Lejárt a várakozási időnk - Nem halogathatjuk tovább az épületeink felújítását
Ingatlan

Lejárt a várakozási időnk - Nem halogathatjuk tovább az épületeink felújítását

Horváth Áron, MEHI, ELTINGA
|
Pálffy Anikó, MEHI
Két éven át tartó tárgyalások után az Európai Parlament és a Tanács is elfogadta az új Épületenergetikai Irányelvet. Nem véletlen, hogy a Zöld megállapodást szolgáló Fit for 55 jogszabálycsomag utolsó elemére ilyen sokat kellett várni. Az irányelv ambiciózus célt tűzött ki: a 2050-re széndioxid-kibocsátás mentes épületállomány elérését. A csomag, két másik elemével – az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiafelhasználás terjedését előíró irányelvekkel – kiegészülve óriási energetikai fejlesztést vár el az épületszektorban. Most a tagállamokon a sor, hogy az irányelvet átültessék, amire ugyan két évük van, de a nagyratörő célok miatt a megvalósítást már holnap el kell kezdeni. Ezen múlik, hogy a felújítási stratégiában foglalt célok valósággá váljanak: vagyis, hogy a következő két és fél évtizedben az épületfelújítások száma és mélysége (alapossága) egyaránt többszörösére növekedjen - derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet témában végzett kutatásából.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Az európai épületek háromnegyede nem energiahatékony, emiatt az épületszektor felelős az EU végső energiafogyasztásának 40 %-áért, az energiával kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint harmadáért. Pazarló épületeink itthon is 42%-át adják a hazai végső energiafelhasználásnak, ami a Nemzeti Energia- és Klímatervben is hivatkozott becslések szerint már költségoptimális felújítással is közel felére lenne csökkenthető. A Felújítási hullám stratégia és az újonnan elfogadott irányelv alapján azonban még a költségoptimális szintnél is tovább kell mennünk, és

az épületek fogyasztását két és fél évtizeden belül korszerűsítéssel minimálisra kell csökkenteni. Az állomány évi 2-3%-át kell mélyfelújítással megújítanunk a mai szinte nulla arányhoz képest.

A mélyfelújítás új irányelvi fogalma a nulla-kibocsátású épülethez kötődik: 2030 előtt a közel-nulla követelményszint elérése, 2030 után pedig a nulla-kibocsátású épület követelményének eléréséhez szükséges felújítást jelenti.

Az épületfelújításokkal kiemelten foglalkoznak a szakértők az április 24-i Sustainable Tech 2024 konferencián. Részletekért kattints!

A szabályozás jelenlegi szövege már olvasható az Unió honlapján, és bár jó pár részlet nemzeti hatáskörben hozott döntések alapján derül majd ki, az alábbiak minden tagállamra vonatkoznak:

  • 2028-tól már csak széndioxid-kibocsátásmentes középületet lehet építeni, amely a felhasznált minimális, de megújuló forrásból származó energiát helyben vagy a környékről nyeri („net zero épület”), napelemet is használva.
  • 2030-tól minden új épületre, köztük az új lakóépületekre is vonatkozik majd ugyanez az előírás: nagyon alacsony széndioxid-kibocsátású vagy kibocsátásmentesnek kell lenniük, a közel nulla energiaigény (76 kWh/m2) előíráshoz képest is csökkenteni kell az energiaigényt, és az energiát lokális megújuló forrásból kell biztosítani, napelemet is használva.
  • A nem lakáscélú épületekre a tagállamoknak minimumkövetelményeket kell meghatározniuk, és ezek révén kell biztosítani, hogy 2030-ra 16 százalékuk, 2033-ra pedig 26 százalékuk fel legyen újítva.
  • A lakóépületekben 2030-ra legalább 16 %-kal, 2035-re pedig legalább 20-22 %-kal kell csökkentetni az átlagos primer energiafelhasználást.

Ezeknek a kihívásoknak önmagukban sem könnyű megfelelni, de még két további elvárás is nehezíti a szakpolitikai tervezést és a megvalósítást.

Az irányelv talán leginkább vitatott eleme – és hazánk számára is különösen kritikus pontja – a fosszilis energiahordozók fokozatos kivezetése a fűtési és hűtési rendszerekben, párhuzamosan a megújuló energiaforrások és az alacsony széndioxid-kibocsátású megoldások elterjedésének ösztönzésével.

A FÖLDGÁZTÜZELÉSŰ KAZÁNOK BEÉPÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA MÁR 2025-TŐL TILOS LESZ, 2040-RE PEDIG ELŐÍRJÁK A FOSSZILIS TÜZELŐANYAGGAL MŰKÖDŐ KAZÁNOK HASZNÁLATÁNAK TELJES BESZÜNTETÉSÉT.

A 2022-es népszámlálás adatai szerint a hazai lakások több, mint 60%-a függ a földgáztól, 2,5 millió ingatlanban használnak kizárólag gázt vagy amellett fafűtést is. Becslések szerint közel 3 millió korszerűtlen gázkonvektor és 800 ezer feletti elavult (20 évesnél régebbi) gázkazán van használatban a lakóépületekben, ezért a 4,5 milliós lakásállomány több mint felénél a lakóknak gáz alapú fűtésről fokozatosan tiszta fűtési módra kell átállniuk. Az otthonok közel egyharmadában fával (is) fűtött rossz hatásfokú kályhák, cserépkályhák lecserélését pedig főként a magas széndioxid és egyéb károsanyag kibocsátásuk indokolja. A fosszilis alapú tüzelőberendezések kivezetésének és a tiszta fűtési módokra való átállás fokozatos menetrendjét minden országnak a Nemzeti Épületfelújítási Útitervében kell meghatároznia, az ehhez ösztönzőket, támogatásokat kell biztosítania.

A másik átfogó elvárás, hogy a felújítások fókuszában az energiahatékonysági szempontból legrosszabbul teljesítő épületeknek kell állniuk. A lakóépületeknél a megtakarítások 55%-ának az állomány legrosszabb állapotú 43%-ának felújításából kell származnia. Ezeket a megtakarításokat a hazai épületállomány becsült energetikai állapota alapján nagy részben a családi házak szegmensében kell majd elérni,

a 4,5 milliós hazai lakóingatlanból 2 milliónál több olyan családi ház van, amelynek az energetikai besorolása gyengére becsülhető

(energetikai tanúsítvány szerinti besorolása GG vagy rosszabb). Így a családi házas szegmens felújítása – hőszigeteléssel, nyílászáró cserével és a fűtés korszerűsítésével – hozza a legtöbb megtakarítást egységnyi ráfordítással. Ezért is pozitív, hogy a nemrég bejelentett lakossági felújítási támogatás ezt az épület szegmenst célozza.

Csak bízni lehet benne, hogy a kiírást több hasonló követi majd, és nemcsak a gázzal, hanem a szilárd tüzelővel fűtő, főként alacsonyabb jövedelmű családi házakra is lesz felújítási támogatás. Felújítási program pedig a társasházak esetén is indokolt. A társasházak energetikai besorolása ugyan átlagosan kedvezőbb, de felújítottság tekintetében csak kicsivel járnak előrébb: a társasházak legnagyobb része szigeteletlen, fűtési rendszerük elavult.

Öt dolog, amire szükség van a tömeges épületfelújításhoz

Ezzel a támogatási programmal azonban még csak elindultunk a 2050-es célhoz vezető úton. Az épületállomány tömeges korszerűsítéséhez rengeteg tényező együttállása szükséges. A továbbiakban ötöt emelünk ki, ami szerintünk elengedhetetlen egy hazai felújítási hullámhoz.

Először is, ezeknek a céloknak az eléréséhez rengeteg pénz kell, egyes számítások szerint a GDP harmadát kitevő összeg. Ezt az összeget részben az EU-ból, részben a közös állami kasszából, részben magánforrásból kell összetennünk, ahogyan ez a hamarosan induló otthonfelújítási program esetén is történik. Csakhogy míg a program nagyjából 20 ezer családi háznak nyújthat segítséget, addig a dekarbonizált állomány eléréséhez évente nagyjából százezernyi otthon felújítása a cél.

Másodszor, elengedhetetlen több millió otthon tulajdonosának ösztönzése. A tulajdonosoknak, felújítóknak meg kell ismerniük a felújítással járó előnyöket, a komfortérzet és az egészségügyi mutatók javulásától kezdve az ingatlanérték növekedéséig. Azonban ekkora beruházás esetén mégiscsak a megtérülés a legfontosabb, és a felújítás egyéni szintű megtérüléséhez elsősorban pénzügyi ösztönzőre van szükség. Akik belevágnak a lakáskorszerűsítésbe, azoknál egyéni szinten is ki kell jönnie a mateknak: a felújítás révén elnyert alacsonyabb fogyasztás akkor térül meg, ha szembesülnek a jelenlegi magas fogyasztással, és az igazi energiaárakkal. A lakosság részére ezen kívül is rengeteg információt kell eljuttatni. A legtöbb ember számára szinte elképzelhetetlen, hogy tudatosítás, informálás, tanácsadás nélkül, élete egyik legnagyobb projektjeként korszerűsítse az otthonát. A szemléletformálásban minden szereplőnek feladata van állami, önkormányzati, helyi szinten egyaránt. Az új energetikai tanúsítványok segítséget jelentenek a tájékozódásban, mivel jobban emészthetők, és a felújítási lehetőségekről is többet mondanak, de nem helyettesítik az egyedi tanácsadást és a digitalizált tervezést az adott épület műszaki állapotának és energetikai tulajdonságainak megfelelően. A külföldön alkalmazott, és már itthon is meghonosított egyablakos tanácsadórendszer, szemléletformálási kampányok, mindezt segíthetik. Az ilyen típusú intézkedések teremthetik meg a kellő ösztönzést az energiahatékonysági beruházások, felújítások tényleges létrejöttéhez.

Harmadszor, meg kell sokszorozni a felújítási szektor kapacitását, elsősorban a szakemberek terén. Alapanyag és termékoldalon a legnagyobb gyártók kifejezetten várják a felújítási hullám erősödését, képesek felskálázni termékkínálatukat. Ezzel szemben kivitelezői oldalon hiányzik a megbízható, minőségi munkát végző felújítási szakemberek serege. Legalább az állami finanszírozású programoknál indokolt lenne a kötelező szakértői közreműködés vagy szemle, ami nemcsak a minőségi munka garanciáját jelentené, de a hitelezési kockázatot is enyhíthetné. A kkv-knak sok munkát hozhat helyben a felújítás, de a nagyobb építőipari vállalkozásoknak is részt kell venniük a felújítási programokban. Az oktatásban, szakképzésben fő irányként kell megjelennie az új építés mellett a felújításnak és a zöld szempontoknak.

Negyedszer, rengeteg innováció segíthet elérni a célunkat, mind a termékek, mind a szolgáltatások, mind a folyamatok terén. Gyártói oldalon elengedhetetlen az építőanyagok karbonlábnyomát is figyelembe vevő technológiák további terjedése. Szolgáltatási példát hozva: el kell indítani a tulajdonosokat a nagy felújítási projekt útján – ehhez több tanácsadóra, csatornára, zöld influenszerre van szükség. A szükséges méretű beruházás csak pénzügyi közvetítéssel valósulhat meg: a pénzügyi szektornak is innoválnia kell, hogy „zöld hitelek” katalizálják, gyorsítsák a folyamatokat.

Ötödször, és közel sem utolsó sorban, szükség van évtizedes léptékkel is kiszámítható szakpolitikára. A korszerűsítési hullámban az államnak nagy horderejű döntéseket kell hoznia. Példának okáért, a hatékonyság és igazságosság közti dilemmák rajzolódnak ki azért, mert a városi lakótelepek korszerűsítése bejáratott és könnyebben megvalósítható a kisebb települések családi házaihoz képest. Ha viszont a lakótelepi házak korszerűsítését gyorsítja fel előbb az ország, akkor olyanok szorulhatnak hátrébb a sorban, akik kisebb vagyonnal és jellemzően kisebb jövedelemmel, kisebb településeken élnek. Előre tervezés és elköteleződés kell az ilyen nehéz dilemmák kezeléséhez. Ha nincs éveken át kiszámítható támogatási terv, akkor a lakástulajdonosok jobb konstrukciókban bízva kivárnak, és nemhogy gyorsulna a felújítási sebesség, még a tervezett korszerűsítéseket is halasztják. A ma még hiányzó adatokat, például a középületek állományáról és a nem lakóépületekről adatbázisba kell gyűjteni, és nyomon követni az állomány állapotának változását. Ez alapján lehet majd mérni a beavatkozások hatását, hogy pontosabb tervezéssel és hatásosabb intézkedésekkel milliárdokat lehessen nyerni.

Mindannyiunknak van tehát tennivalója azzal, hogy évszázadnyi idő alatt megépült épületeinket negyedszázad alatt kibocsátásmentessé tegyük. A várakozási időnk lejárt.

Címlapkép forrása: Getty Images

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
A náci Németország példája kísérti Európát - Ukrajna messze van a vereségtől

Likviditási szakértő/vezető modellező

Likviditási szakértő/vezető modellező

Szenior treasury és kontrolling munkatárs

Szenior treasury és kontrolling munkatárs

Pénzügyi modellező/vezető modellező

Pénzügyi modellező/vezető modellező
Tőzsdetanfolyam

Tőzsdei hullámok, vagyonépítés és részvénykiválasztás

22+1 órás komplex tanfolyam ahol a tőzsdei kereskedés és a hosszú távú befektetés alapjait sajátíthatod el. Megismered a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeit, megismered a piaci trendeket, megtanulod felismerni a trendfordulókat.

Könyv

A Sikeres Kereskedő - Vételi és eladási pontok, stratégiák, tőzsdepszichológia

Egy tőzsdei könyv, ami nem aranyhalat akar rád sózni, hanem felruház a horgászás képességével, ami a befektetések világában a saját kereskedési módszer kialakítását jelenti.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Financial IT 2024
2024. június 11.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Automotive Business in CEE Region Conference 2024
2024. június 5.
Digital Compliance by Design & Legaltech 2024
2024. május 8.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
Reagált a Kúria a sorsdöntő devizahiteles fordulatra