Eddig csak az egyéni igények diktálták a rosszabb állapotban lévő házak, lakások felújítását, a klímacélok miatt azonban most már uniós szintű szabályozások rendelkeznek arról, hogy a tagállamok, beleértve Magyarországot is, milyen ütemben és eredménnyel csökkentsék az épületszektor energiafelhasználását 2030-ig. Egyre fokozódik tehát a nyomás, egyre nagyobb szükség van egy megalapozott és komplex támogatási, hitelezési rendszerre, ami felgyorsítja nem csak a "felszínes", hanem kifejezetten a mélyfelújításokat is, vagyis azokat a beavatkozásokat, amelyekkel tényleges energiamegtakarítás lenne elérhető a hazai épületállománynál. Mekkora ÜHG-kibocsátás csökkenés érhető el a legrosszabb állapotban lévő épületek felújításával egy hagyományos felújításhoz képest? Számokban kifejezve miért éri meg a legrosszabb épületekkel is foglalkozni? - Ezekre a kérdésekre ad választ a Green Policy Center legújabb tanulmánya. Az épületállomány energiahatékonyabbá tételéről, valamint az építőipar dekarbonizációs lehetőségeiről április 24-én a Portfolio Sustainable Tech konferencián is beszélgetünk.
A hazai végső energiafogyasztás legnagyobb szeletét (32%) a lakossághoz köthető energiafogyasztás teszi ki, és ennek közel háromnegyedét fűtésre fordítjuk. A hazai épületállománynak gyors ütemben kell megújulnia ahhoz, hogy az ország energiahatékonysági és kibocsátáscsökkentési céljait teljesíteni tudja. A korszerűsített és energiahatékony lakásállomány a biztosítéka energiafogyasztásunk tartós csökkentésének, a nagymértékű orosz gázfüggőség csökkentésnek, és nem utolsó sorban ez a kényelmes és egészséges otthonok biztosítéka is. A legzöldebb energia az el nem fogyasztott energia - áll a Magyar Energiahatékonysági Intézet közleményében.
Egy új jelentés szerint a jelenlegi felújítási arány megháromszorozásával 2050-re az Európai Unió szinte valamennyi lakóépületét fel lehetne újítani, ami a helyiségek fűtésére felhasznált végső energia 44 százalékának megtakarítását eredményezné. A Buildings Performance Institute Europe jelentése viszont azt is javasolja a tagállamoknak, hogy tiltsák be a gázkazánokat és -tűzhelyeket. Magyarország egyelőre a felújítási lista végén áll, pedig az egyik legnagyobb nyertes lehetne.
Magyarország összes energiafelhasználásának nagyjából 40 százaléka az épületekhez köthető, vagyis ennyit fogyasztunk többek között olyan tevékenységekkel, mint fűtés, vízmelegítés, világítás és az elektromos eszközeink használata. Mivel az energiafogyasztás sok esetben üvegházhatású gázok kibocsátásával is jár, különösen nagy a jelentősége annak, hogy az épületeket energiafelhasználási szempontból újragondoljuk és ezáltal energiamegtakarítást érjünk el.
Megkezdte Szabadság téri székházának teljes rekonstrukcióját a Magyar Nemzeti Bank. Az 1905-ben átadott épület az azóta eltelt évtizedek során elhasználódott és elavulttá vált. A kívül-belül megújuló műemléképület átadását a jegybank vezetése az intézmény 1924-es alapításának századik évfordulójára tervezi - olvasható az MNB oldalán.
Néhány hónapja hirdetett otthonfelújítási programot a magyar kormány, és épületfelújítási programot az Európai Bizottság. Az állami otthonfelújítási támogatással akár 50 százalékos vissza nem térítendő támogatást vehetnek igénybe a családok, amelyet napelemes rendszerek telepítésére is fordíthatnak. De hogy kell számolnia annak, aki most vágna bele napelemes rendszer telepítésébe például a családi házának tetején? Milyen szempontok alapján lehet meghatározni a tervezett naperőmű teljesítményét, és mire érdemes figyelni, amikor kalkulálunk? A Portfolio az eddigi tapasztalatokról kérdezte Szörényi Ádámot, az MVM Optimum Zrt. vezérigazgatóját és Dervalics Ákost, az EIT InnoEnergy HUB Hungary managerét.
Csak néhány órával előzte meg Novák Katalin tárca nélküli miniszter tegnapi nagy lakásfelújítási bejelentése azt, amit egyébként tegnap Brüsszelben szintén bejelentettek: hatalmas épületfelújítási programot hirdetett meg az Európai Bizottság. Nagyon úgy tűnik, hogy a két dolog összekapcsolódik, és ugyanígy EU-s programból (is) finanszírozhatja majd a kormány a családoknak szintén minap belengetett napelemes beruházási pályázatot. Egyelőre azért nem mondta el sem a lakásfelújítási, sem a napelemes lehetőség részleteit a kormány, mert még az EU-ban is csak most alakulnak ki a végső keretek, konkrétan a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alap részletszabályai. Mindenesetre a megelőlegezett itthoni bejelentések a felkészülést és a várakozások menedzselését jól szolgálják, hogy lendületet vehessen 2021-ben a járvánnyal küzdő gazdaság.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította a HB Reavis előterjesztési keresetét, ami a Bem téri Radetzky-laktanya felújítására és funkcionális átalakítására vonatkozott - közölte nemrég az MTI. A döntés az épület jövőjével kapcsolatban számos kérdést felvet, ezért Radnóty Zoltánt, a HB Reavis csoport magyarországi vezetőjét kérdeztük meg az egykori laktanya várható sorsáról, a döntés cégre gyakorolt hatásáról és az esetleges alternatív fejlesztési lehetőségekről.
Állami projektcég alakult a Kossuth tér és közvetlen környezetének további felújítására, a társaságnak hat hónap múlva kell az első terveket bemutatnia - írja a Világgazdaság. A társaság az induláshoz 505 millió forint állami támogatást kapott.
Normafa és Zugliget több milliárd forintos fejlesztéséről döntött a kormány - írja a Magyar Idők. A felújítás két Hild-villát, a zugligeti lóvasút-végállomást és az egykori Fácán Nagyvendéglőt tartalmazza, de út- és parkolóépítés is kapcsolódik a fejlesztéshez.
Zajlik a kormányinfó.
Washington egyelőre nem tart tőle.
A KSH a korábbinál 15 nappal gyorsabb adatközlési rendszerre áll át.
Több mint 5 százalékot emelkedett.
Kiemelt szempont a vendégélmény fokozása - közölték a szervezők.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
