Karikó Katalin: voltak, akik azt mondták, hogy teherbe estek a koronavírus elleni vakcinától

Világszerte egyre több országban vetődik fel, hogy a koronavírus elleni oltásoknak a beoltott emberek egy részénél vannak hosszan tartó mellékhatásai. A szakirodalom szerint a 6 hónapnál hosszabb ideje mellékhatásokkal küzdő pácienseket „poszt Covid vakcináció” sújtja. A hosszabb távú oltás mellékhatásokkal Magyarországon hivatalosan egyetlen állami szervezet sem foglalkozik, csupán annyi történik, hogy az orvosok által jelzett problémákat továbbítják az Európai Gyógyszerügynökség felé.

A gyártók előre jelezték a részletes leírásokban, hogy az esetek pár százalékában lehetnek kisebb, pár napig elhúzódó mellékhatások, de nem zárták ki a súlyos eseteket sem. Ez egyébként bármely, a széles népességet érintő vakcináció esetén így van, csak a koronavírus-járvány a korábbi betegségekhez képest is nagyobb médiafigyelmet kapott, hiszen szinte a teljes világot megbénította az egészségügyi zárlatok miatt.

Karikó Katalin és csapata fejlesztette ki az első, forgalomba hozott koronavírus elleni, mRNS-alapú oltást. A Pfizer/BioNTech által forgalomba hozott oltóanyagot két kutató jegyzi, Karikó Katalin és Drew Weissman. Mindketten, 2020. december 18-án, az University of Pennsylvania épületében kapták meg a Pfizer/BioNTech vakcina első dózisát, több mint 20 évvel azután, hogy megkezdték alapvető tudományos együttműködésüket.

A Portfolio megkeresésére Karikó Katalin írásban válaszolt. Egyebek mellett azt írta, hogy rengeteg tudományos dolgozat jelenik meg, amelyben a mellékhatásokat, mint egyedi esteket vizsgálják. Millió ember adatait vetik össze úgy, hogy 1 millió vakcinált ember 1 évvel az első oltás után milyen betegségekben szenvedett, összevetve azzal, hogy 1 millió ember, aki sosem kapott vakcinát, milyen betegségeket kap meg. Karikó Katalin szerint a bejelentések nem jelentik azt, hogy azokat valóban a vakcina okozta. Kiemelte:

24-en jelentették, hogy teherbe estek a vakcinától, illetve jónéhányan azt közölték, hogy szifiliszesek lettek tőle. Ezek nyilvánvaló képtelenségek. Tehát a bejelentések nem jelentenek ok-okozati összefüggést.

A többszörösen, díjakkal elismert kutató azt írta, hogy „a vakcina funkciója az, hogy megtanítsa az immunrendszerünket arra, hogy felismerje a vírust és ellene megfelelő immunválaszt készítsen, és ezáltal megakadályozza a vírus terjedését a testben. Tehát a vakcina az immunrendszerünkkel együttműködve fejti ki hatását.”

Ettől függetlenül, az emberek különböző egészségügyi állapota, genetikai felépítése miatt azért akadtak példák arra is, hogy hosszan elhúzódó, komoly mellékhatások léptek fel. Ezekkel kapcsolatban a Portfolio több magyar intézményt is próbált elérni. A járványidőszak élharcosának számító Semmelweis Egyetem megkeresésünkre közölte, hogy nem illetékesek a nyilatkozatban, és a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz irányítottak minket. Az NNK-tól az oltás mellékhatásainak kezelését célzó hazai gyakorlattal kapcsolatban nem osztottak meg részleteket, csupán azt emelték ki, hogy Magyarországon magas az átoltottság, és a koronavírus-járvány mérsékelten zajlik.

Valódi választ tehát nem kaptunk. Viszont a Nemzeti Népegészségügyi Központ közölte, hogy az oltások után jelentkező mellékhatásokkal kapcsolatos kérdéseinkkel keressük meg az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI), illetve forduljunk a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz. Ezt meg is tettük, de egyik intézmény sem válaszolt.

Több magyar kutatóval beszéltünk, volt, aki „hárított”, hogy nincs elegendő ideje ezzel foglalkozni, de volt olyan is, aki megkeresésünkre pozitívan reagált.

Rusvai Miklós víruskutató azt mondta, hogy tudomása szerint idehaza az oltások hosszabb távú nem kívánt hatásait nem vizsgálják ki célzottan az egészségügyi intézmények. „A koronavírus-oltást beadó orvos korábban csak annyit tehetett, és most is annyit tehet meg, ha ilyen vakcinát ad be, hogy nem kívánt hatás észlelése esetén kitölti a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapjáról elérhető online formanyomtatványt. Ez az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet bejelentő oldalára visz, ahol ismertetheti az esetet. Ettől azonban sok orvos ódzkodik. Ezt a jelentést, úgy tudom, hogy tovább küldik több fórumnak, az Európai Gyógyszerügynökségnek, az Európai Járványügyi Hivatalnak, illetve a vakcinát előállító gyógyszercégnek. Ők vizsgálják ki az eseteket.”

A Pfizer/BioNTech kutatói például elismerték az elmúlt időszakban, hogy akadtak nem túl nagy számban, de hosszú távú vakcinációs hatások is. A nők esetében például az esetek néhány százalékában befolyásolhatja a menstruációs ciklust. Előfordultak szívizom-gyulladásos esetek is. Ezek a nem kívánt hatások 3-6 hónap elteltével elmúltak. Ha a panaszok ezek után is fennmaradnak, akkor beszélhetünk a vakcina káros következményeiről. Ezek közül a legaggasztóbb a szívizomgyulladás, mert ez szívizomsejt-elhalással jár, amely nehezen vagy egyáltalán nem regenerálódik később, de szerencsés esetben az elhalt sejtek funkcióit az éppen maradtak veszik át, és később, már kevésbé, vagy egyáltalán nem érzékeli ezt a beteg.

Rusvai Miklós arról is beszélt, hogy nem hosszútávú mellékhatás, hanem rövidtávú, anafilaxiás sokk ritkán, de több is előfordult idehaza, ugyanakkor ez 15-30 percen belül előjött. Nem véletlenül kellett az oltások után várniuk a pácienseknek, de ezeket helyben tudták kezelni az egészségügyi dolgozók.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján található meghatározás szerint a rövidtávú reakciók a következő csoportokra bonthatók:

• I-es típusú, azonnali túlérzékenységi (allergiás) reakció – néhány percen belül jelentkezik az antigén (allergén) bekerülése után (pl. mogyoróallergia);
• II-es típusú, sejtfelszínhez kötődő antitestek által kiváltott reakció – 4-8 órán belül jelentkezik (pl. anya és magzat közötti Rh-összeférhetetlenség);
• III-as típusú, immunkomplex-közvetített reakció (szérumbetegség) – 2-8 órán belül jelentkezik (egyes autoimmun vagy fertőző betegségek esetén);
• IV-es típusú, sejtközvetített reakció – 1-3 napon belül jelentkezik.

Ezeken felül azonban a már később kialakult érzékenységi reakciók nehezen bizonyíthatók vagy hozhatók egyértelműen összefüggésbe a koronavírus elleni oltásokkal. Rusvai Miklós elmondta:

Az mRNS vakcinák esetében már néhány mellékhatás tartósabban is megmaradhatott, ilyen volt például az ízületi fájdalmak jelentkezése, bár ezt egyetlen gyártó eddigi vizsgálata sem erősítette meg. Beszámoltak viszont szédülésről, egyensúlyvesztésről.

Az úgynevezett szisztémás rendellenességek közül a nemzetközi tapasztalatban előfordult a trombózishajlam növekedése az AstraZeneca, a Janssen, a Moderna és a Pfizer/BioNTech esetében, de statisztikai elemzések szerint nem gyakrabban, mint az oltatlanok körében. A rendellenességek döntő többsége ugyanakkor 6 héten belül elmúlt. Ha viszont ezek a tünetek 1,5 hónap után is fennmaradtak, akkor az illető valószínűleg már az oltás hosszútávú, káros hatásaitól szenvedett” – részletezte Rusvai Miklós.

A virológus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vakcinázás után esetleg jelentkező mellékhatások veszélye eltörpül a koronavírus rövid és hosszútávú következményei által képviselt veszélyek mellett, ezért szerinte a vakcinák széleskörű alkalmazása mindenképpen fontos volt a súlyos és sok estben tartós egészségkárosodások megelőzése érdekében.

Címlapkép: Getty Images