Devizahiteles csomag: a többséget "megmentették"
Már eddig is sokat tett a kormány és a bankszektor azért, hogy csökkenjen a devizahitelesek törlesztési terhe. Ahogy csütörtöki számításainkban bemutattuk, ma becsléseink szerint 200 milliárd forinttal alacsonyabb törlesztőrészletet fizetnek az ügyfelek évente, mintha ezek a megoldások nem lettek volna.




A kormányváltás óta több kisebb és két nagyobb segítség érkezett a kormánytól a devizahiteleseknek. A teljesség igénye nélkül a kisebbek:
- 2010 végétől középárfolyamon kell számítani a törlesztőrészletet a lakáscélú hitelek esetében, ugyanekkor az egyoldalú szerződésmódosítások oklistáját is szabályozták
- 2011 nyarán bevezették az Árfolyamgát I. konstrukciót, amellyel végül (a fent említett 170 ezerből) csak 5712 hitelszerződés esetében éltek az ügyfelek
- 2012 májusától 2012 szeptemberéig elengedték a tartozás 25%-át és forintosították a hiteleket azon 90 napon túli késedelemben lévő devizahitelesek esetében, akik ezt kérték. Ezzel 3100-an éltek.
- Tavaly óta a legfrissebb, szeptemberben közölt adatok szerint több mint 9000 lakást vett át a Nemzeti Eszközkezelő az adósoktól, bérleti joggá alakítva a tulajdonjogukat
- Szociális családiház-építési program indult Ócsán
- Állami kamattámogatást kaptak a fent említett forintosításban, illetve az árfolyamgátban (közszolgák) résztvevők
- 2011 őszétől kényszerértékesítési kvóta védi a kilakoltatással veszélyeztetett adósokat (lásd az alábbi táblázatot).
Mivel a fenti segítségek csak a devizahitelesek töredékét érintették igazán érzékelhető mértékben, a valódi segítséget nem ezek, hanem két nagy program, a végtörlesztés és az Árfolyamgát II. jelentették. Ezek közül is a végtörlesztés épp a legkevésbé rászoruló, legmódosabb devizahiteleseket célozta meg.

2011 szeptembere és 2012 februárja között rögzített árfolyamon törleszthették az ügyfelek devizaalapú jelzáloghitel-szerződéseiket, ha néhány kritériumnak megfeleltek. 169 256 darab devizahitel szerződést végtörlesztettek az ügyfelek 1354,4 milliárd forint értékben, az árfolyamváltozás hatását kiszűrve a végtörlesztés így 23,3%-kal csökkentette a hazai deviza jelzáloghitel állományt. A bankok közvetlen végtörlesztési vesztesége 370,2 milliárd forint volt, amit a bankadóból való leírhatóság 30%-kal mérsékelt. A kieső kamat- és díjbevételek azonban hosszú évekig fájhatnak még a bankoknak. A végtörlesztés földhöz vágta az új lakossági hitelek piacát és (a befektetői bizalomvesztés, valamint a banki devizapozíciók egy részének piaci zárása miatt) jelentős árfolyamgyengülést okozott a forintpiacon.

2012 áprilisától a korábbi árfolyamgáthoz képest kedvezményesen vehetik igénybe a konstrukciót az ügyfelek. Míg az Árfolyamgát I. csak a hiteltörlesztés rögzített árfolyam feletti részének átütemezését jelentette, az Árfolyamgát II. konstrukcióban elengedik az ügyfélnek a rögzített árfolyam feletti kamattörlesztést 2017 közepéig (vagy a belépéstől számított 5 évig), és csak a rögzített árfolyam feletti tőketörlesztés halmozódik a később törlesztendő gyűjtőszámlán. A korábbi árfolyamgát konstrukcióval együtt augusztus végéig 170 419 db gyűjtőszámla-szerződést kötöttek Magyarországon. Ebből a ténylegesen megnyitott gyűjtőszámlák darabszáma 160 321 volt (ennek alakulását mutatja az alábbi ábra). A jogosult ügyfelek mintegy 37%-a lépett be eddig.

Augusztus közepén jelent meg, majd a Magyar Nemzeti Bank is felkarolta azt a javaslatot, amely az árfolyamgát átalakításával úgy segítené meg a devizahiteleseket, hogy a rögzített árfolyam fölötti törlesztést teljes mértékben elengednék. A Portfolio.hu szerdán számolt be arról, hogy értesülései szerint ez ma a legvalószínűbb forgatókönyv, majd a Magyar Nemzet információja is megerősítette.
A javaslat lényege 1. A devizahitelesek a futamidő végéig rögzített árfolyamon törlesztenek. Frankhitelek esetében ez eddig 180 forint volt, de csak 2017 közepéig szól a mostani árfolyamgát. 2. A piaci és a rögzített árfolyam közötti különbséget (jelenleg frankonként közel 60 forint) a futamidő végéig, folyamatosan viseli az állam és/vagy a bankszektor. 3. Valójában tehát egy futamidő végéig tartó, gyűjtőszámla-hitel nélküli árfolyamgátról van szó, amelyben a mostani árfolyamgáttal szemben a rögzített árfolyam feletti kamatfizetés mellett a tőketörlesztést is elengedik az ügyfélnek.
Rogán Antal pénteki interjúja alapján a kormány "pénzügyi rezsicsökkentésként" tekint a készülő devizahiteles csomagra, vagyis a kampányban is fontos szerepet szán neki a kormányoldal. Bár korábban a magáncsőd intézményének bevezetéséről érkeztek hírek, nincs szó arról, hogy a 90 napon túli késedelemben lévő, 130 ezresre becsült létszámú, bajban lévő (igaz, részben valószínűleg a legfelelőtlenebb hitelfelvevőket tömörítő) réteg segítséget kapna.Megválaszolatlan kérdések a devizahiteles csomagról Valószínű, hogy a "végtelenített árfolyamgát" rendszere lép tehát életbe, ettől azonban még rengeteg kérdés megválaszolatlan marad. Többek között: - milyen szinten határozzák meg a rögzített árfolyamot? A Portfolio.hu említett számításai szerint az eddig ismert rögzített árfolyam (frankhitel esetén 180 forint) mellett az évi 100 milliárd forintot is megközelítené a program teljes költsége - hogy osztják meg ezt a terhet az állam és a bankszektor között? Fontos tényező, hogy a tőketörlesztés átvállalásának költségeit a bankoknak valószínűleg egy lépésben, a program kezdetén le kellene írniuk, ami több százmilliárd forintos egyszeri teher lenne számukra. Ennek elkerülése kardinális kérdés. - ki vállalja át a háztartásoktól ez esetben az árfolyamkockázatot? Fontos emlékezni, hogy a rögzített árfolyamtól függetlenül a bankoknak a piaci árfolyamon kell visszafizetniük forrásaikat, és a bankrendszer pénzügyi és szabályozói szempontok alapján sem vállalhat számottevő nyitott devizapozíciót. - kizárólag a lakáscélú hitelekre, vagy a szabad felhasználású jelzáloghitelekre is kiterjed a program? - mit kezdenek a 90 napon túli késedelemben lévő ügyfelekkel? A fenti kérdésekre adott válasz pontos ismerete nélkül egyelőre lehetetlen kiszámítani a devizahiteles csomag várható költségeit és hatásait.
Olyan történt Oroszországban, ami mindenkit meglepett
A gazdasági válság azonban tovább mélyülhet.
Szijjártó Péter Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel beszélt
Energiakérdésekről is szó volt.
Szakértő: ha ez megtörténik, Oroszország pillanatok alatt súlyos válságba kerül
Nehéz, de nem lehetetlen, hogy megtörténjen.
Amerika bénító csapást mérhet Oroszországra - Magyarország kereszttűzbe kerülhet miatta
Fokozódik a nyomásgyakorlás.
Kibukott egy újabb titokzatos izraeli akció: hatalmas háború robbanhat ki a Közel-Keleten
Nagyon feszült a helyzet.
Előkerült a titokzatos „Ferrari” verzió : jöhet a következő generációs amerikai lopakodó vadászgép, ami felforgathatja a légiháborút
Ezzel az élre törhet az Egyesült Államok.
Így lehet nagyon sok pénzt keresni a Fed kamatcsökkentésén
Mutatunk 3 ígéretes részvényt.
Bejelentette Donald Trump: elfogták Charlie Kirk feltételezett gyilkosát
Egy hozzá közel álló személy adhatta fel.
Az energetikai dekarbonizációban is szerepet kaphat a hidrogén
Miközben a hidrogénmeghajtás fontos eszköze lehet a közlekedés kizöldítésének, arról lényegesen kevesebb szó esik, hogy a hidrogén az ipar dekarbonizációjában is sz
Ezek a befektetések aranybányák - szó szerint!
Közel két évvel ezelőtt, az árfolyam kitörése előtt pár hónappal azt írtam elemzésemben, hogy az aranyárfolyam radikális emelkedése szinte garantált, akár háromszorozhat is a sárga... Th

Amikor a rosszabb befektetés is megéri
Korábban már írtam arról, hogy mennyire nem szeretem a béren kívüli juttatásokat. Teljesen feleslegesek, elvesznek egy csomó időt, és végeredményben csak azért léteznek, mert adókedvezmény
Milton Friedman és az MMT
Milton Friedman: From Modern Monetary Theory to Monetarism címmel ma cikkem olvasható a Naked Capitalism oldalon. Innen is köszönöm Yves Smith szerkesztőnek a közlést, aki egy rövid felvezetést i
Otthon Start kamatok, kedvezmények: meglepő különbségek a bankok között!
Az Otthon Start program elrajtolt, a bankok pedig - szinte versenyt futva - igyekeznek rálicitálni egymásra nem csak kamatokban, de kedvezményekben és extra jóváírásokban is. Mutatjuk, mit kínál
Két éves a bejelentővédelmi törvény
2023 nyarán lépett hatályba a 2023. évi XXV. törvény, - a panasztörvény - amely a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentéséről szól. A bejelentővéd

Elérhetőek-e az EU-s zöldítési célok?
Az IRENA 2025 júniusi jelentése átfogó képet ad az EU energiaátállási kilátásairól, szektoronkénti bontásban, valamint ismerteti a dekarbonizáció várható társadalmi és gazdasági hatása
100 milliárd forint a magyar vállalkozásoknál
Elértük a 100 milliárdot! - hangzik a hír, de mit takar ez a szám a valóságban? Csak egy újabb számadat, vagy tényleg változást hoz a mindennapokban?



Erre kevesen számítottak: ő most a világ leggazdagabb embere
Újra hasít az AI-sztori.
Mi lesz veled, magyar búza? Drasztikus váltás kell
Aduász lehet a búza itthon, a fajtaválasztáson és a technológián azonban nagyon sok múlik.
Állami tulajdonból a 4iG-hoz kerül a Rába
Bővül a cég védelmi portfóliója.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.