A Világbank statisztikái szerint Magyarországon átlagosan 277 óra megy el a vállalati adóbevallások elkészítésével, ami jóval az EU átlag (172 óra) felett van. Hogyan lehetne elérni, hogy ez a szám jelentősen csökkenjen? Mindenre megoldás a digitalizáció?
Maga a digitalizáció önmagában nem csökkenti jelentősen az adminisztrációt, legfeljebb azt spóroljuk meg, hogy nem kell elmenni a postára és persze az adóhatóságnak sokkal könnyebb a dolga az adatok feldolgozásával.
Ha az adatokat ugyanúgy, többször meg kell adni különböző felületeken, vagy ha a felület nem felhasználóbarát, akkor a bevallásokkal töltött idő nem sokkal kevesebb, mintha kézzel csinálnánk, leszámítva a számítási hibákból eredő megtakarítást.
Azt is látni kell, hogy sok olyan hatóság van, amelyik a NAV-on keresztül szerzi az adatokat, az egyik például a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Lehetne drámaian egyszerűsíteni a bevallásokat, kevesebb információt kérni, de akkor az lenne a probléma, hogy a KSH-nak nem lennének megfelelő adatai, amelyekkel dolgozhat.
A másik, ami miatt sok időt vesz igénybe az adminisztráció, az az, hogy a formanyomtatvány-kitöltő rendszerek gyakorlatilag a ’90-es évek óta nem változtak, mára pedig egyértelműen elavultak. Egy nagy újrázásra lenne szüksége az adóhatóságnak, újra kellene gondolni a folyamatot. Az eSZJA felület jó példa, ott sikerült olyan fejlesztéseket végrehajtani, ami megfelel egy átlagos állampolgár elvárásainak. Ezt a példát kellene követni más területeken is. Ezt a NAV is tudja, tisztában van a saját korlátaival, de nem lehet egyik napról a másikra mindent megváltoztatni.
Milyen hatással lesz az online adatszolgáltatási kötelezettség a gazdaságra és a vállalkozásokra?
Minden jel szerint drámai változást hoz majd. A NAV most az áfát pécézte ki, 2020. július 1-től eltűnik a 100 ezer forintos áfaértékre vonatkozó törvényi hivatkozás, és minden belföldi adóalanynak kiállított számlát be kell küldeni a NAV részére. 2021. január 1-től pedig tovább bővül a kör és a magánszemélyek részére kiállított számlákat is be kell küldeni az adóhatóság részére.
Ez tehát azt jelenti, hogy egy év múlva értékhatártól, társasági formától függetlenül minden számla bekerül az adóhatóság rendszerébe.
A NAV jövő tavaszra nagy valószínűséggel képes lesz arra, hogy a vállalkozások első negyedéves áfatervezetét a beérkező adatok alapján elkészítse. Itt merül fel az a kérdés, hogy ezzel ki is jár jól. Ugyanis a bevallási tervezetnél sok esetben szubjektív tényezők is befolyásolják a számítást, amiről a NAV nem tud, például, hogy az adott beszerzés részben magán, részben vállalkozási célokat szolgál, vagy hogy egy beszerzés közvetlenül egy mentes vagy egy adóköteles tevékenységhez kapcsolódik, és így egyáltalán levonható-e az áfa. Nem gondolom, hogy ezzel a lépéssel csökkenne az adminisztrációra fordított idő, hiszen az áfa analitikát sorról sorra össze kell majd vetnie a könyvelőnek azzal, amit a NAV a tranzakciók alapján készített. A kezdeményezés nem rossz, csak ebben a formában nem feltétlenül segíti a vállalkozásokat és a könyvelőket.
Jobb lenne, ha az áfa bevallásunkat nem úgy csinálná meg a NAV, hogy egyszerűen összerakja az adatokat és utána soronként azt le kéne ellenőrizni, hanem az, mondjuk összevezethető lenne a vállalkozás által elkészített saját analitikával, így az eltérések sokkal egyszerűbben nyomon követhetők lennének.
Vagy továbbmegyek: mintákat gyűjtenének a feldolgozott bevallások alapján és utána valószínűségi alapon bizonyos, nem eldönthető tételeknél egy várható optimumot ajánlana fel a rendszer, amit sokkal könnyebb és gyorsabb lenne javítani és benyújtani. Ez jó lenne az adóhatóságnak is, mert tervezhetőbb és magasabb lenne a bevételük és jó lenne az adózóknak is, mert sokkal inkább hagyatkozhatnának a tervezetre, rengeteg időt spórolva meg.
Magyarországon egyébként érdekes módon a digitalizáció nagyfokú gazdaságfehéredést és ezáltal jelentős többlet adóbevételt hozott. Más országokban inkább csak a hatékonyság javulását figyelték meg, azaz olcsóbb lett a rendszer. Ez részben az eltérő bázisnak és fejlődési útnak köszönhető, hiszen Magyarországon nagyobb volt a feketegazdaság aránya, illetve részben annak, hogy az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, azaz az EKÁER vagy az online számla adatszolgáltatás jóval ambíciózusabb megoldás, mint amit más országok bevezettek.
Mire készülhetnek a vállalkozók, katások idén?
A NAV-nak elég ambiciózus tervei vannak. Amennyiben 2021-től valóban minden számlát jelenteni kell elektronikusan is az adóhatóság felé, akkor véleményem szerint a papíralapú számlázásnak nagyjából vége, ami egyébként nem lenne akkora baj.
Valószínűleg csak ott fognak papíralapon számlázni, ahol más viszi be az adatot, mint aki a számlát kibocsátja, de ez azonban, mint minden emberi beavatkozás, egyszerűen drága lesz és ezért fog kikopni.
Tudomásom szerint pont a számlázás gördülékenyebbé tétele miatt tervben van egy, a NAV által fejlesztett applikáció elkészítése is, amely segítségével a kisvállalkozók az okostelefonjukról tudnának majd számlázni, gyorsan, egyszerűen, és minden adatot azonnal elektronikusan továbbítani az adóhatóság felé.
A kisadózó vállalkozások is változásokra készülhetnek. A kata sokak számára jó lehetőség, leegyszerűsítette az adminisztrációt és van egy jól kimutatható gazdaságfehérítő hatása is. Ugyanakkor az is látható, hogy miközben a kisadózók száma évről évre nő, lassan már a 400 ezer főt közelíti, egy részük már a korábban foglalkoztatotti körből kerül ki. Sokan ugyanis visszaélnek a katázás lehetőségével, és a NAV idén azt tűzte ki célul, hogy gyakrabban ellenőriz egyes érzékeny iparágakat, hogy kiszűrjék és kiküszöböljék a színlelt munkavállalást. Bizonyos területeken, például a médiában vagy az informatikusok körében ugyanis a katás adózás sokkal magasabb arányú, mint más szektorokban - ennek persze lehetnek objektív okai, de részben a fehéredés mellett egy szürkülés is elindult.
Egyre tipikusabb, hogy a vállalkozóval a cégek nem kötnek határozatlan idejű munkaszerződést, de valójában munkaviszonyban dolgoznak, hiszen van egy fix bérük, meg van határozva a munkavégzés helye, ideje, akár a munkaeszközt is a cég biztosítja.
Bizonyos iparágakban trendszerűen lehet látni, hogy azok a magánszemélyek, akik most katáznak, korábban hosszú évekig munkaviszonyban álltak. Ez egy olyan folyamat, amit meg kell állítani, vagy ki kell találni szigorúbb szabályokat.
A katásoknak mennyire kell tartaniuk az esetleges ellenőrzésektől? Hogyan érdemes felkészülni azokra?
Alapvetően nem a katásoknak, hanem a katásokat foglalkoztató cégeknek kell ettől tartani.
Ha a NAV a vizsgálat során arra jut, hogy objektív alapon a kisadózó vállalkozóval kötött szerződése valójában nem vállalkozási (vagy megbízási) szerződés, hanem munkaszerződés, akkor a céget fogják megbüntetni.
A fókusz elsősorban azokon a szerződéseken lesz, ahol a katás vállalkozó a jövedelmének legalább 50 százalékát egy cégtől szerzi. Ez nem feltétlen zárja ki a kata használatát, de jelzi, hogy kialakulhatott egyfajta függőségi viszony a vállalkozó és a cég között, ami inkább a munkavállalás sajátja. Ha pedig a bejelentési szabályokat szigorítják, akkor az online számlaadat szolgáltatás segítségével a kapcsolati/számlázási hálózatok is könnyen feltérképezhetők lennének, mondjuk az olyan eseteket, hogy egy katás beszámláz három cégnek, de ebből kettő továbbszámlázza azt a harmadiknak.
Ugyanakkor véleményem szerint a katások nagy többsége nem ebbe a körbe tartozik és emiatt nem is lesznek érintettek a változásban.
Az online számlarendszer kiterjesztésével és az áfabevallások elkészítésének átvállalásával hatalmas adatmennyiség feldolgozására vállalkozik a NAV. Mihez kezd a hozzá beérkező adatrengeteggel a NAV? Mire tudja felhasználni a big datát?
Magyarország nagyon korán elindult a digitalizációban, a vállalkozások számára már a 2000-es évek közepén kötelezővé vált, hogy ügyfélkapun keresztül kell beadni a bevallást. Nemzetközi összehasonlításban ez egy hatalmas ugrás volt. Ráadásul a NAV nemzetközi összehasonlításban hatalmas adatmennyiséget kér, a magyar adóhatósághoz sokkal több adat fut be, mint más országokban.
Nagyon jó lenne, ha ez az adatvagyon nem csak arról szólna, hogy a NAV mindent lát, hanem ezek összesített sorai akár a cégek számára is megismerhetők lennének.
Az online számlaadat-szolgáltatások alapján például következtetéseket lehetne levonni arra vonatkozóan, hogy bizonyos iparágak hogyan működnek, lehetne látni például a napon belüli szezonalitásokat is, hogy milyen előzményei lehetnek a kiskereskedelmi forgalom változásának, így jobb előrejelzéseket lehetne adni a gazdaság szereplőinek.
Az Andersen Global külföldi irodáival való egyeztetések során azt láttam, hogy a digitalizációt nagyon sokan azzal azonosítják, hogy online kell beadni a bevallásokat. Ezen mi 15 évvel ezelőtt túl voltunk. A digitalizáció nálunk már az azonnali adattovábbítást jelenti.
Az nyilvánvaló, és a NAV előtt is ismert, hogy az útnak még csak az elején tartunk és a mesterséges intelligencia lesz az, ami a legnagyobb hatékonyságjavulást fogja hozni. Olyan összefüggéseket lehet majd találni, amire ma nem is gondolnánk. Teljes társadalmi csoportok fogyasztási szokásait lehet majd felmérni, megfelelő benchmarkot adva ahhoz, ha anomáliákat, adóelkerülési gyakorlatokat keresnénk. Így indirekt módon folyamatosan vissza lehet szorítani a készpénzes gazdaságot is anélkül, hogy valamit be kellene tiltani.
A NAV komolyan elkezdte ellenőrizni a szálláshely-szolgáltatókat (booking.com, airbnb stb.). Mi a helyzet az olcsó devizaváltással és ingyenes pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó népszerű fintech cégekkel? Van félnivalójuk?
A Revolut az új "készpénz", bár nem erre találták ki, de tény, hogy az adóelkerülések remek új terepe lett. Ugyanakkor óva intenék mindenkit attól, hogy az ilyen újszerű megoldásokra a betiltás eszközét alkalmazza, mert ezek a cégek éppen arra mutatnak rá, hogy mi működik rosszul a bankrendszerben és hogyan lehetne dolgokat hatékonyabban csinálni. Ezekkel a szolgáltatókkal a NAV-nak is inkább együttműködnie és nem harcolnia kellene.
Természetesen én is arra számítok, hogy a Revolutnak és a hozzá hasonló fintech-megoldásoknak is nagyon gyorsan be kell állnia abba a sorba, amibe az Airbnb-nek és a Booking.com-nak, vagyis hogy adatot kell szolgáltatnia a NAV felé.
Ugyanakkor ezeknek a cégeknek a színre lépése épp az adóhatóság munkáját segíti, hiszen szolgáltatásaik elterjedése a készpénzes fizetések rohamos visszaesését hozhatja, ami ismét csak a gazdaságfehéredés irányába vezet.
A cikk megjelenését az OrienTax Adótanácsadó Zrt., az Andersen Global magyarországi partnerirodája támogatta.
