Rengeteg új adatot tesznek közzé a bankok: mire érdemes nagyon figyelni?

A szabályozás jogi háttere és célja

Az egységes formátumban történő ESG publikáció lényege, hogy kellően átfogó és összehasonlítható információt nyújtson az intézmények vonatkozó kockázati profiljának értékeléséhez. A szabályok kidolgozása során az EBA a Pénzügyi Stabilitási Tanács éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoportjának (FSB-TCFD) ajánlásaira, a Bizottság éghajlatváltozási jelentésekkel kapcsolatos, nem kötelező erejű iránymutatásaira, valamint az EU Taxonómia rendeletére épített.

A módosítás célja, hogy az érdeklődők megfelelő információt kapjanak a hitelintézetek ESG-kitettségeiről, kockázatairól és stratégiájáról, és mindezeknek megfelelően megalapozott döntéseket hozhassanak, legyen szó befektetési, finanszírozási vagy szabályozói döntésről. Az ITS többek között olyan egységes közzétételeket és KPI-okat ír elő, mint például a Taxonómiarendeletből ismert zöld eszközmutatót (GAR), valamint a banki könyv taxonómia arányosítási mutatóját (BTAR), amelyek azt mutatják be, mekkora mértékben finanszíroz egy adott bank olyan gazdasági tevékenységeket, amelyeket az EU a zöld gazdasági átmenet szempontjából relevánsnak tart.

A közzététel fő elemei

Az ITS-tervezet előírásai összehasonlítható mennyiségi közzétételeket határoznak meg az éghajlatváltozással kapcsolatos átmeneti (tranzíciós) és fizikai kockázatokra vonatkozóan, ideértve olyan információkat, amelyek a szén-dioxid kibocsátással, vagy az éghajlatváltozási eseményektől függő eszközök kitettség arányával kapcsolatosak.

Az extrém időjárási eseményekből adódó konkrét éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokon túl, a zöld gazdasági átmenet okozta egyéb kockázatokról is információt kell majd szolgáltatni,

ideértve a leginkább szennyező iparágakkal szemben realizált kitettségeket, ahol a legnagyobb a szabályozási kockázat, azaz annak a lehetősége, hogy a jövőben jogi úton korlátoznak bizonyos gazdasági tevékenységeket. A nyilvánosságra hozott információk kiterjednek továbbá az intézmények azon mérséklő intézkedéseire, amelyek a párizsi klímacélokkal összhangban támogatják ügyfeleik karbonsemleges működésre történő átállását, és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását. Ezenkívül a tervezet KPI-okat tartalmaz a környezeti szempontból fenntartható eszközök finanszírozási tevékenységére vonatkozóan.

A mennyiségi mutatók mellett a szabályozástervezet minőségre vonatkozó információk közzétételét is előírja. Ezek a szabad szövegesen töltendő publikációk olyan, az adott bank működésével kapcsolatos információkat tartalmaznak, mint hogy az intézmények hogyan ágyazzák be az ESG-megfontolásokat vállalatirányítási módszereikbe, üzleti modelljükbe, stratégiájukba, valamint kockázatkezelési keretrendszerükbe.

A közzététel kihívásai

Az EBA a közzétételhez Excel formában jelentési sablonokat is nyilvánosságra hozott. A tíz kvantitatív jelentési tábla a korábbiaknál jóval komolyabb adattartalommal bír, egyúttal számos előírt adat állíthatja komoly kihívás elé a bankokat, és így közvetve a finanszírozásért folyamodó vállalatokat

Általánosságban elmondható, hogy számos új elvárás és komplex számítás jelenik meg a 3. pilléres nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban, amelyek egyelőre megannyi esetben vetnek fel értelmezési kérdéseket a bankok számára, a többi között az elfogadott Scope 3 számítási módszertanok esetén, illetve az elfogadható, EU Taxonómiától különböző minősítési keretrendszerek kapcsán.

Már most is azonosíthatóak azok a szektorok, amelyek kapcsán kiemelten fontos lehet a megfelelő minőségű és mennyiségű adat begyűjtése,

ilyen például az autógyártás. Mindezeknek megfelelően a sablonok szerint releváns szektorokban kiemelten érdekelt hitelintézeteknek érdemes felmérniük, milyen típusú adatokra lehet majd szükség, és ezek közül melyek nem állnak egyelőre semmilyen rendszerben a bank rendelkezésére. Szintén látszik, hogy az ingatlanfedezetek kapcsán szükség lehet olyan, eddig nem feltétlenül kereshető módon tárolt adatokra, mint az ingatlanok energetikai besorolása, és olyan újféle bontásban készített riportok összeállítására, mint a fedezetek NUTS földrajzi régió szerinti bemutatása.

Egyértelmű trend, hogy a hitelintézetek által jelentendő nem pénzügyi adatok köre folyamatosan növekszik, amely egyre nagyobb átláthatóságot biztosít mind a befektetők, mind a szélesebb közvélemény számára azzal kapcsolatban, hogy egy konkrét bank mennyire veszi figyelembe az éghajlatváltozást a hitelezési és befektetési döntései során. E

nnek logikus következménye az is, hogy várhatóan ezek a bankok a korábbinál sokkal több, fenntarthatósággal kapcsolatos adatot és várakozást építenek majd be a döntési folyamataikba,

amelynek így hatása lesz a finanszírozási igénnyel rendelkező vállalatokra is. Várhatóan a megfelelően dokumentált módon az EU Taxonómia szerinti uniós környezeti célokhoz hozzájáruló, jelentős környezeti károkozást elkerülő gazdasági tevékenységek, valamint a zöld gazdasági átmenetet lehetővé tevő projektek és beruházások finanszírozása egyszerűbb és olcsóbb lehet, így a gazdasági szereplőknek is érdeke felmérni, hogy saját tevékenységük mennyire fenntartható, illetve hogyan tudnák működésüket markánsan zöldebbé tenni.

A közzététel specifikus kihívásai
A „tranzíciós kockázatok a banki könyvben” című, 1-es számú táblában TEÁOR-kód szerint, különösen szennyező szektorok mentén kell közzétenni a nem pénzügyi vállalatok felé realizált kitettségek könyv szerinti értékét, a halmozott értékvesztést, illetve a Scope 1, 2 és 3 ÜHG kibocsátást. Egyelőre Scope 3-ra nem lesz kötelező adatot közzétenni, de a tábla tölthető az ügyfél által jelentett, vagy a Bank által becsült CO2 ekvivalens (CO2e) kibocsátás összegével is. A Scope 3 kibocsátás becslése az adathiány és az egységesen elfogadott módszertan hiánya miatt egyelőre sok kérdést vet fel, illetve sok kritika érte a jelenlegi sablont amiatt, hogy az nem mutatja ki, ha ugyan az adott kitettség egy szennyező szektorban tevékenykedő vállalattal szemben áll fenn, de az hozzájárul a fenntarthatósághoz (pl. kizárólag energiahatékony ingatlanokat fejlesztő beruházó).

A második táblán kell jelenteni a fedezeteket képző kereskedelmi és lakóingatlanok energetikai besorolását és a velük szemben realizált könyv szerinti kitettségértéket, amely a Scope 3 kibocsátás becsléséhez is jó alapul szolgálhat. Ennek oka, hogy például a számos hitelintézet által is alkalmazott PCAF módszertan a jelzáloghiteleknél az adott ingatlan energetikai besorolása és alapterülete alapján is elfogadhatónak tartja a CO2e kibocsátás előrejelzését.

A harmadik tábla számos előre definiált szektor (pl. autóipar) tekintetében vár el igazodási mérőszámot, amely lehetővé teszi az ügyfél kibocsátásának összehasonlítását a párizsi klímacélokkal (szállítás esetén pl. CO2/ utaskilométer).

A negyedik tábla a húsz leginkább karbonintenzív cégcsoporttal szembeni kitettségekről várja el részletes adatok közzétételét, mint például a lejárati idő súlyozott átlaga. Ezen táblával kapcsolatban egyelőre kérdés, hogy hogyan állapítandó meg az érintett vállalatok köre, illetve nem elég informatív olyan bankok esetén, amelyek elsősorban kkv-kat finanszíroznak.

Az ötödik tábla a fizikai kockázatokkal szembeni kitettségekről szól, ideértve az ingatlan-fedezeteket is, amelyeket több bontásban kell megadni. Ilyen bontás a földrajzi régió, a fizikai kockázatok két fő típusa (akut vagy krónikus), vagy akár a kitettség Stage 2 besorolása. Ennek megfelelően adatokra lesz szükség azon kitettségek bruttó könyv szerinti értékéről, amelyek kifejezetten érzékenyek az olyan krónikus hatásokra, mint az időjárás fokozatos változása; az olyan akut hatásokról, mint amilyen egy hirtelen bekövetkező fizikai kár vagy akár annak másodlagos hatása például az ellátási lánc zavarában; valamint szükséges azon kitettségek azonosítása is, amelyek mindkét típusú fizikai kockázatra érzékenyek.

A hatodik, hetedik, nyolcadik és kilencedik táblák a Taxonómiarendelet által meghatározott kritériumrendszer szerint várnak el jelentéseket. Ezen táblák kapcsán nem tisztázott, hogy a Taxonómiarendelet 8-as cikkéhez hasonlóan itt is csak az NFRD hatálya alá tartozó vállalatokkal szembeni kitettségeket kell-e jelenteni, vagy a kkv-k esetén is szükséges lesz az adatgyűjtés. Ugyancsak tisztázatlan egyelőre, hogy a két jelentés konzisztens logika mentén állna-e össze, vagy eltérések jelenhetkezhetnek a Taxonómia 8-as cikk, illetve a 3. pilléres közzétételek között. Egyezés esetén felmerülhet, hogy a kétféle jelentés redundáns.

Az utolsó, 10-es tábla a Taxonómiarendelet által nem érintett, de fenntartható, a klímaváltozás hatásait mérséklő kitettségekről – hitelek, kötvények, nem-pénzügyi, pénzügyi vállatok illetve háztartások szerinti bontásban – vár el adatokat, azonban egyelőre nem nevezi meg konkrétan, mely nem az EU által lefektetett kritériumrendszereknek megfelelő kitettségeknek lehet helye a publikációban. Mindazonáltal a különböző keretrendszerek és kapcsolódó jelentések közötti megfelelő szinergia megtalálása kiemelten fontos lehet a bankok számára.

A szerzők a KPMG tanácsadója és szenior tanácsadója.

Címlapkép: Getty Images