A magyar építőipari vállalatok elkötelezettnek mutatkoznak a fenntarthatósági szempontok érvényesítése mellett, és erre ösztönzik őket a finanszírozási oldalon a bankok és a befektetők is. Ők szívesebben hitelezik a zöldnek minősülő projekteket, és szívesebben vásárolnak olyan kötvényeket, amelyeket valamilyen fenntarthatósági cél megvalósítására bocsátanak ki. A zöld kötvénykibocsátások száma és értéke ugrásszerűen emelkedik, a folyamatot pedig a háttérből támogatja a Magyar Nemzeti Bank is. Látszólag tehát minden rendben, a szektor zöldítése folyamatban van - írja elemzésében Dános Pál, a KPMG ingatlan tanácsadásért felelős vezetője.
A fenntarthatósági szempontok figyelembevétele egyre inkább már nemcsak értékrendi, hanem üzleti kérdés is. A fenntarthatóan működő cégek például odafigyelnek az épületeik vagy éppen a gyártó gépsoraik energiafelhasználására, egyre hatékonyabb eljárásokat és módszereket vezetnek be, vagy éppen csökkentik a működésükhöz, termelésükhöz szükséges anyaghasználatot. Korábban a fenntarthatóság hallatán a cégek pénzügyi vezetőinek első kérdése az volt, hogy ez mennyi többletköltséggel jár, mostanában azonban egyre inkább az látszik, hogy az ilyen beruházások megtérülése a teljes életciklusra vetítve már pozitív. Ezen fenntarthatósági célokat szolgáló beruházások megtérülési idejét számos módon tudjuk tovább csökkenteni. Ilyen megoldások az adókedvezmények, a zöld pénzügyek új finanszírozási lehetőségei, vagy az EKR rendszer. Ebben az elemzésben ezeket a témákat járják körbe a KPMG szenior menedzserei, Farkas Gábor és Wieder Gergő.
Kidolgozásra került az EU Taxonómia energiatermelésre vonatkozó szabályozása, amely körülírja, hogy a szektorban mi tekinthető zöld tevékenységnek és beruházásnak. A magyar energiatermelés és a Magyarország által vállalt klímacélok teljesítése szempontjából sem érdektelen, hogy a rendelet tervezet – ha átmeneti időre is – zöldnek minősíti a nukleáris energiát, a modern földgáz turbinákat és a hidrogént is. Ugyanakkor a gázos erőműveink zöme nem minősülnek zöldnek, így jelentős beruházásokra van szükség - írja elemzésében Losonczy Géza, a KPMG associate partnere, az Energetikai és Közüzemi szektor vezetője és Szabó István igazgató, a KPMG CEE régió fenntarthatósági vezetője.
Ugyan még nem végleges az új, ESG-re vonatkozó kötelező banki közzétételekkel kapcsolatos szabályozás, de már egyértelmű, hogy júniustól rengeteg új, elsősorban környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos adatot tesznek majd közzé a bankok. A Bázeli szabályozás harmadik pillére szerinti közzétételre vonatkozó elvárásokat az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) tette közzé. A kidolgozott szabályozási sztenderd (ITS) végső tervezete összehasonlítható közzétételeket ír elő arról, hogy a szektor szereplői mekkora mértékben finanszíroznak fenntartható vállalatokat és tevékenységeket, valamint, hogy az éghajlatváltozás hogyan hat a bank kockázataira, illetve ezeket a kockázatokat milyen módon mérsékli. A részletes, 2022-re vonatkozó ESG információkat már az új nyilvánosságra hozatali dokumentumban kell közzétenni - írja elemzésében Barna Evelin, a KPMG tanácsadója és Vajda Péter, a KPMG szenior tanácsadója.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
