Koronavírus: Magyarországon is lehetnek oltáskárosultak, de nem fizet nekik senki

Előző két cikkünkben részletesen írtunk arról, hogy világszerte egyre több országban vetődik fel, hogy a koronavírus elleni oltásoknak a beoltott emberek egy részénél vannak hosszantartó mellékhatásai. A szakirodalom szerint a 6 hónapnál hosszabb ideje mellékhatásokkal küzdő pácienseket poszt Covid vakcináció sújtja. Több országban foglalkoznak ennek a kezelésével is, sőt, kártérítések is várhatók nyugat-európai országokban vagy éppen Ausztráliában.

A hosszabb távú mellékhatásokkal úgy tudjuk, hogy Magyarországon hivatalosan egyetlen állami szervezet sem foglalkozik, és senki sem vállal ezekért felelősséget.

Több oltott, hangsúlyozottan nem oltásellenes pácienst talált a Portfolio szerkesztősége, akik valamilyen komoly egészségügyi károsodást szenvedtek el a koronavírus elleni vakcinák miatt. Az eset érzékenységére való tekintettel álnéven fognak szerepelni a cikkben.

Andrea mellékhatásai

Andrea egészségügyi dolgozó, saját bevallása szerint nem oltásellenes, nem mellesleg orvosfeleség. Ő már több mint két éve szenved az oltás mellékhatásaitól. Az első dózist 2020 decemberében, az első egészségügyi dolgozók egyikeként kapta meg. Saját bevallása szerint az egész rémálom az első oltás utáni 7. napon kezdődött. Láza lett, neurológiai tünetekkel, izomgörccsel párosulva. Azután ez ismétlődött a 14. napon. Ekkor még ő is hitt benne, hogy ez az oltáshoz tartozó normális reakció.

Viszont a 2021. januári, második oltást követő hónapok alatt egyre több és több nem kívánt hatás jelentkezett a testében.

Rejtélyes jelenségek sora, fájdalmas nyirokcsomók testszerte, antifoszfolipid szindróma és más autoimmun folyamatok indultak el nála. A 40-es évei elején járó nőnek szinte berobbant a nyirokrendszere, emiatt nemcsak véralvadási problémái voltak, hanem állandósuló hidegrázása, hirtelen látásromlása, kötőszöveti károsodásai, izomgörcsei, izomfájdalmai, vénafal megvastagodásai. Mindez társult indokolatlan szapora szívdobogásokkal, krónikus fáradtság szindrómával. Hangsúlyozta, hogy nem oltásellenes, de gyulladáscsökkentők, plazmaferézis (a beteg vérének megszűrése és visszavezetése) és más kezelési formák után sem lett problémamentes az egészségi állapota.

„Myomák jelentek meg a méhfalban amelyek torzulást okoztak, ezeket még a képalkotó vizsgálatok sem tudják azonosítani, ciszták és szövetszaporulat mindenütt. Menstruációs zavarok léptek fel. Ezek miatt mind a mai napig csak részmunkaidőben tudok dolgozni. Nagyon sok kezelésen estem át és az orvosok többsége nem ismerte el, hogy a tüneteim a koronavírus elleni vakcina miatt keletkeztek, végül pár leleten, végső megállapításként azért ott szerepel, hogy más nem lehetett az okozója” – mesélte kálváriáját Andrea. A második oltást követően, amikor már menni alig bírt, közel immunhiányos állapotot mutatott a vérképe.

Átküldte egészségügyi leleteit is a Portfolio szerkesztőségének. A Tachychardiát (a megszokottnál gyorsabb szívverés) és a vakinációt követő egyéb szövődményeket egyértelműen, diagnózisként írták le az őt megvizsgáló orvosok.

Az egyik ambulánslapján az szerepel szakvéleményként, hogy oltás következménye lehet az egészségügyi problémája.

Sőt, szerepel az összefoglaló immunológiai és kardiológiai leletein a „poszt vakcinációs szindróma” kifejezés, és az orvos megjegyzése is ott szerepel, miszerint újabb mRNS vakcina felvétele kontraindikált, vagyis ellen javasolt.

Csanád mellékhatásai

Az oltások mellékhatásairól egyik, a médiában is dolgozó kollégánk sokat tudna mesélni, be is számolt róla. Ő sem oltásellenes, és a kálváriája ellenére harmadszorra is beoltotta magát, igaz, akkor már egy másfajta vakcinával. Nagyon hálás az orvosainak, mert jól kezelték a súlyos problémáit. Elmondta:

Az első dózis felvétele után első körben pár hét alatt elhalt az epehólyagom, azt ki kellett műteni, utána pedig stroke-ot kaptam, aminél nyilván egyértelmű, hogy vérrög okozta.

Bár függetlenül attól, hogy nagyon alaposan kivizsgáltak, és minden stroke-kockázati tényezőt kizártak, csak azt mondták, hogy valószínűsíthető, hogy az oltás okozta. De egy ambuláns epehólyag-műtét után eleve trombofil állapotban van a szervezet, utólag lehetetlen megmondani, hogy mi okozta, és ez nem is egy fekete-fehér történet – írta le röviden történetét Csanád.

Azt is megemlítette, hogy már az első oltás után 42 fok fölötti láza volt 2 napig, de mégiscsak kért még egy dózist ugyanabból az oltásból, és a háziorvosa sem javasolt más oltást. „Azért döntöttem így, mert akkor az volt az álláspont, hogy minél magasabb láza van valakinek, annál jobb az immunreakció” – indokolta döntését Csanád.

A második dózis után jött a stroke. Neurológus kezelte a stroke-osztályon, az az orvos mentette meg az életét.

„Jobboldalt a testemben nem érzek fájdalmat. Ennyi maradt a vissza a stroke hatásaiból. Az agyam regenerálódott. Az epehólyagom kivétele után érthető okokból nem nagyon fogyasztok zsíros ételeket, mert nem nagyon tudom megemészteni őket” – mondta.

Nála nem szerepel zárójelentésében, hogy az oltás mellékhatásai miatt voltak komoly egészségügyi problémái.

Csanád mindenesetre jelentette az ügyét az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet felé. Hónapokig tartó levelezés következett. Az esetét hivatalosan kivizsgálták. Választ ugyan kapott az egészségügyi hatóságoktól, de kártérítést nem.

„Nem lehet kártérítést kérni, több ügyvéddel beszéltem. A gyártó ugyanis úgy adta el az oltást a magyar államnak, hogy nem vállalt felelősséget annak hatásaiért. Aki pedig magyar állampolgárként beadatta a koronavírus elleni oltást, aláírt egy nyilatkozatot, hogy ezt önként vállalta. A kormány átrakta a felelősséget az emberekre” – zárta rövidre a felelősségi kört Csanád, aki maximum a háziorvosát perelhetné be, hogy a 42 fok fölötti láz után miért nem javasolta azt, hogy másfajta oltást adjanak be neki, ezt a jogi hercehurcát viszont nem tartotta volna szerencsésnek. Mindeközben egyre több országban vizsgálják a vakcinák hosszan tartó mellékhatásait, kezelési módjait, illetve a kártérítési lehetőségeket. Magyarországon ilyesmiről nem tudni.

Az első részben Karikó Katalin, a Pfizer/BioNTech vakcina megalkotója mellett Rusvai Miklós virológus szólalt meg. Az is kiderült, hogy a magyar hatóságok válaszoltak-e a felmerülő kérdésekre:

A második részben egy ausztrál kutatást és az állam vakcinák mellékhatásaihoz való hozzáállását mutattuk be. A hatóságok maguk kérik, hogy aki elhúzódó mellékhatásokat észlel, az jelentse. 

Címlapkép: Getty Images