Energiaközösségek: a társasházunk, irodánk is lehet piaci szereplő

Ahogy egyre több megújuló energiát használunk, szembesülünk azzal is, hogy ezek a rendszerek sok esetben kevésbé szabályozhatók, mint a hagyományos energiaforrások.

Felmerül az igény arra, hogy a decentralizált módon termelt energiát valamilyen módon integrált rendszerbe kapcsoljuk

– itt elsősorban a helyben termelt, jellemzően zöld energiaforrások hatékonyabb egy rendszerbe kötéséről van szó.

A lakóház, mint erőmű

Az ilyen termelők összekapcsolásával így energiaközösséget lehet létrehozni. Az elsőre talán némileg szokatlannak ható kifejezés mögött olyan szereplők lehetnek, mint például a napelemmel rendelkező társasházak, az energiatermelésben összefogó mezőgazdasági termelők, ilyen téren összekapcsolódó cégek egy ipari parkban, ahogy az együttműködő, saját fogyasztásukat megtermelő önkormányzatok is. Bár ezen a téren általában napelemes energiatermelést képzelünk el – amely valóban tipikusnak mondható – korántsem csupán erről van szó.

Nemcsak a termelés a fontos, itt elsősorban arról van szó, hogy közösen menedzselik az energiafelhasználásukat.

Ez jelenti azt is, hogy helyben megtermelik, de azt is, hogy energiatároló berendezéseket vehetnek igénybe, hogy a helyben termelt energiát eltárolják, és lehetőségük van arra is, hogy ha többet termelnek, mint amennyit aktuálisan elfogyasztanak, ezt a piacon megfelelő módon értékesítsék” – mondta el a Portfolio-nak Szuchy Róbert, a Bocsák & Szuchy Ügyvédi Társulás irodavezető ügyvédje, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettese, aki több mint másfél évtizede foglalkozik az energiapiaccal.

Új entitások a piacon

Vagyis, ha például egy társasház tetejére telepítenek napelemeket, amely nyáron többet termel, mint amennyit elfogyasztanak a lakók, értékesítheti a felesleget, tárolhat energiát ideiglenesen.

Jogilag ez a lakóközösség egyben egy energiapiaci szereplővé válik.

A magyar szabályozás szerint kétféle módon lehet létrehozni energiaközösséget: szövetkezet vagy nonprofit gazdasági társaság formájában működhetnek. Alapvető céljuk nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem az energiaközösség tagjai számára valamilyen gazdasági, környezeti és szociális előny biztosítása, azáltal, hogy villamos energiát termelnek, tárolnak és természetesen fogyasztanak is, valamint az elosztói rugalmassági szolgáltatásokban szerepet vállalnak.

Infrastruktúra és szerződés is kell

Ahhoz, hogy egy energiaközösség hatékonyan tudjon működni, komoly technikai támogatásra is szükség van. „Szoftveres támogatásra van szükség, hogy a megtermelt, fogyasztott villamos energiát a termelést a fogyasztáshoz lehessen igazítani és optimalizálni.

Megfelelő infrastruktúra nélkül ezt a rendszert nem lehet hatékonyan üzemeltetni.

Ahhoz, hogy ez működni tudjon, szükséges, hogy legyenek olyan eszközök, amik alkalmasak akár vezérlésre is, hiszen egy energiatároló akkor tud működni, ha megfelelő módon van vezérelve” – mondta el Szuchy Róbert.

Ha valaki energiaközösséget akar létrehozni, ezt nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartást a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) vezeti, és erről egy határozatot hoz. Ha a technikai és jogi feltételek is teljesülnek, akkor a létrejövő energiaközösségek jogosultak arra, a létesítő okiratukban megjelölt működési területükön környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson azáltal, hogy villamosenergiát termeljen, tároljon, megosszon vagy aggregáljon. Ezen túlmenően akár elektromos töltőberendezést üzemeltethet, valamint az energiaközösség által megtermelt áramot a szabadpiacon értékesíthet.

Eladják a felesleget

Erre a piacra kilépve az energiaközösség által termelt és tárolt villamos energiát fel tudja használni a nagyobb rendszer is. Ez különösen a megújulók elterjedése miatt fontos: azzal, hogy a napsütésre és a szélre hagyatkozunk, az energiatermelés egyre nagyobb része lesz ingadozó, míg az energiaigény nem ezekhez igazodik, hanem a fogyasztói szokásokhoz: például a kora este hazatérő fogyasztók fokozott háztartási igényeihez.

Az energiaátmenetben ezért kulcsfontossággal bírnak azok a lehetőségek, amelyek nagyon gyorsan képesek a kereslet és a kínálat hullámait kiegyenlíteni.

Ilyen például a földgáz, hiszen a gázerőművek nagyon gyorsan szabályozhatók, igény esetén gyorsan felfuttathatók. Ezekhez kapcsolódhatnak az elkövetkező években egyre inkább az energiaközösségek is, leginkább tárolási kapacitásuk kapcsán. Az egyenként kicsi, de országosan jelentős mennyiségű decentralizált kapacitás révén feleslegüket adott esetben „bedobhatják a közösbe”, amikor arra szükség van – így a társasház, irodaház még pénzhez is juthat.

Napjainkban az energiaátmenet is új lendületet vett az orosz-ukrán háborúval.

Az energiaközösségek elterjedése az elkövetkező években jó kiegészítő segítséget jelenthet a hagyományos energiaforrások visszaszorításában – önmagukban nem jelentenek megoldást a kérdésben, ám fontos tartalékot jelenthet a decentralizáltan működő termelő és tároló egységek.

Uniós és hazai keret is van

Az energiaközösségek létrehozatalát ma már uniós keretrendszer és hazai jogi szabályozás is segíti – Magyarországon egyelőre kevés ilyen entitás van, számuk azonban várhatóan a következő években robbanásszerűen nőni fog. Szuchy Róbert szerint a működési forma megválasztása után szerződésben kell rendezni a közösség tagjai közötti viszonyt – ki, mennyit termel és fogyaszt.

„Izgalmasabb a külső kapcsolatok rendezése.

Egyrészt kell egy szerződés a villamosenergia-kereskedővel, amely alkalmas arra, hogy az energiaközösség a saját maga által termelt villamos energiát el tudja adni és szükség esetén vásárolni is tudjon.

Ebben pontosan szabályozni kell az energia árát, amely lehet fix, de vélhetően jobban elterjed majd a képleteken alapuló, dinamikus ármeghatározás. Az is felmerül, hogy ki fogja finanszírozni az energiaközösségeket, hiszen a berendezések megvásárlása vagy lízingje, a közösség pénzügyi kapcsolatainak fenntartása, akár az infrastruktúra garanciális, valamint karbantartási kérdéseinek szabályozása is sok kérdést felvet” – sorolta a megoldandó pontokat a szakértő. Mivel a terület lényegében most van születőben, ezért egyelőre nem sztenderdizált szerződéses formák állnak rendelkezésre, hanem az egyedi esetekre egyedi kontraktusokat dolgoznak ki. Ez várhatóan lényeges fejlődésen megy át a következő időszakban - tette hozzá.

A cikk megjelenését a Bocsák & Szuchy Ügyvédi Társulás támogatta.

Fotó: Getty Images / Mudra László