Az áprilisi 33 pontos csúcsról júliusban 30 pontra esett vissza az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet negyedévente készített konjunktúra-indexe. A részletekből kiderül: a megkérdezettek a jövőbeli kilátásaikkal kapcsolatban váltak pesszimistábbá.
Júniusban nagy lendületet vett a mélypontjához közel járó építőipar: egy hónap alatt 7,5%-kal bővült a termelése, megerősítve a korábbi hónapok óvatosan felfelé forduló trendjét. A rendelési mutatók is biztatóan alakulnak.
Júniusban az előző hónaphoz viszonyítva 2,4%-kal csökkent az ipari termelés, ami rossz hírnek mondható azok után, hogy úgy tűnt, a második negyedévre végleg magára talál a szektor. A termelés volumene még az egy évvel korábbi szintet is 0,3%-kal alulmúlta.
Júniusban 1129 millió euró többlet keletkezett a külkereskedelmi mérlegben - ennél nagyobb aktívumot még sohasem láthattunk Magyarországon. Az viszont nem egyértelmű, hogy ez a növekedés szempontjából jó hír-e.
Júliusban 53,9 pontra ugrott fel a magyar beszerzésimenedzser-index, nagyot javítva az előz havi visszafogott eredmény (50,9) után. A mutató alakulása egybevág azzal a várakozással, hogy gyenge évkezdet után a feldolgozóipar a második fél évben élénkülni fog.
A magyar gazdaság teljesítményének folyamatos javulását jósolja az ING konjunktúramutatója. A kedvező változás mögött elsősorban az ipari
termelés magára találása húzódik meg.
Áprilisban havi alapon 5,4%-kal nőtt az ipari termelés volumene, amivel a szektor ledogozta az utóbbi öt hónap teljes esését. Az adat azt mutatja, hogy az első negyedév gyenge eredménye után élesen jött a felpattanás, ami a második negyedéves GDP-kilátásokat sokkal derűsebbé teszi.
Áprilisban az előzetes adatok szerint az ipari termelés volumene 5,4%-kal haladta meg az előző havi szintet. A nagy megugrásnak öthavi esést kellett kompenzálnia.
A ma megjelent adatok szerint 2016 első negyedévében a nemzetgazdasági beruházások 9,6%-kal zsugorodtak. A váratlannak nem mondható, ám annál csúnyább adatban a Nemzetgazdasági Minisztérium meg tudta látni a szépséget.
2016 első negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 9,6%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A beruházások csökkenésére lehetett számítani, hiszen döntően az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződése okozta. Ennek megfelelően a költségvetési szervek beruházásai szinte összeomlottak. A kevésbé érintett területeken, így a gépberuházási tevékenység, illetve egyes ágazatok (például feldolgozóipar) esetében a csökkenés kisebb volt, de azért ott is visszaesést mért a KSH.
Enyhén emelkedett az üzleti bizalom szintje Magyarországon az előző negyedévhez képest, aminek köszönhetően a mutató eddigi legmagasabb szintjére nőtt. Eközben a bizonytalanság összességében mérséklődni tudott, noha az nem egységesen érinti az üzleti szférát - ez derült ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) áprilisi negyedéves konjunktúra-felméréséből.
Márciusban az építőipari termelés volumene 6,3%-kal elmaradt az előző havitól. Az újabb méretes visszaesés meglepetésnek mondható abból a szempontból, hogy februárban már stabilizálódni látszott az év eleji óriási zuhanás. Úgy tűnik azonban, hogy eddig nem láttuk az uniós támogatások visszaesése miatti teljes hatást, hiszen az eddig éves alapon 20% körüli zsugorodás 33,9%-ra nőtt.
2016 márciusában a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene (a naptárhatástól megtisztított adat szerint) 4,2%-kal bővült - jelentette a KSH. Ez elmarad a dinamikus februári adattól, amit elsősorban az élelmiszereladások növekedésében beállt csökkenés magyaráz.
A gyenge márciusi adat után tovább tudtak romlani a feldolgozóipari kilátások: a Caixin konjunktúraindex 49,7 pontról 49,4 pontra esett vissza. A mutató 14. hónapja van a visszaesést jelentő 50 pont alatti tartományban.
A tavalyinál gyorsabban nőhet az ipari termelés az idén a BDI német iparszövetség szerint annak ellenére, hogy lassul az export bővülése.
A vártnál kedvezőbb a hangulat a német befektetők körében áprilisban, annak ellenére, hogy a kínai lassulás miatti exportvisszaeséstől még mindig tartanak a piacok - derült ki a mannheimi székhelyű ZEW gazdaságkutató legújabb felméréséből.
Áprilisban tovább folytatódott a LeadING HUBE nevű konjunktúramutató lassú emelkedése, igaz az index továbbra is negatív tartományban maradt. A konszolidációt alapvetően az új építőipari és ipari megrendelések hajtották. Ez alapján az év első fele érdemi lassulásról, a második része viszont már az élénkülés jegyében telhet.
Februárban - szezonálisan igazítva - 1,1%-kal haladta meg az ipari termelés volumene az előző havit. Az első pillantásra kedvező szám gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ágazat nem állt talpra a januári, 20%-ot meghaladó zuhanása után. Az optimisták a rendelési mutatók "mozgolódásában" bízhatnak.
Az előzetes adatokkal megegyező mértékben, 0,8%-kal csökkent az ipari termelés volumene januárról februárra. A KSH friss jelentéséből kiderül, hogy elsősorban a kőolaj-feldolgozás ágazat visszaesése okozta a kellemetlen meglepetést, de nem talált magára a járműgyártás sem. A rendelési adatok alapján lassulás várhat az idén az iparra.
Márciusban a kínai export 11,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az adat reményt adhat arra, hogy a hosszabb ideje gyengélkedő kínai gazdaság növekedési kilátásai (és így a befektetői hangulat) javulnak.
Nem egyértelmű a vámok hatása.
A Legfelsőbb Bírósága elutasította a vámok gyorsított felülvizsgálatát .
A Biztonsági Tanács ülésén üzengettek egymásnak a felek.
Nincs határozott irány.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
