Magyar cég digitalizálja a személyi dokumentumokat a 7 milliós ázsiai országban

Képzeljünk el egy olyan országot, ahol nincs anyakönyvi rendszer, mégis mindenkit igazolni kell, a jogszabályi folyamat nagyon eltérő az európaitól, de a végeredménynek ugyanúgy egy hiteles és visszakereshető plasztikkártyának kell lennie

– mondta a Portfolio-nak a jelenleg is futó laoszi projektről Kovács László, a Pont Systems Zrt. vezérigazgatója, érzékeltetve az eltérő kulturális környezettel járó nehézségeket. Ugyanakkor a folyamat itt nem állt meg, el kell készíteni a megfelelő adatközpontot a megfelelő biztonsági háttérrel, majd miután a rendszer elkészül, azt telepíteni kell az összes, körülbelül 150 okmányirodában az országban, betanítani az alkalmazottakat, és üzemeltetni a rendszert.

„A kulturális kihívásokra ezernyi történetünk van” – tette hozzá a vezérigazgató. Az egyik ilyen tapasztalat, amikor az illetékes hivataltól bekérték a projekt megvalósításához szükséges adatokat, azonban hiába várták azokat. Kis utánajárás után kiderült, hogy a hivatal valójában nem rendelkezik a kért adatokkal, azonban Kovács szerint Ázsiában egyszerűen nem szívesen mondanak nemet. Egy másik meglepetés a közös munka során érte a cég fejlesztőit: délben szieszta van, az ottani kollégák pedig ilyenkor a helyszínen leterítik a gyékényt, és lefekszenek aludni.

Az ehhez hasonló kulturális különbségekhez azonban már volt alkalmuk hozzászokni a cég alkalmazottainak, mert a jelenleg zajló laoszi projekt már a harmadik a térségben. Korábban az ország élelmiszerbiztonsági rendszerének IT – hátterét fejlesztették le a magyar Nébih mintájára, előtte pedig a vietnámi Hai Phong városától kaptak megbízást, annak népességnyilvántartási adatainak digitalizációjára.

Az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetétől a nemzetközi piacokig

„Valójában kényszervállalkozó vagyok, de végül bejött” – mondta viccelődve a cég vezérigazgatója, aki matematikus diplomájának megszerzése után az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetének (KFKI) Központi Rendszerek Osztályán kezdett dolgozni. Majd amikor a rendszerváltozást követően az átalakulás az intézményt is elérte, először egyénileg kezdett szoftvereket fejleszteni, majd a Pont Systems Zrt. jogelődjét megalapítva már egy csapatot maga köré szervezve.

Akkoriban nem voltak nagy szoftverfejlesztő cégek, viszont a vállalatoknál nagyon nagy igény volt az informatikai rendszerek kialakítására, ezért egy kis céggel is könnyen be lehetett kerülni például nagy bankokhoz

– mondta Kovács, aki szerint nem voltak olyan szigorú kritériumok, hiszen ezeket senki nem tudta volna teljesíteni. Ma egy nagyvállalati projekthez először megnézik a pályázó árbevételét, a létszámot, és át kell esni egy beszállítói minősítésen is.

A cég kezdetben az úgynevezett workflow folyamatok digitalizálását végezte, amely minden olyan adminisztratív engedélyezési ügymenetet magában foglal, aminek a végén keletkezik egy dokumentum. Ez lehet beszerzési folyamat, hitelengedélyezés egy banknál, törzskönyvezési folyamat egy gyógyszertárnál, belső szabályzat jóváhagyása egy nagyvállalatnál vagy a panaszkezelési folyamat. Ezek valójában adatbázisok például egy lakossági jelzálog-hitelezésnél az összes banki ügyféladat, a külső adatok és a folyamat, amit a belső szabályzat megkövetel ehhez. A munka végén pedig keletkezik egy dokumentummenedzsment oldal. A gyártó és szolgáltató szektorból is kaptak megbízásokat, de a digitalizációs igény a pénzügyi szektorban volt a legnagyobb: az elmúlt 20 évben a cég magyarországi árbevételének meghatározó része innen származik.

A banki digitalizációról legtöbben a pénzintézetek számlavezető rendszerének online térbe költöztetésére gondolnak, de a Pont Systems inkább a stratégiai IT megoldásokat szállítja a szektornak. „Olyan ügyfélrendszerekről van szó, mint ami például egy nagy, elektronikai kereskedőcégnél fut: ha valaki odamegy a hitelügyintézőhöz, egy alkalmazáson keresztül ellenőrizni tudják az adatait, ami alapján megkapja az ajánlatokat, és akár rögtön a hitelt is. Ezeket a háttéralkalmazásokat fejlesztjük mi” – mondta Kovács – „de a referenciáink között szerepel videóazonosítás is, amelynek segítségével az ügyfelek távolról intézhetik bankügyeiket”.

Több banknak fejlesztettek ilyen hitelengedélyezési rendszereket, de ezekben csak az alapvető modulok egyeznek meg, amiket még össze kell kötni a meglévő ügyféltörzzsel, és egy adatbázis-kezelővel. A folyamat végeredménye, hogy jelentősen leegyszerűsödik az adminisztráció, a hitelengedélyezés után már történhet is a folyósítás, mindegy milyen számlavezető rendszer van mögötte.

Egy másik szempont, ami miatt az ügyfelek meghatározó többsége a bankszektorból kerül ki, hogy folyamatos az üzleti igény, mindig új termékeket találnak ki, amire értékeítést, marketinget kell építeni, illetve az ehhez tartozó folyamatokat. Ezt nemcsak a piaci verseny diktálja, hanem a szabályozási környezet változása: az utóbbi évekből a hitelmoratórium, és a családi támogatási rendszer csak a két legnagyobb, amelyeknek az új folyamatait be kellett építeni a meglévő rendszerekbe.

Éppen ezért szokták a piaci szereplők alaposan kiválasztani, hogy ki szállítja az alaprendszert egy ilyen folyamatra, mert utána minden egyes változtatásnál a fejlesztőhöz kell fordulniuk.

Ráadásul az úgynevezett frontend alkalmazások esetében, bármi hiba történik, rögtön a fejlesztőt hibáztatják, pedig sokszor valamelyik háttérrendszer okozza a hibát. „Miután sokszor riasztottak minket, mint fejlesztőt, mi pedig rámutattunk, hogy máshol van a hiba, és hogyan lehet javítani, számos ügyfélnél megkaptuk a 7/24-es üzemeltetést” – mondta a vezérigazgató. Így jött létre a fejlesztés mellett az üzemeltetési üzletág. Akárcsak a tesztelés, amely – több mint 10 éve -, önálló területté fejlődött a cég életében, egyrészt a nemzetközi trend mintájára, másrészt a megrendelők is egyre inkább rájöttek, hogy milyen fontos a biztonság, és a rendszerhibák milyen piaci veszteségeket okozhatnak. Mivel a cég legtöbb ügyfele multinacionális vállalat volt, így egyre több megbízás érkezett azok külföldi anyavállalataitól vagy leányvállalataitól is.

Bár az évek alatt a verseny komoly mértékben nőtt, azon piaci szereplők száma, akik megfelelnek azoknak a kritériumoknak, amely ilyen nagy rendszerek fejlesztéséhez, üzemeltetéshez kellenek, csökkent, a piac koncentráltabbá vált.

Nem túl sok olyan cég van, ahol ilyen alkalmazotti létszámmal fejlesztenek banki informatikát, nem sokan mentek el ebbe az irányba. A fintech-ek, startupok ígéretesek, de bizonyos részletekre fókuszálnak, és általában nem hagyományos bankolási oldalon jönnek be

– mondta a konkurenciáról a cégvezető.  

Új üzletág, új kontinens

Mára a cég több mint 100 főt számláló szakértői csapattal dolgozik, amelynek közel a fele fejlesztőkből áll, nagyjából 25 százaléka tesztelő és negyedük alkalmazás-üzemeltetés, illetve infrastruktúra építéssel foglalkozik; így új területek is képbe kerültek a cég életében.

Kovács László a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja is, és a magyar-vietnami üzleti tanács társelnöke, így a szinergiákat kihasználva, 2013-ban pályáztak a vietnami népesség-nyilvántartási projektre, amit konzorciumvezető cégként el is nyertek. „Akkor már voltak nemzetközi sikereink régiós szinten, de Németországban is, ezért egy helyi szoftvercéggel közösen indultunk a pályázaton, amit megnyertünk és három év alatt teljesítettük a több mint kétmillió lakos nyilvántartását, illetve plusz három évig supportáltuk a rendszert” – mondta a vezérigazgató a cég „keleti nyitásáról.”

Ez jó referenciának bizonyult, így a szomszédos Laoszban is sikerült először a nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági projektet megnyerniük, majd az országos személyi igazolvány-rendszer digitalizálását. Ezek a munkák jelenleg is folyamatban vannak, egy ilyen projekt általában 2-3 éves, több tíz alkalmazott dolgozik rajta területenként: szoftverfejlesztés, infrastruktúra-építés, projektmenedzsment, igényfelmérés, jogszabályi környezet stb.

A jelenleg folyó projekteknél 5-6 fős stáb van kint folyamatosan, illetve helyi munkatársakat is alkalmaznak. Bár a Pont Systems a konzorciumvezető, jó néhány kisebb magyar IT-cég is részt vesz a projektben, mint alvállalkozó, az olyan feladatok ellátására, mint például a kiberbiztonság, vagy a hálózatépítés.

„Továbbra is cél, hogy hasonló projektekbe belevágjunk, ezeket bármikor be tudjuk mutatni jó referenciaként. A fő célterület a fejlődő országok, hiszen ott minden tapasztalatot szívesen látnak és az állami rendszerek digitalizációját tekintve kiaknázatlan terület. A fejlett országokban is van keresnivalónk, de ott általában alvállalkozóként vagy humánerőforrásként tudunk bedolgozni, teljes projekteket ritkán tudunk elnyerni, de figyeljük a nemzetközi trendeket” – tette hozzá a vezérigazgató. A cég nemrégiben együttműködési megállapodást kötött a Zöld-foki Köztársaság állami IT szolgáltatójával az elektronikus kormányzati rendszerek megújítása kapcsán, így az ázsiai tapasztalatot hamarosan afrikai követheti.

A cikk megjelenést a Pont Systems Zrt. támogatta.