A mesterséges intelligencia a XXI. század sztetoszkópja

Az egészségügyi ellátórendszer és az élettudományi kutatások szempontjából Önök szerint mi a koronavírus-járvány legfontosabb tanulsága?

Szigeti Gyula: Szerintem tekintsünk túl a koronavíruson és azt a tanulságot vonjuk le, hogy egy egész Földet érintő járványnak milyen olyan hatása volt, amit érdemes végiggondolni, leszűrni belőle a következményeket és megtenni a szükséges lépéseket.

Sokan úgy gondolják,

ilyen jellegű világjárványok egyre gyakrabban fogják érinteni az emberiséget.

Biztos, hogy egyre nagyobb egészségügyi kihívás elé néz a társadalom, arra kell felkészülnünk, hogy ha kialakul egy ilyen járvány, arra a lehető leggyorsabban, leghatékonyabban tudjon választ adni a teljes egészségügyi ellátórendszer is. Itt nem csak a lélegeztetőgépek számára és a betegellátás megszervezésére gondolok, hanem arra is, hogy bármilyen, széles társadalmi rétegeket érintő világjárvány esetén miként lehet elérni a leggyorsabb diagnosztizálást, a hatékony terápiát és vakcinalizációt.

Ezt a kormányzat is felismerte például a „Befektetés a jövőbe” pályázat kiírásával, amelynek a célja olyan kutatás-fejlesztési központok létrehozásának kormányzati támogatása Magyarországon, amelyek egy világjárvány esetén nagyon gyorsan tudnak reagálni és olyan fejlesztéseket létrehozni, amelyek gyorsítják a diagnózisalkotást – ami pedig felgyorsítja a hatékony terápiák létrehozását és a meglévők optimalizálását. A Semmelweis Egyetem benyújtott pályázatának célkitűzése olyan központi szolgáltató egységek kialakítása az egyetemi KFI területen, amelyekben egy következő járvány esetén gyorsan és hatékonyan megvalósulhatnak a szükséges fejlesztések. Tehát például az innováció területén egy olyan támogató környezetet és

infrastruktúrát szeretnénk létrehozni, amely az egyetemi környezetben és ahhoz kapcsolódva segíti a hazai egészségipari és a biotechnológiai KFI-fejlesztések széles spektrumát.

Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha már ilyen komoly kihívásokkal kell szembenéznie a társadalomnak, akkor az egyetemeken lévő tudás nem lehet szegregált. Össze kell fogni az egészségügyi, a mérnöki és az informatikai tudást és közösen szükséges tenni egy közös cél elérése érdekében; ide értve az ipari szereplők bevonását is – szerencsére erre tapasztalunk a piaci szereplőktől szándékot és tenni akarást. Kormányzati részről az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Belügyminisztérium az élére állt ezeknek a folyamatoknak és megértve a szakmai szükségességeket, együttműködésre ösztönözte a szereplőket, egyetemeket.

Bubori Zsolt: Biztos vagyok abban, hogy

minden olyan egészségügyi megoldás velünk marad a Covid után, ami a páciens érdekeit szolgálja,

ami értéket teremt. Ezek nagyon gyakran a mesterséges intelligencia alapú megoldások köré szerveződnek. Létezik az ITM-nek egy jól kidolgozott és viszonylag friss MI stratégiája, az Európai Uniónak szintén még 2018-ból van ilyen dokumentuma és ma már nyilvános az Európai Bizottság 2021-es ütemterve is. Ezek a dokumentumok hatnak az egészségiparra és meghatározzák az alapvető irányokat, középpontba helyezik a mesterséges intelligenciát. Minden olyan megoldás, amely az egészségügyi rendszer terhelését csökkenteni tudja (akár kapacitásbővítésen keresztül, akár a jelenleg meglévő folyamatok javításával), mindenféleképpen velünk maradnak. Nekem az volt az egyik fő tanulság a Covid-időszakban, hogy milyen fantasztikus gyorsasággal és milyen hatalmas mennyiségben koncentrálódik a koronavírus elleni küzdelem megnyeréséhez a humánerőforrás és a tőke. Az összes fontos szereplő, legyen az a kormányzati szektor, az EU, az akadémiai partnerek, a kutató egyetemek, a klinikák, a startup cégek és a magyar egészségügyi ipari cégek, valamint a gyógyszercégek, hihetetlen mértékben és gyorsasággal tudták koncentrálni az erőforrásaikat egy cél érdekében. Ezért sikerülhet ilyen gyorsan megoldást találnunk erre a problémára.

Hogyan reagált erre a helyzetre az EIT Health?

Bubori Zsolt: Fontos látni, hogy akkor tudjuk ezeket a folyamatokat extrém terhelés, pandémia alatt felgyorsítani, ha vannak jól szervezett és aktív vírus mentes időben már bizonyított struktúráink és folyamataink arra, hogy hogyan csináljunk a jó ötletekből piacérett termékeket és szolgáltatásokat. Az EIT Health rendelkezik ilyen struktúrákkal és külön programokat hoztunk létre arra, hogy támogassuk a pandémia ellen küzdő ökoszisztémát.

Célzottan a járványra fókuszáló programokat dolgoztunk ki, amelyek megoldásokat kerestek a diagnosztika, a felismerés, a gyógyítás és a kezelés területén.

Ezt úgy tudtuk megtenni, hogy a Covid szempontjából „békeidőben” használatos folyamatainkat, struktúránkat, amelyekkel kiszolgáljuk a partnereinket és építjük európai hálózatunkat is, a Covid-probléma megoldásának szolgálatába állítottuk. Nem a nulláról kellett ezt elkezdeni, rendelkezésre álltak a szükséges erőforrások, ez az alaptevékenységünk egyik lényege.

A járvány kitörése rámutatott arra, mennyire lehetnek törékenyek az egészségügyi ellátórendszerek. Hogyan jönnek itt képbe a mesterséges intelligencia alapú megoldások?

Bubori Zsolt: Nem feltétlenül törékenynek nevezném az egészségügyi ellátórendszert ebben az időszakban. Inkább onnan közelíteném meg, hogy ezeket a komplex nagy rendszereket, amilyen az egészségügy is, soha nem csúcskapacitásra tervezik, mivel az pazarló és nagyon drága lenne. Az, hogy az egészségügyi rendszerek a világon mindenütt extra terhelésnek vannak kitéve és ezt valamilyen módon kezelik, egy természetes folyamat. Sokkal fontosabb a rendszerek rugalmassága. Az, hogy a rendszer milyen gyorsan tud adaptálódni az új helyzetekhez és milyen gyorsan tud reagálni. Az MI-ben is fókuszba kerültek olyan területek, amelyek akár közvetlenül a pandémiás korszakot, de közvetetten a „békebeli” egészségügyet is jelentősen fejleszteni tudják.

A mi tevékenységünk is arról szól, hogy növeljük Magyarország és az EU versenyképességét

azzal, hogy az innovatív ötletek köré nemzetközi konzorciumokat és ökoszisztémát szervezünk, és bevonjuk ebbe a hálózatba a világ vezető intézményeit és vállalatait.

Mely területekre fókuszálnak ezek az MI alapú együttműködések?

Bubori Zsolt: Három olyan területet emelnék ki, amelyeken válaszokat tudunk adni ezekre a kérdésekre. Az egyik a diagnosztika: itt főleg a képalkotás, a patológia területén léteznek már ma is alkalmazások és megoldások. A második a klinikai döntéshozatal gyorsítása, támogatása. A harmadikat nevezhetjük adatmenedzsmentnek, ami a big data alatt képződött adatmennyiséget alakítja át valódi, a döntéshozatalhoz szükséges információkká. Ma az MI megoldások 50-60 százaléka ezekből a területekből építkezik.

Szigeti Gyula: A gyógyszer- és hatóanyag-fejlesztés lenne a negyedik. Ha elszakadunk picit a koronavírustól, akkor azt mondhatom, hogy a Semmelweis Egyetem 2-2,5 évvel ezelőtt ismerte fel azt, hogy vannak olyan igények, amelyeknél szükséges az orvosi munka ilyen jellegű kiváltása. A képalkotási diagnosztikánál jogszabályi előírások vannak, bizonyos esetekben két egymástól független radiológusnak, patológusnak kell kimondani egy képről, hogy azon ami látszik, például az ábrázolódás daganat vagy sem. Az a probléma, hogy manapság világszerte és hazánkban is kevés a patológus és radiológus, így ezek az előírások nehezen teljesíthetők. Ebben a helyzetben merült fel, hogy ha egy algoritmust betanítunk képfelismerésre és ez megbízhatóan működik, akkor kiválthatja a humándiagnosztikát vagy legalább is az egyik orvost. Nem lecserélni kell a  szakembereket, hanem egy hiányt orvosolni az MI segítségével. Természetesen a hatályos jogszabályi környezetet ennek megfelelően át kell majd tekinteni. A Semmelweis Egyetem 1,5 évvel ezelőtt elindult egy tématerületi kiválósági program pályázaton egy mesterséges intelligencia programmal: a négy alprogram közül az egyik a digitális radiológiát, patológiát megalapozó MI algoritmusok fejlesztésére hivatott. Továbbá már

van arra is kormányzati szándék, hogy egy olyan kutatási és innovációs park jöjjön létre Budapesten, amelynek négy nagy feladata közül az egyik az MI alapú képalkotás

és a hozzá kapcsolódó eszközfejlesztés kelet-közép-európai koncentrálása lenne.

Milyen kapcsolat van a Semmelweis Egyetem és az EIT Health között ezen a téren?

Szigeti Gyula: Az egyetemünk az idei évtől core partner az InnoStarsban, a magyarországi egyetemek közül egyetlenként. Ami egészségügyhöz kapcsolódó fejlesztés, ami az EIT profiljába esik ezek közül, abban partnerek vagyunk. Sok esetben a legnagyobb problémát az okozza, hogy hiába van a segítő szándék, a kutatókat még kell meggyőzni ennek előnyeiről. A nehézséget leginkább az ő gondolkodásuk átprogramozása jelenti, ez a probléma a felsőoktatás területét a mai napig áthatja.

Bubori Zsolt: Egy nagyon sikeres példát mondanék az együttműködésünkre. Pár évvel ezelőtt az egyetem vezetésével, az EIT Health InnoStars segítségével létrejött egy európai szintű konzorcium, aminek 10 klinika és egy biotech cég a tagja. A projekt antibiotikum rezisztenciáról szól, hiszen léteznek olyan baktériumok, amelyek ellenállnak az antibiotikumnak. Jelenleg Európában évente kb. 400 ezer embert érintenek az ilyen típusú fertőzések, és sajnos ebben 30 ezer ember meg is hal. A megfelelő kezeléshez be kell azonosítani, hogy milyen baktériumokról van szó és ki kell választani a megfelelő antibiotikumokat. Jelenleg ez a diagnosztikai folyamat 24 órát vesz igénybe. Azzal az innovációval, amelyet a Semmelweis Egyetem vezet - ezt a nemzetközi konzorciumot a mi segítségünkkel tudta kialakítani -, ezt a folyamatot 20 percre le fogják tudni csökkenteni. Azért jó példa ez az együttműködés, mivel remekül illeszkedik a komplex célrendszerünkbe.

Olyan projekteket és konzorciumokat keresünk és támogatunk európai szinten, lehetőleg magyar akadémiai szektor vagy magyar vállalatok vezetésével, amelyek az egészségben eltöltött évek számát növelik, közvetlenül a páciensekre hatnak.

Ez egy nagyon fontos szelekciós kritériumunk. Továbbá amik pénzügyileg fenntartható projektek, megélnek a piacról, illetve az egészségügyi rendszer versenyképességét és erejét növelik. Jelenleg is folyamatosan keresünk partnereket, magyar egészségipari vállalatokat és startupokat annak érdekében, hogy ilyen projekteknek legyenek a konzorciumi tagjai. Illetve a termékeiket, szolgáltatásaikat akár uniós piacokra is ki tudjuk vinni.

A mesterségesintelligencia-megoldások kifejlesztése szempontjából milyen a magyarországi környezet?

Szigeti Gyula: Kormányzati szinten itthon elég jól szervezetten, fókuszban áll ez a terület. Úgy látom, amennyire lehetősége van a rendszernek, a digitális folyamatokat és az MI alapú fejlesztéseket is támogatja a hazai finanszírozási rendszer.

Bubori Zsolt: A feltételrendszer adott és kedvező. Léteznek uniós és hazai stratégiák, pontosan tudjuk, hogy mit kellene csinálni. Tőke is rendelkezésre áll, akár a közszférára, akár a privát szektorra gondolok. Az állampolgárok igénye és a világ fejlődése ki fogja kényszeríteni azt, hogy még több forrást allokáljanak az MI alapú egészségügyi fejlesztésekbe.

A magyar ötletek világszínvonalúak. Nagyon kreatív a magyar elme, orvostársadalom és vállalkozói szféra.

Ami fejlesztendő terület, hogy hogyan lehet az ötletből piacképes terméket vagy szolgáltatást csinálni. A legjobbak ebben az európai térségben a spanyolok, a skandinávok, a Baltikum és Izraelben is egy fantasztikus startup-ökoszisztéma alakult ki. Az EIT Health InnoStars abban tud segíteni a magyar partnereinek is, hogy a más helyeken már jól bevált eszközöket, struktúrákat és folyamatokat – legyen ez oktatás, munkafolyamat-szervezés, menedzsment kompetencia – átveszi és ezt hozza el a magyarországi partnereinek. Amiben egyediek vagyunk, hogy közvetlen kapcsolattal rendelkezünk a legjobb gyakorlatokkal rendelkező intézmények, konzorciumok irányában. Az egészségipar egy különleges iparág, itt olyan speciális és egyedi szabályozási, történelmi, intézményi és kulturális viszonyok vannak, amelyek eredményeképpen egy egészségipari ötletből egész más módszerekkel és kompetenciákkal lehetséges sikeres és piacképes szolgáltatást vagy terméket létrehozni, mint például egy energetikai ötletből. Ezért nagyon jó, hogy olyan partnereink vannak, mint a Semmelweis Egyetem, hiszen az egyetemi és akadémiai szektor mindazt a tudást, hagyományt be tudja hozni ezekbe a konzorciumokba, ami elengedhetetlen, mi pedig pedig megpróbáljuk az agilitást és az üzleti szemléletmódot – akár a partnereinken keresztül – biztosítani a konzorciumi tagoknak. Értjük a piacot és ezt meg is osztjuk a partnereinkkel.

Hogy áll Magyarország a szakemberekkel, az utánpótlással?

Szigeti Gyula: A mesterséges intelligencia alapú megoldások annyi speciális ismeretet is igényelnek, amelyek közül nagyon sok nincs Magyarországon. Érezzük, hogy megvan az igény ezekre a tudósokra, azonban nincs meg az ezen a területen kellő jártassággal rendelkező bemeneti mennyiség a végzett hallgatók számában.

Bubori Zsolt: Az MI alapú egészségügy projektekhez, termékekhez, szolgáltatásokhoz annyira komplex és sokrétű tudás kell – akár orvosszakmai, üzleti, informatikai, akár változásmenedzsment tapasztalat –, hogy nem vagyok biztos benne, egy országon belül létrehozható minden tudástípusból világszínvonal. A magyar orvosképzés kiemelkedő színvonalú, de nem lehet célunk az, hogy minden ehhez szükséges kompetenciát, kiemelkedő minőségben biztosítsunk, ezért ismét hangsúlyozom a nemzetközi együttműködések szerepét. Be kell lépni nemzetközi hálózatokba, az ötleteinket meg kell osztani a megfelelő szerződéses keretrendszer és a szellemi tulajdonjogok védelme mellett. Ez az a vállalkozási, startupkultúra, amit még fejleszteni kell Magyarországon is, nekünk ez az egyik fő missziónk.

Az egészségügy területén belül pedig most a mesterséges intelligencia az egyik legfontosabb és leghasznosabb trend. A mesterséges intelligencia a XXI. század sztetoszkópja.

Címlapkép forrása: Getty Images