalatok magatartásában milyen trendek uralkodnak most?

Vuk Kopanja: Sok minden zajlik egyszerre, egyfelől látjuk a hatását az EU-s nem pénzügyi jelentések szigorodásának, nemcsak a kötelezettek köre lesz egyre szélesebb, de a befektetőknek is átalakul az elvárása.

Pénzügyi szempontból a tanúsítványok megléte nagyon fontossá vált, a cégek vonzóvá akarnak válni a befektetők, illetve az egész közösség számára. Az ellátási láncokon keresztül is növekszik az igény erre. Nemcsak európai országok, hanem ázsiai beszállítók is önkéntes karbonkrediteket vásárolnak, ugyanis ezt kérik tőlük azok az európai nagyvállalatok, akiknek exportálnak.

Az ellátási lánc fontos forrása a zöld átállásnak. De nemcsak a riportálás miatt kérik az európai óriások a beszállítóikat a semlegesítésre, hanem mert az ügyfeleik is elvárják, a tulajdonosi kör is kéri, illetve a befektetőknek is be kell mutatni. Jelenleg, ha egy nagy autóipari beszállító - aki azt vállalta, hogy zöld energiával dolgozik -, megnyer egy tendert, akkor be kell mutatnia az erre vonatkozó tanúsítványát.

Nyugat-Európában jellemzőbb ez a tudatosság? Magyarország hogy áll?

Vuk Kopanja: Ez egy nagy hullám, ami Nyugat-Európából fokozatosan jut el Kelet-Európában, és évről évre látszik a különbség. 2018-ban a magyar piac még nem is tudta, hogy mik ezek a tanúsítványok, most már fejlettebb a piac, érdeklődnek, javaslatokat kérnek. Lengyelország is hasonló ütemben halad, illetve Szlovákia, Csehország is. A balkáni országok valamivel lassabbak ebben.

A cikk megjelenését az ACT Commodities támogatta.

A Credit Suisse svájci bankóriás homlokzata. Fotó: Shutterstock
putyin shutter
eu orosz gáz
számítógép iroda munkahely
nyugdíj korhatár
Tematikus PR cikk
2023. március 21.
Agrárium 2023
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Könyvelő munkatárs

Könyvelő munkatárs
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
tőzsde