Gazdaság

A gazdasági stagnálás "színe" és fonákja

Halpern László

1 2 3

A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
Adósságleépülés és következményei.
A nemzetközi pénzügyi válság világszerte két fontos következménnyel járt. Egyfelől a pénzügyi rendszer összeomlásának elkerülése érdekében összeállított mentőcsomagok hatására az államadósság megnőtt. Másfelől pedig a válságot megelőzően felhalmozott adósság fenntarthatósága alapvetően átértékelődött. Ez utóbbi nem csak a nemzetgazdaságokra, hanem azon belül a jövedelem-tulajdonosokra: a háztartásokra, a vállalkozásokra és az államra egyaránt vonatkozik. Természetesen a következmények nem egyformán érintették a három csoportot, a háztartásokon és a vállalkozásokon belül találhatunk olyanokat, amelyeket nem érintettek kedvezőtlenül a válság és annak következményei.

A válság következtében átrendeződtek a növekedési- és jövedelem-kilátások, másfelől megváltozott az adósságot finanszírozók részéről a kockázat megítélése. Ennek megfelelően jelentős mértékű adósságleépítés vette kezdetét. Az adósságleépítés azonban egyértelműen csökkenti az elkölthető jövedelmeket, ezáltal csökken a kereslet, ami mérsékli a növekedést, és egy ördögi kör alakulhat ki. Különösen súlyos lehet ez abban az esetben, ha valamennyi jövedelemtulajdonos egyszerre kényszerül adósságleépítésre, és így nincs lehetőség mérsékelni ezt a növekedést fékező hatást.

Exporttöbblet és tőkekiáramlás

Magyarország áru- és szolgáltatás-kereskedelmi egyenlegében évek óta folyamatosan emelkedik a GDP-arányos többlet. 2005-ben még 2%-os volt a deficit, ez 2007-ben fordult át 1%-os aktívumba, amely 2012-re 7,3%-ra, 2013-ra pedig 8%-ra emelkedett. A 2012. évi hazai többlet messze kiemelkedik az európai mezőnyből: Írország extrém többletét leszámítva, egyedül Hollandiában mutatkozott a hazainál nagyobb GDP-arányos aktívum az áru- és szolgáltatás- kereskedelemben.

A gazdasági stagnálás
A kiviteli többlet emelkedését az áruexport nemzetközi térvesztése kísérte. 2008 és 2012 között a GDP-arányos árukiviteli egyenlegünk 1,2%-os deficitből 3,6%-os többletbe fordult át, vagyis a mérleg mintegy 5 százalékponttal "javult". Eközben azonban folyó áron mért exportunk részesedése csaknem 16%-kal csökkent a világkereskedelemben, amit jóval felülmúlt behozatalunk részarányának zsugorodása (23%). A másik három visegrádi országban ennél lényegesen enyhébbnek bizonyult az import-részesedés csökkenése, miközben az export-részarány Csehországban alig változott, Lengyelországban és Szlovákiában emelkedett.

A válságot követően mind a négy országban pozitív volt a nettó export hozzájárulása a GDP változásához, de ehhez egyedül Lengyelországban társult a belföldi felhasználás emelkedése, így a lengyel gazdaság igen gyorsan növekedett. A belföldi felhasználás visszaesése Magyarországon volt a legsúlyosabb, s mivel ezt a hatást a nettó export kedvező hozzájárulása csak tompítani tudta, a hazai GDP jelentősen csökkent. Figyelmet érdemel azonban, hogy miközben Szlovákiában a nettó export pozitív hozzájárulása nagyjából megegyezett a magyarországival, a belföldi felhasználás csökkenése ott sokkal enyhébb volt, s így a gazdaság, ha szerény mértékben is, de növekedni tudott. Ez úgy is megfogalmazható, hogy a nettó export hasonló relatív javulásának Szlovákiában lényegesen kisebb volt a belföldi felhasználás visszaesésében kifejezett költsége, mint Magyarországon.

A gazdasági stagnálás
A nettó export, a nettó külföldi jövedelem, valamint az összes transzfer egyenlege megadja a gazdaság nettó hitelnyújtását, amelyet a pénzügyi mérleg egyenlege finanszíroz. 2009 és 2012 között a jövedelmi és transzfermérleg GDP-arányos együttes egyenlege lényegében nem változott; így a növekvő nettó külföldi hitelnyújtás kizárólag az áru- és szolgáltatáskereskedelmi többlet emelkedéséhez köthető. A gyakran sajnálatosnak ítélt tőkekiáramlás tehát voltaképpen tükörképe az örvendetesnek tekintett külkereskedelmi többletnek.

A nemzetközi egyenlegek hazai oldala: fogyasztás, megtakarítás és beruházás

Magyarország a 2012. évi, a GDP arányában közel 4%-os nettó hitelnyújtással kiemelkedik a négy ország közül. A hazai többlet Csehországétól és Szlovákiáétól elmaradó (de Lengyelországét kissé meghaladó) megtakarítási ráta, és a valamennyi országénál alacsonyabb felhalmozási ráta mellett jött létre. A tőketranszferek hozzájárulása a nettó hitelnyújtáshoz viszont jelentősebb volt, mint a többi országban. Ami a 2008-hoz viszonyított változást és annak összetevőit illeti, Magyarországon a GDP arányában 10%-ponttal javult a folyó és tőkemérleg együttes egyenlege, amihez a megtakarítási ráta némi emelkedése, és a felhalmozási ráta jelentős süllyedése egyaránt hozzájárult.

A felhalmozási ráta Csehországban és Szlovákiában is csökkent, de lényegesen magasabb kezdeti szintekről, továbbá figyelmet érdemel az is, hogy ezekben az országokban - Magyarországgal ellentétben - a fogyasztási hányad kissé emelkedett. Igaz, Csehországban a külső egyensúlyhiány önmagában nem indokolt makrogazdasági kiigazítást, Szlovákiában viszont a hazaihoz hasonló arányú volt a folyó mérleg hiánya.

A 2008 és 2012 között tapasztalt hazai makrogazdasági alkalmazkodásnak az a legszembetűnőbb sajátossága, hogy a másik három országtól eltérően, nálunk valamennyi szektor egyidejűleg igyekezett/kényszerült csökkenteni nettó hitelfelvételét. Csehországban és Szlovákiában számottevően romlott a kormányzati egyenleg, ami fékezte a magánszektor alkalmazkodásának növekedés-visszafogó hatását. Lengyelországban enyhébb volt a kormányzati egyenleg romlása, de ott a gazdaságot alig érintette a nemzetközi válság. A hazai gazdaságnak az elmúlt években tapasztalt nemzetközi leszakadása, és valamennyi szektorának egyidejű alkalmazkodási kényszere alighanem egy tőről fakad: a túlzottá vált adósságszintek folytán a költségvetés nem tompíthatta a magánszektor alkalmazkodási folyamatainak a gazdaság összteljesítményét csökkentő hatását.

A 2008 és 2012 között bekövetkezett változások a következőkben összegezhetők. A nemzetgazdaság nettó hitelnyújtása közel 6-8%-os GDP arányos negatív egyenlegből mintegy 4-5%-os többletre fordult át, vagyis a négy év alatt nagyjából 10-13 pontnyi kiigazodás történt. A változás döntő része 2009-ben következett be, de 2010-ben és 2011-ben is folytatódott. Nemzetgazdasági szinten a felhalmozási ráta 6 százalékpontnyi csökkenése járult hozzá a kiigazításhoz - a kormányzat felhalmozása 0,5 ponttal nőtt, a magánszektoré 6,5 ponttal csökkent, amiből a meghatározó rész a vállalati szektorra jutott.

Az elmúlt években Magyarországon a GDP-arányos nettó export szakadatlan emelkedését a beruházások folyamatos csökkenése kísérte. A visegrádi országok között kivételesen alacsony szintre süllyedt a hazai beruházási volumen.

A gazdasági stagnálás
A 2008 óta évről-évre emelkedő hazai nettó export ráta csaknem tökéletes fordított tükörképe a beruházási ráta folyamatos csökkenésének. A visegrádi országok egyikében sem tapasztalható olyan szoros ellentétes irányú együttmozgás a két ráta között, mint Magyarországon. Miközben a visegrádi országok közül Magyarországon emelkedett a legmagasabbra a nettó export/GDP arány, 2012-ben nálunk süllyedt a legalacsonyabb szintre (17,4%) a beruházási ráta. (2012-ben Csehországban 23%, Lengyelországban 19%, Szlovákiában 20% volt a beruházások részaránya; 2013-ban kissé csökkent a hazai lemaradás.)

A tőkeállomány bővülését jelző nettó nemzetgazdasági és magánberuházások alakulása azt mutatja, hogy Magyarország különösen a magánszektor tőkebővülését tekintetve áll a többi országnál rosszabb helyzetben; 2012-ben minimális a magánszektor nettó beruházása, 2013-ra pedig az EU-Bizottság a tőkeállomány csökkenését vetette előre.

A magánszektorban tapasztalt zsugorodó tőkebővülés okkal veti fel a kérdést: meddig és milyen feltételek mellett tartható fenn a nettó export nemzetközi összehasonlításban kimagasló többlete? És vajon melyek lehetnek a külkereskedelmi többlet csökkenésének makrogazdasági következményei?
1 2 3
GettyImages-1206945181
scheer sándor
koronavirus_labor_vakcina
kína usa
samsung
spanyol koronavírus getty editorial
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
dolgozó worker gyár gyári munkás ipar