"Akkor leszek nyugodt, hogy ha a pályázatírói és projektmenedzsment kör, amely lényegében élősködőként 1500 milliárd forintot vett ki a rendszerből, az megszűnik létezni Magyarországon" - fejtette ki személyes véleményét az ATV ma reggeli adásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszter-helyettese arra reagált, hogy a 168 órában újabb cikk jelent meg arról a több százmillió forintos uniós pénzlenyúlási előkészületről, amely ügyet a lap múlt héten robbantott ki. Az újabb cikk további lehallgatási jegyzőkönyvek alapján rámutat, hogy nemcsak belekeverték a nevét a botrányba, hanem igenis az egyik szereplője az ügynek a fideszes Mengyi Roland országgyűlési képviselő.
A 2007-2020 közötti két uniós ciklusban Magyarország kapja messze a legtöbb EU-támogatást a saját gazdaságának méretéhez képest, a tavalyi GDP-jének összesen 45 százalékát - mutat rá pénteken kiadott országelemzésében a Nemzetközi Valutaalap. Miközben már a 2007-2015 közötti időszakban is kiugróan sok uniós pénzt kaptunk, mégis inkább romlottak a versenyképességi mutatóink a régiós versenytársakhoz képest, így valami nagyon nem volt rendben a pénzfelhasználás hatékonysága körül. Az IMF két beszédes ábrája arra is rámutat, hogy hol lehettek a gondok. Azt a kormány is többször elismerte, hogy a hatékony felhasználás helyett a teljeskörű pénzlehíváson volt a hangsúly, de hogy ez jó volt-e így és miben lesz-e változás, jövő hétfőn lesz alkalmuk megbeszélni a parlamenti képviselőknek. Orbán Viktor kormányfő ugyanis "nyílt és építő jellegű" parlamenti vitanapot kezdeményezett "a 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról" címmel.
A Bizottság megkérte hazánkat, hogy Ujhelyi István, EP-képviselő által felvetett kérdésekre adjon tájékoztatást - írja a 444.hu. Az Európai Bizottság szerint, a képviselő által feltett kérdés a helyi hatóságok feladatkörébe tartozik, de ettől függetlenül figyelik a Társadalmi Megújulás Operatív Programon (TÁMOP) belül megvalósult projektet. Az Irányító Hatóság szabálytalansági eljárást indított, mely még jelenleg is a fellebbezés szakaszában van.
Hat ügyben összesen 201 milliárd forintos elszámolási vitánk maradt mostanra az Európai Bizottsággal a 2007-2013-as források kapcsán - jelezte a mai Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője szerint mivel ez az összes unós forrás 2 százaléka körüli tétel, ezért szavai szerint jó lenne, ha a Soros György pénzéből fenntartott magyarországi szervezetek abbahagynák a támadásokat és kivonulnának csapataik az országból. Egy reggeli tv-műsorban Csepreghy Nándor miniszter-helyettes még tíz vitás ügyről beszélt, és azt jelentette be, hogy ebből négy esetben egészen az Európai Bíróságig elvisszük a vitáinkat.
Tavaly mintegy 2500 európai uniós projekt záró helyszíni ellenőrzését folytatta le az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), az idei év első heteiben több mint 400 fejlesztés helyszínén jártak az ellenőrök, emellett ebben az évben további 1600, a benyújtott záró elszámolásokhoz kapcsolódó záró helyszíni ellenőrzés és 400 utánkövetéses helyszíni ellenőrzés lefolytatása várható.
A Népszabadság hétvégi számában megjelent sztorival összhangban azt hangsúlyozta hétfőn este kiadott közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyik államtitkársága, hogy a tárca által "vitt" két Operatív Programban 100% felett sikerült lekötni az uniós forrásokat, így nem fog kialakulni forrásvesztés. Ehhez a bravúros mentéshez azonban számos ügyes megoldás kellett, amelyeket kormányhatározatok is rögzítettek.
Példátlan lépésre készül az Emberi Erőforrások Minisztériuma: a szabálytalanságok miatt felmondják a 2013-ban kötött uniós támogatási szerződést az Országos Roma Önkormányzattal. A kormányzati ellenőrök ugyanis nyomát sem találták semmilyen értékelhető szakmai tevékenységnek a Farkas Flórián által alapított "Híd a munka világába" foglalkoztatási szövetkezet által összevásárolt ingatlanokban. Ez azt jelenti, hogy az ORÖ-nek vissza kell fizetnie a szövetkezetalapításra felvett 1,2 milliárd forintnyi uniós pénzt, amit a záró eredményességi vizsgálat szerint szinte teljes egészében túlárazott, indokolatlan presztízsberuházásokra költöttek ahelyett, hogy a romák munkalehetőségét bővítették volna - számol be az Index.
Közel 127 milliárd forintot fizettek ki az előző uniós ciklus tíz legnagyobb projektjére a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében, miközben a számukra megítélt támogatási összeg 140,2 milliárd forint volt - derül ki a Portfolio újabb vizsgálatából. Ezek a súlyos milliárdok nagy oktatási-képzési és munkapiaci projektekre mentek el és különösen érdekes, hogy a tíz legnagyobb projekt gazdája közül négy is felkerült a most megszüntetni/beolvasztani tervezett állami háttérintézmények "halállistájára". Ez egyrészt felveti azt a kérdést, hogy az elmúlt években kifizetett milliárdok mennyire mentek ésszerű, hatékony projektekre, másrészt azt, hogy az EU-s pénzből is "tuningolt" oktatási-képzési intézményrendszer szerkezete mennyire volt hatékony az átfogó társadalmi célok szempontjából.
A pályázat benyújtási határnapjának késő délutánján, azaz tegnap jelent meg egy közlemény a kormány hivatalos pályázati oldalán, amellyel jelentősen átírták a félmilliárdos keretösszegű, sok kritikát kapott szociális szövetkezetes uniós pályázat szabályrendszerét. Az új feltételek azt jelzik, hogy a kritikák élét igyekszik elvenni a kiíró, hiszen komolyabb feltételeket kell vállalnia a benyújtóknak (ha egyáltalán be tudják nyújtani a pályázatukat), illetve a régebbi TÁMOP-os kiírásokhoz is illeszkednie kell a projekteknek. A benyújtás határidejét részben ezek miatt 3 nappal későbbre tolták, igaz közben már nem kérnek költségvetési táblázat.
Miután a társadalmi infrastruktúra fejlesztési projektek terén fokozott a lemaradás a források lehívásában, kedd este megjelent az a Magyar Közlöny, amely a ciklus zárása előtt 3 hónappal az Operatív Program lényegi módosítását vázolja. Ugyanez rajzolódik ki a társadalmi megújulást szolgáló Operatív Programnál is, amelynek lényege, hogy a most év végéig felhasználható (és esélyesen "beragadó") vissza nem térítendő forrásokat pénzügyi eszközzé (hitel, azaz visszatérítendő forrássá) alakítaná a kormány azért, hogy ezek lehívására több idő legyen.
Hónapok óta számos cikkben felhívtuk már arra a figyelmet, hogy több Operatív Programban még viszonylag gyengén áll az EU-források kifizetése, így fennmaradt a forrásvesztés kockázata, ezt azonban most a jelek szerint mindenképpen kiiktatná a kormány. A legfrissebb Magyar Közlönyben ugyanis megjelent egy olyan kormányhatározat, amely a leginkább problémásnak vélt Operatív Programokban a Magyarországnak járó vissza nem térítendő forrásokat pénzügyi eszközzé, azaz visszatérítendő forrásokká alakítaná át és így osztaná ki. Mindennek előfeltétele persze az, hogy ezt megtárgyaljuk az Európai Bizottsággal. A kormányzati törekvés teljesen érthető, hiszen a pénzügyi eszközök nem idén, hanem jövő év végéig használhatók fel.
Az Országos Roma Önkormányzat költekezésével párhuzamosan a hatóságok vizsgálják az Emberi Erőforrás Minisztérium (EMMI) helyettes államtitkárának, Köpeczi-Bócz Tamásnak a tevékenységét is - tudta meg az Index a tavasz óta újraindult rendőrségi nyomozás nyomán. A lap megkereste az EMMI-t is, ahol azt jelezték, hogy nem tudnak a helyettes-államtitkár felelősségét érintő vizsgálatról.
Az idei kifizetési ütemtervvel és a kormányzati sürgetéssel szemben nem gyorsult, hanem lassult idén áprilisban az EU-támogatások kifizetési üteme, ráadásul olyan mértékben, hogy a tavaly áprilisi volumen alá bukott - derül ki a Portfolio szokásos havi vizsgálatából. A kifizetési ütem 155-ről 118 milliárd forintra lassulása abból a szempontból meglepő, hogy a késedelmes állami projektlista örvendetesen rövidül és április elején megjelent az EU-támogatások lehívását könnyítő szabálycsomag is, mégsincs különösebb ok az aggodalomra az éves kifizetési cél nem teljesítésével és így a 2007-2013-as források beragadásával kapcsolatban. Az viszont biztos, hogy továbbra is igen feszített kifizetési ütemre van szükség ezen célok elérése érdekében.
Az éves kifizetési tervben meghatározottnál 10 milliárd forinttal, a tavalyi hasonló időszakinál pedig 40 milliárd forinttal több uniós támogatást fizetett ki Magyarország a pályázóknak idén március végéig - derül ki a Portfolio szokásos hó eleji vizsgálatából. Ahogy azt tegnap a Miniszterelnökség is jelezte: az év első három hónapjában mintegy 405 milliárd forintnyi támogatás jutott a pályázókhoz és a részletes adatokat megvizsgálva az látszik, hogy hatott a nyilvánosságra hozott késedelmes állami projektlista, illetve a magánszereplők kiértesítése. Éppen azokon a területeken (KEOP, KÖZOP, TÁMOP) ugrott ugyanis meg a leginkább a kifizetés alatt álló projektek száma, ahol a leginkább jellemzőek voltak a végrehajtási problémák. Ez tehát egyúttal esélyt ad arra, hogy tartani lehessen az igen magasra belőtt idei kifizetési célt, és így a 2007-2013-as források teljeskörű lehívására tett vállalást is.
A Széchenyi 2020 program keretében 9,5 milliárd Ft európai uniós támogatás segítségével indított útjára tegnap a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet egy olyan projektet, amely az eddigi gyakorlattal szemben az egészségügyi szolgáltatások teljes rendszerének megújítására irányul. A projekt elsősorban a közösségi szintű egészségszervezés kialakítását helyezi előtérbe, szem előtt tartva az egészségcélú szolgáltatások szervezeti és működési hatékonyságának a fejlesztését.
Nemcsak amiatt volt jelentős nap a múlt péntek a magyar fejlesztéspolitika életében, mert öt Operatív Programunkat elfogadta Brüsszel, hanem amiatt is, hogy a kormány rögtön 15 fejlesztési célra meg is hirdetett pályázati kiírásokat. Ezek keretösszege együtt 32 milliárd forintot tesz ki, amelyből messze a legnagyobb az innovatív iskolák fejlesztésére fordítható (14,5 milliárd forint) fejlesztési forrás. A legtöbb friss kiírás köz-, illetve felsőoktatási intézmények, valamint egyházi fejlesztési elképzelések finanszírozására alkalmas. Érdemes azonban a kutatás-fejlesztési területen mozgó vállalkozásoknak is megnézni az egyik kiírást, hiszen egy uniós keretprogramra való felkészüléshez lehet támogatást nyerni. Egyes kiírásoknál a pályázatok benyújtási lehetősége már rögtön adott, míg más pályázatoknál még 2-3 hetet várni kell erre.
Harmadszor nyert a munkáspárti politikus.
Percről percre tudósítunk.
A társaság éves közgyűlésén Warren Buffett is felszólalt.
Nem is látszik egyelőre a megoldás.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
