Két évvel a 2011-es bejelentés után a Gazdasági Versenyhivatal meghozta az ítéletet a végtörlesztés körüli kartellvád ügyében. A keddi döntése értelmében közel 9,5 milliárd forint büntetést szabott ki 11 pénzintézetre "a végtörlesztés korlátozására irányuló összehangolt magatartás miatt". Az OTP a bírsághatározatot megalapozatlannak tartja, és a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget igénybe kívánja venni.
A kormányváltástól napjainkig 380 ezer devizahiteles vett igénybe valamilyen állami segítséget, vagy szabadult meg más módon a hitelétől. A többség már élt olyan adóskönnyítő megoldással, amelyhez hasonlót most megint tervez a kormány. 170-170 ezren végtörlesztettek, illetve "árfolyamrögzítettek" kedvezményesen, ennél jóval kevesebben éltek a fizetésképteleneknek szóló megoldásokkal. Ha kevés áldozattal járó, célzott megoldást szeretne a kormány, ez utóbbiak továbbfejlesztésére helyezné most a hangsúlyt. Úgy tűnik azonban, most sem a bajban lévő (igaz, sok esetben felelőtlen) ügyfeleknek fog szólni az új csomag, hanem megint a fizetőképes többségnek.
Eltérő időben és mértékben emeltek kamatok a hitelintézetek a végtörlesztés alatt, már csak ezért sem áll meg az összehangolt lépés vádja - hangzott el a Gazdasági Versenyhivatal tárgyalásán a Napi Gazdaság beszámolója szerint. Az ügyet december 1-jéig kell lezárnia a GVH-nak.
Megkezdődött a Portfolio.hu által kedden beharangozott tárgyalás arról, vajon a bankok összejátszottak-e 2011 őszén a végtörlesztési célú hitelek korlátozásában és kamatának emelésében. A tárgyalás elején kiderült: egyes bankok kockázatkezelési munkatársai legalábbis találkoztak egymással, hogy a végtörlesztés kockázatairól beszélgessenek.
A bankok és a devizahitelesek közé dobta a gyeplőt nyilatkozataival Varga Mihály. Kimondta ugyanis: a kormány a maga részéről nem vállal anyagi felelősséget a készülő mentőcsomagért. Az állam háttérbe vonulásának önmagában még örülhetnének is a bankok, Varga azonban továbbment: ha nem sikerül kompromisszumot találni, ősszel a kormány egymaga fog dönteni. A bankok joggal tartanak attól, hogy a "Végtörlesztés 2." című dokumentum lapul a fiókban, hiszen az elmúlt napok kormányzati nyilatkozatai alapján más lehetőség alig maradt. Az eddig napvilágot látott forintosítási és futamidő-rövidítési ötletetek ugyanis önmagukban nem csökkentik, hanem épp ellenkezőleg, növelik a törlesztőrészleteket. Az emiatt szükségessé váló végtörlesztésszerű akción viszont - mivel ismét csak a devizahitelesek kisebbségének (lakáscélú hitelek) megmentéséről van szó - nemcsak a bankok, de a kimaradó devizahitelesek százezrei, sőt a potenciális hitelfelvevők is óriásit buknának.
Sokfajta olvasata van annak, amit kedden este Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Hír TV-ben mondott. Navracsics a Kúria döntésével kapcsolatos kérdésre válaszolva közölte, hogy a kormány a devizahitelesek helyzetének őszi rendezését tervezi. Ahogy megírtuk, csupán az árfolyamrés-probléma megoldásának is komoly következményei lehetnek, mások viszont - köztük elemzők is - egy még távolabb mutató, újabb végtörlesztésszerű "mentőcsomag" következményeitől tartanak. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán délután annyival pontosította a találgatásokat, hogy a Magyar Bankszövetséggel a devizaalapú jelzáloghitelek sorsáról tárgyalnak.
Így alakulnak a lakásárak az ország különböző részein.
Ezek a legkedveltebb célpontok idén a Revolut felmérése szerint.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Cikkünk folyamatosan frissül.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
