Nem igaz, hogy a munkanélküliségi ráta ne volna jó indikátora a gazdaságok lemaradó teljesítményének - állítják a San Francisco-i Fed kutatói ma megjelent tanulmányukban. Sokan azért gondolják ennek ellenkezőjét, mert a ráta a válságot követően sokkal gyorsabban csökkent, mint azt a gazdasági fellendülés indokolta volna. A Fed például el is vetette erre vonatkozó konkrét célját. A tanulmányból viszont kiderül, hogy a GDP és a munkanélküliség között fennálló negatív összefüggés (Okun-törvény) még mindig igaz.
Még mindig óriási a káosz a sajtóban és az emberek gondolkodásában a világ nagy jegybankjainak eszközvásárlási programjaival kapcsolatban. Gyakorta találkozni kétkedő hangokkal, amik szerint ez a sok "pénznyomtatás" valójában nem is ér semmit, legfeljebb a tőzsdéket hajtja. Márpedig nem egy kutatás irányul arra, hogy megmérje az adott országok GDP-jére gyakorolt hatását ennek az eszköznek és pontosan ezt teszi az angol jegybank legújabb tanulmánya is. Ebben pedig a korábbi szakirodalomhoz hasonlóan, statisztikailag szignifikáns, pozitív hatásokat mutatnak ki az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság esetében.
Magyarországon a tavaly kiállított számlák 3,3 százalékát írták le a cégek veszteségként. Ez az arány jelentősen jobb, mint a kelet-európai 4,9 százalékos veszteségleírási hányad, és a 3,9 százalékos összeurópai átlagnál is kedvezőbb.
A válságok máig velünk élnek és ciklikusan recesszióba taszítják a világot, de feltétlenül így kell-e ennek lennie? John Maynard Keynes gondolataiból kiindulva arra juthatunk, hogy a koordináció bukása és a várakozásokkal kapcsolatos probléma az, ami mindennek a kiinduló pontja. Ezek ugyanakkor nem biztos, hogy kiiktatható problémák, ám nem jelenti azt, hogy ne lehetne őket a mai helyzetnél ésszerűbben kezelni. Kenneth Arrow, Nobel-díjas közgazdász szerint nem hagyatkozhatunk a Greenspan-féle utólagos takarítás módszerére, jobb ötlet volna a tüzek terjedését megakadályozni, mint utólag oltani. Ehhez pedig sokszor érdemes más tudományok eszközeit megvizsgálni és elgondolkozni például azon, hogy a gazdasági rendszerek esetében elképzelhető-e a modularitás. Arrow segítségével most az alapoktól a legújabb Nobel-díjjal kitüntetett elméletekig jutunk és olyan kérdéseket is áttekintünk, mint a túl nagy tőkeáttétel szerepe a pénzpiaci fertőzésekben.
Kenneth Arrow október végén a Rajk László Szakkollégium meghívására járt Magyarországon és az alábbiakban az előadása, illetve az azt követő vele folytatott beszélgetéseink alapján foglaljuk össze a Nobel-díjas tudós gondolatait. A cikksorozat első részét az alábbi linken olvashatják el:
A legújabb nagy gazdasági világválság pusztán öt éve volt és azt követően sokan jutottak arra a következtetésre, hogy a közgazdaságtanban vissza kell térnünk az alapokhoz, mert egyszerűen nem értjük mitől vannak folyamatosan válságok. Meg kell néznünk, hogy pontosan mi a szerepe az információnak a gazdaságban, miként hat ránk. Meg kell tudnunk, hogy a mostani árak és a rájuk vonatkozó várakozások milyen viszonyban vannak egymással. Át kell néznünk az innováció szerepét is és elgondolkozhatunk, hogy pontosan miért is életképtelen a szocializmus. Mindebben most Kenneth Arrow, Nobel-díjas közgazdász lesz a segítségünkre, aki a Rajk László Szakkollégium meghívására járt Magyarországon a múlt héten. A diákok által tiszteletbeli Neumann-díjjal kitüntetett professzor előadásában az alapoktól a legfrissebb Nobel-díjas közgazdasági elméletekig jutunk, amit két részben foglalunk össze.
A következő epizódot holnap olvashatják el a Portfolio.hu-n, amiben arról lesz szó, hogy mik is a tanulságok mára nézve Arrow szerint és hogy miért érdemes néha más tudományterületek megoldásait vizsgálni, ha baj van.
Hogyan érhetjük el, hogy gyorsabban növekedjen Magyarország? Sokan gondolják és hangoztatják, hogy az exportvezérelt növekedés hozza majd el a csodát. Nos, leginkább akkor lesz fenntartható gazdasági növekedésünk, ha növeljük vállalataink termelékenységét. Vagyis önmagában a nemzeti össztermék felhasználási oldalát nézni nem elég, a kínálat az, ami igazán számít. Friss kutatások szerint viszont a növekedés importvezérelt is lehet! Az importálásba kezdő vállalatok termelékenysége ugyanis megnő, ahogy a külföldi tulajdonba kerülő vállalatoké is - tudtuk meg Koren Miklóstól, a Közép-európai Egyetem docensétől, aki az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Tanszékének (közismertebb nevén az ELTECON) tanévnyitóján adott elő.
