Gazdaság

A gazdasági stagnálás "színe" és fonákja

Halpern László

1 2 3

A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
Az exporttöbblet fenntarthatósága és leépülésének hatása a növekedési kilátásokra.
Úgy látjuk, nem reális a mára kialakult, 8%-os GDP-arányos exporttöbblet tartós fennmaradásával, illetve további emelkedésével számolni, különösen abban az esetben nem, ha megindulna a belföldi felhasználás növekedése. Figyelembe véve a kivitel 96%-os, a behozatal 88%-os és a belföldi felhasználás 92%-os 2013. évi részarányát, egyszerű feltevéseken alapuló számításaink szerint 2%-os belföldi felhasználás-bővülés és 5%-os export- és importbővülés mellett 2,3%-kal nőne a GDP. Ha azonban az import 1,5%-ponttal gyorsabban bővülne a kivitelnél, akkor a gazdaság növekedése 0,9 százalékponttal alacsonyabb, mindössze 1,4%-os lenne.

Magyarország esetében a felzárkózási folyamat még távolról sem fejeződött be. Ennek ellenére, azt figyelhettük meg, hogy egyszerre estek vissza a beruházások, és a fogyasztás visszaesése miatt az import is. Folyamatosan növekvő külkereskedelmi mérlegtöbblet alakult ki és ez tőkeexporttal járt együtt. A növekedési ütem jelentős visszaesését az export alakulása fékezte, azaz csökkentette a visszaesés mértékét a belföldi felhasználás visszaeséséhez képest. Magyarország tehát egy olyan gazdaság jellemzőit mutatja, amelyben részben a belföldi felhasználás visszaesése miatt a felzárkózási folyamat is megakadt. Ha az exportkapacitások nem újulnak meg, akkor az exportáló vállalatok nem lesznek képesek megszerzett piaci pozícióikat megtartani, kiszorulnak. Mindezek következtében nem csak a fejlett országokhoz való felzárkózás fordul vissza és vált leszakadásba, hanem a velünk egyszerre indult felzárkózó országokhoz képest is leszakadunk.

Összegzés

Magyarország európai összehasonlításban kimagasló exporttöbbleteket ért el az elmúlt években. Ezt azonban hosszú éveken át tartó áru- és szolgáltatásforgalmi deficitek előzték meg, melyek hozzájárultak az ország nettó külső adósságának fenntarthatatlan emelkedéséhez. A közelmúlt növekvő külkereskedelmi többletét tőkekiáramlás, ezáltal az ország jövedelméhez mérten túlzottá vált adósságszint jelentős mérséklődése kísérte. Az exporttöbblet, a tőke kiáramlása, valamint a bruttó/nettó külső adósságcsökkenés lényegében ugyanazokat a folyamatokat jeleníti meg eltérő nézőpontokból. Ezért csekély értelme van e folyamatok olyan beállításának, amely szerint az exporttöbblet és az adósságcsökkenés örvendetes, ellenben a tőkekiáramlás sajnálatos, sőt káros fejlemény.

A külkereskedelmi többlet emelkedését a hazai export számottevő nemzetközi térvesztése és az import világkereskedelmi részesedésének ennél is jelentősebb csökkenése kísérte. Belföldi oldalról döntően a beruházások visszaesése járult hozzá a nettó export javulásához, illetve - az adósságcsökkenést közvetlenül érintő - nettó finanszírozási képesség emelkedéséhez, jóllehet az előbbiben a fogyasztás visszaesésének, az utóbbiban pedig a megtakarítások emelkedésének is volt szerepe. Az alkalmazkodás túlnyomó része a magánszektorban történt, ahol 2008 és 2012 között a GDP arányában a felhalmozás 6,5 százalékponttal csökkent, a megtakarítás-beruházás egyenleg pedig mintegy 8,5-11,5 százalékponttal javult. Ehhez képest a kormányzati szektorban csekély volt a kiigazítás, ám Magyarországot az különbözteti meg a többi visegrádi országtól, hogy a kormányzati egyenleg - a "jó időkben" felhalmozott adósságtömeg folytán - nem tompíthatta, hanem inkább fokozta a magánszektorból kiinduló, növekedés-visszahúzó hatásokat.

A külkereskedelmi többletek nyomán a külföldi adósság összege és annak a GDP-hez viszonyított aránya egyaránt számottevően mérséklődött az elmúlt években. Ez a magánszektorban bekövetkezett adósságleépülésnek volt a következménye, ami önmagában véve kedvező, de visszafogja a gazdaság növekedését - Magyarországon éppúgy, mint más olyan országokban, amelyekben a magánszektor túlságosan optimista jövedelmi prognózisok alapján vett fel hiteleket.

Nálunk azonban a belföldi felhasználás bővülését nem csupán a magánszektorban tapasztalt - államilag is inspirált - adósságleépülés, hanem a kormány gazdaságpolitikája és annak stílusa is fékezte. Az egykulcsos adó a fogyasztást, a nem-termelőnek vélt (szolgáltató, pénzügyi közvetítői) tevékenységeket sújtó különadók rendszere pedig a beruházásokat fékezte, csakúgy, mint a gazdaság intézményi-befektetői környezetének az elmúlt években tapasztalt határozott romlása, amelyre valamennyi nemzetközi felmérés felhívta a figyelmet. Ezek a tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy 2013-ban Európai összehasonlításban kivitelesen alacsonyra süllyedt a belföldi felhasználás részesedése a GDP-ben. E kevéssé biztató fejleményeknek csupán tükröződése a szokatlanul magas külkereskedelmi többlet, illetve export- és importhányad.

Ilyen meghatározottság mellett, amelyben a belföldi felhasználás részesedése a GDP-ben rendkívül alacsonnyá vált, a külkereskedelemé pedig erősen megemelkedett, a gazdasági növekedés döntő módon függ attól, hogy a hazai felhasználás bővülése nyomán hogyan változik a külkereskedelmi egyenleg. Kritikus kérdéssé válik, hogy a belföldi felhasználás többletéből eredő keresleti többlet mennyiben képes ellensúlyozni a külkereskedelmi aktívum mérséklődéséből származó kereslet-csökkenést. A magyar kormánytól eltérően, szerintünk nincs ok arra számítani, hogy a belföldi felhasználás tartós bővülését - ha bekövetkezik - éppúgy kísérni fogja a mára kialakult exporttöbblet további emelkedése, vagy akár fennmaradása, ahogyan a belföldi felhasználás csökkenését kísérte. Éppen ellenkezőleg, arra indokolt felkészülni, hogy a belföldi felhasználás növekedéséhez az importkereslet növekedése (a nettó export csökkenése) társul majd, ami azt jelenti, hogy nem számíthatunk hirtelen meglóduló növekedésre. A nettó export csökkenéséből fakadó visszahúzó hatás mértéke az export és az import növekedési üteme közötti rés alakulásától függ, ami viszont a külső kereslet alakulásán, valamint a belföldi termelés, illetve felhasználás bővülésének szerkezetén múlik. Úgy látjuk, hogy ettől a hatástól eltekintenek azok a hazai és nemzetközi előrejelzések, amelyek az elkövetkező évekre 2%-nál számottevően magasabb, tartós gazdasági növekedést vetítenek előre.

NÉVJEGY Halpern László a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után 1974-ben került a Közgazdaságtudományi Intézetbe, melynek igazgatója. Rendszeresen publikál az árfolyamelmélet, a közép-kelet-európai árfolyampolitika, a makroökonómiai stabilizációs elmélet és gazdaságpolitika, a vállalati viselkedés és a külkereskedelem témakörökben. Tanított a Lille-i Egyetemen, a párizsi Sorbonne Egyetemen, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Rajk László Szakkollégiumban, a Széchenyi István Szakkollégiumban, a Láthatatlan Kollégiumban és az Erasmus Kollégiumban. Jelenleg a Közép-európai Egyetemen tanít. A londoni Centre for Economic Policy Research tudományos munkatársa, az Eltecon tanácsadó testületének és a European Trade Study Group tudományos bizottságának tagja. 2013-ban az MNB Popovics-díját kapta meg. Oblath Gábor az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének és az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszékének tudományos főmunkatársa. 1975-ben szerzett közgazdász diplomát, 1995-ben kandidátusi fokozatot. 1975-től a Konjunktúra- és Piackutató Intézet (1987-től: Kopint-Datorg) munkatársa, majd kutatási igazgatója; 2000 és 2002 között a Kopint-Datorg IT elnöke. Vendégkutató volt a Helsinki School of Economics-on, a Brookings Institution-ban és a Finn Nemzeti Bankban; dolgozott az ENSZ EGB elemzési részlegénél, oktatott a CEU Közgazdasági Tanszékén. 2001 és 2008 között az MNB Monetáris Tanácsának, 2009- 2010-ben a Költségvetési Tanácsnak a tagja. Fő kutatási területei: makrogazdasági politika, gazdasági felzárkózás, külgazdasági versenyképesség, a makrogazdasági statisztikák módszertani kérdései. Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának és az MTA Közgyűlésének választott, nem akadémikus tagja. Szakmai eredményeit Káldor-díjjal és Fényes Elek díjjal ismerték el.

1 2 3
mentoszolgalat teszteles201029
Az operatív törzs koronavírus tájékoztatója
GettyImages-1206945181
scheer sándor
koronavirus_labor_vakcina
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
mentoszolgalat teszteles201029