A legfontosabb újdonságok
Az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek az épületenergetikai követelményekkel összefüggő módosítását tartalmazó kormányrendelet, valamint az építési és közlekedési miniszter épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet a május 25-i Magyar Közlönyben jelent meg, és novembertől lényeges változásokat vezet be a vonatkozó szabályozásban. Az újdonságok közül a legfontosabbak:
Új energetikai tanúsítvány
- átláthatóbb, felhasználóbarátabb energiatanúsítvány
- nemcsak az épület egészét, hanem az egyes épülettechnikai rendszereknek és az épületszerkezeti elemeknek az energiahatékonyságát is külön értékeli
- részletes, időszakokra bontott felújítási és korszerűsítési javaslatot is rögzít
- javaslatot ad a jelentős felújítás követelményszintjére és a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelményszint teljesítésére
- új energetikai besorolási rendszer: az összesített energetikai minőségük és a szén-dioxid-kibocsátásuk alapján sorolják kategóriákba
- megszűnik az energiafogyasztás mérésén alapuló tanúsítás lehetősége
- fotódokumentációt is tartalmaznia kell
- fel kell tüntetni, hogy a Magyar Mérnöki Kamara a lakosság számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít
- 10 helyett 5 évig érvényes
- eladásnál, bérbeadásnál be kell mutatni a vevőnek, de nem kell beírni a szerződésbe a tanúsítvány egyedi sorszámát (HET szám)
Új épületenergetikai szabályozás
- az új épületekre vonatkozó közel nulla energiaigény követelményszintnél megszűnik a kötelező megújuló energia részarány, helyét a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás kötelező felső határának előírása veszi át
- a megújuló energiával a hulladékhőből/kapcsolt energiából származó (hatékony) távhő és távhűtés és a hővisszanyerős szellőzés is egyenértékű
- a közel nulla energiaigényre vonatkozó előírás 100 kWh/m2/év helyett 76 kWh/m2/év lett
- közösségekben termelt megújuló energia egyenértékűsége
- jelentős felújítás vagy bővítés esetén a teljes épületnek meg kell felelnie az épülettechnikai előírásoknak, de ez könnyebb, mint az előző rendeletben volt
- az átalakított számítási módszer (valóságos energiamegtakarítási adatok, illetve a teljes életcikluson alapuló szén-dioxid-kibocsátás miatt) az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett honlapon lesz elérhető
Hogyan értékelhetők a változások?
Mindenképp pozitívum, hogy a tanúsítvány átláthatóbbá, felhasználóbarátabbá, és informatívabbá vált a tulajdonosok számára
- húzza alá a MEHI szakértője, aki szerint szintén pozitívum, hogy nemcsak az épület egészét, hanem az egyes épületszerkezeti elemek energiahatékonyságát is külön értékelik. Pálffy Anikó szerint ehhez kapcsolódóan nagyon örvendetes, hogy a tanúsítvány részletes korszerűsítési javaslatokat is megfogalmaz: e szerint
minden egyes épületszerkezetnél fel kell tüntetni, hogyan lenne érdemes felújítani
(például hogy hány centiméter vastag szigetelést tegyünk a padlásfödémre), és a felújítási útlevél címszó alatt ezen korszerűsítési intézkedések megfelelő műszaki sorrendjére is javaslatot fogalmaz meg az energetikus, ami szintén nagyon nagy segítség a tulajdonosnak.
A tervezett, komplex felújításokat nagyban segíti, hogy egyrészt nemcsak az épület egészét, hanem az egyes épülettechnikai rendszereknek és az épületszerkezeti elemeknek az energiahatékonyságát is külön értékeli a tanúsítvány, azaz a tulajdonos ezalapján jobban átlátja, hogy mely épületszerkezet milyen állapotban van, és melyiket érdemes korszerűsíteni. Másrészt a részletes, időszakokra bontott korszerűsítési javaslatok is jelentősen előremozdítják, hogy a tulajdonosok tisztában legyenek vele, milyen intézkedéseket és milyen sorrendben érdemes megvalósítaniuk a legnagyobb energiamegtakarítási potenciál kiaknázása végett.
Az, hogy kétféle javaslatot kell megfogalmazni, egyrészt a költséghatékony szintre való felújítást másrészt a közel nulla követelményszintre, szintén kedvezni tud annak, hogy a felújítások megfelelő mélységűek legyenek. A felújítási útlevél pedig, azaz
a javasolt korszerűsítési intézkedések időrendbe állítása a szakaszos felújítások megvalósításának is kedvez,
ami sokkal elérhetőbbé tud tenni egy mélyfelújítást, hiszen a legtöbb háztartásban nem áll rendelkezésre annyi anyagi forrás, amiből egy mélyfelújítást egyszerre el lehetne végezni. Ennek áthidalásához jó megoldást jelent a felújítási intézkedések sorrendbe állítása.
Segítheti a gázról való leválást
Az is pozitívumként értékelhető, hogy az új besorolás már nemcsak összesített energetikai minőségük, hanem szén-dioxid-kibocsátásuk alapján is kategóriákba sorolja az épületet, illetve az épületszerkezeti elemeket. Ez segíthet elmozdulni a fosszilis energiáktól való függetlenedés felé, ami a legtöbb hazai háztartás esetében a gázról való leválást jelenti. A hazai ingatlanállomány energetikai jellemzőinek javítása szempontjából szintén pozitívum, hogy megszűnik az energiafogyasztás mérésén, azaz a rezsiszámlák bemutatásán alapuló tanúsítás lehetősége, ez ugyanis legtöbbször pontatlan eredményt adott, mert az energiafogyasztás nemcsak az épület állapotától, hanem a benne lakók jellemzőitől és felhasználói szokásaitól is függ - emelte ki a szakember.
Elmondása szerint további pozitívum, hogy fel kell tüntetni, hogy a Magyar Mérnöki Kamara a lakosság számára ingyenes energetikai tanácsadást biztosít, de érdemes lenne más felújítási tanácsadási rendszereket is megemlíteni, amelyek integráltabb szolgáltatásokat nyújtanak. (Az is kérdés, hogy az államilag finanszírozott Nemzeti Energetikusi Hálózat, amelynek energetikus szakértői ingyenes lakossági tanácsadást végeznek törvényben előírt feladatként, egy ilyen részletezettségű tanúsítvány mellett milyen plusz információkat tudnak még adni a felújítás előtt állóknak, mert eddig felújítási javaslatokat dolgoztak ki az érdeklődőknek.)
Ugyancsak kedvező előjelű módosítás a szakértői értékelés szerint a közel nulla energiaigényre (KNE) vonatkozó (összesített energetikai jellemző) követelményérték 100 kWh/m2/év-ről 76 kWh/m2/év-re történő szigorítása, mivel így nagyobb energiahatékonyságot kell elérnie az új épületeknek. Ahogyan az is pozitívum, hogy a KNE-előírás 25%-os megújuló energia részarányra vonatkozó követelményét távhővel, távhűtéssel vagy hővisszanyerő szellőzéssel is lehet majd teljesíteni, mert ezáltal a tervezőnek nagyobb mozgástere lesz, hogy a szigorított összesített energetikai jellemzőt elérje. Mindemellett előrelépést jelent, hogy
az energiaközösségekben megtermelt megújuló energia is bekerült a rendeletbe,
hiszen ez ösztönözheti azon fogyasztók összefogását, akik a megújulókenergia-termelést közösen tudják megvalósítani. Az árnyékolásra vonatkozó előírás beemelését szintén pozitívan értékelik a MEHI-nél, mert az éghajlatváltozás miatt egyre melegebb nyarakon fontos a túlmelegedés ellen védekezni, és ezt leghatékonyabb passzív szerkezettel (árnyékolással) megoldani, nem pedig magas energiaigényű hűtőberendezésekkel.
Az a változás is üdvözlendő, melynek értelmében jelentős felújítás vagy bővítés esetén a teljes épületnek az eddigieknél enyhébb épülettechnikai előírásoknak kell megfelelnie. A korábbi előírás nem kedvezett a homlokzati hőszigetelésnek, mivel az előírás teljesüléséhez a nyílászárókat és a fűtést is korszerűsíteni kellett, most viszont a hőszigetelés mellett kevesebb további intézkedést kell végrehajtani, hogy az épület megfeleljen a rendeletben előírtaknak. Fontos lenne azonban a könnyített előírást szigorúbban ellenőrizni is, hogy az abban leírtakat alkalmazzák is a felújítók, és például csak a rendeletben előírt vastagságú hőszigetelés kerülhessen fel a falazatra - hívja fel a figyelmet Pálffy Anikó.
Kevesebben csináltathatnak tanúsítványt, kérdéses a betartatás
Súlyos negatívumként értékelik ugyanakkor a Magyar Energiahatékonysági Intézetnél, hogy
puhítottak azon a rendelkezésen, amely előírja, hogy mikor kötelező tanúsítványt készíttetni.
Habár benne maradt a rendeletben, hogy eladásnál, illetve bérbeadásnál az eladónak/bérbeadónak be kell mutatnia a tanúsítványt a (bérbe)vevő számára, de novembertől már nem kell az adásvételi vagy bérbeadási szerződésben feltüntetni a tanúsítvány HET számát (egyedi sorszámát), ami valószínűleg ahhoz fog vezetni, hogy összességében kevesebben csináltatnak majd tanúsítványt.
Részben pozitívum, hogy az ingatlanhirdetésekben kötelező lesz feltüntetni az energetikai tanúsítvány besorolását, de mivel az előíráshoz nem rendeltek kényszerítő intézkedést, ellenőrzést, félő, hogy az energetikai besorolás továbbra sem fog feltüntetésre kerülni az eladásra vagy bérbeadásra szánt ingatlan hirdetésében, reklámjában. Mivel a jogszabály betartásának ellenőrzése, szankcionálása eddig sem valósult meg, sokan nem is tudtak erről a szabályról, az energetikai besorolás ingatlanhirdetésekben történő feltűntetése pedig a mai napig nem általános. Bár a korszerűbb ingatlanok energetikai előnye kimutatható, az új szabályozás nem járul hozzá, hogy a piac beárazza az energetikailag korszerűsített ingatlannal járó előnyöket. Máshol a besorolás feltűntetését az ingatlan hirdetéseken a jogszabályok megkövetelik és ellenőrzik is, elmaradását pedig szankcionálják - emeli ki.
Rövidebb ideig lesz érvényes
Az energetikai tanúsítvány érvényességi idejének 10-ről 5 évre való csökkentése előremutató lépés a szakember szerint, mivel az épületállománynak fokozatosan meg kellene újulnia 2030-ig, illetve a 2050-es energiahatékonysági, épületfelújítási céloknak megfelelően. Ott, ahol még nem történt energetikai felújítás, célszerű, hogy az épület használója/tulajdonosa/bérlője az energetikai állapotról gyakrabban kapjon értékelést; egyedül a komplett felújításon átesett épületek esetében nem lenne szükséges az 5 éves érvényességhez ragaszkodni. Úgyszintén pozitívumként értékeli, hogy a változások hatályba lépése előtt (2023. november 1.) készített tanúsítványok csak a változást követő 60. napig használhatóak fel, vagyis jövőre mindenképpen újat kell csináltatni.
Megváltoznak a betűjelek
A tanúsítók, szakemberek részéről igényel némi időt az átállás, a felhasználókat az újraszabott sávok kevésbé érintik, ezzel együtt Pálffy Anikó
célszerűnek tartaná, hogy a változásokat tájékoztató, szemléletformáló kampány is kísérje.
A MEHI szakpolitikai munkatársa fontosnak tartja megemlíteni azt is, hogy a kategóriákban nincs közeledés a nyugat-európai besorolások felé, ami pár év múlva fontos lehet, mivel érvénybe lépnek a jelenleg tárgyalás alatt álló Épületenergetikai Irányelv (EPBD) azon részei, amelyek részben a tanúsítványok egységesítését, másrészt erre épülve minimum energetikai előírások bevezetését tartalmazzák meglévő épületekre (Minimum Energy Performance Standards, MEPS), például hogy a lakóépületek átlagos besorolása érje el 2030-ra a D szintet (EU Bizottsági javaslat, jelenleg az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács közötti háromoldalú egyeztetés - trilógus - tárgya). Előrelépés ugyanakkor a tanúsítás komolyan vétele felé a fotódokumentáció előírása, amivel növekedhet a helyszíni felmérés valószínűsége, de a „megúszás” ellen nem jelent garanciát, ahogyan általánosságban is továbbra is nagy kérdés az ellenőrzés és a jogszabályban leírtak betartatásának problémája.
Hogyan befolyásolhatják a változások összességében a hazai épületállomány energetikai állapotát?
Az áttekinthetőbb, felhasználóbarát dokumentum, a különböző épületszerkezetek és -berendezések minősítése, valamint a részletes, időszakokra bontott korszerűsítési javaslatok
sokat segíthetnek a tulajdonosoknak abban, mit és milyen sorrendben érdemes energetikailag felújítaniuk az ingatlanjukon.
Az viszont, hogy kötelező marad a tanúsítvány, de a szerződésben nem kell a HET számot szerepeltetni, mindenképpen a jogszabály kijátszását vetíti előre, így ugyanis nehezebben ellenőrizhető, hogy az eladók, illetve bérbeadók valóban elvégeztetik-e a tanúsítást. Azt még nem tudjuk, hogy a részletesebb tanúsítvány magasabb költséget fog-e jelenteni a tulajdonosnak, építtetőnek, bérbeadónak, habár a rendelet szerint a tanúsításra elszámolható költség nem változik. Amennyiben a részletesebb tanúsítvány mégis drágább lesz, ez szintén afelé terelheti a szereplőket, hogy ne csináltassák meg a tanúsítványt.
Az épületállomány energiahatékonyságát nemcsak a rendeletben előírt értékek befolyásolják, hanem a rendelet betartásának ellenőrzése és szankcionálása is. Eddig hiába írták elő, hogy jelentős felújításnál (az épületszerkezetek 25%-át érintő változás, azaz például homlokzati hőszigetelés) a teljes épületnek bizonyos energetikai értéket be kell tartania, mivel ezeket sem a tervezés szakaszában, sem a kivitelezésnél nem ellenőrizték, ezeket az értékeket sok esetben nem tartották be a felújítók. Így kerülnek fel a mai napig a rendelet előírásával nem összeegyeztethető módon túlságosan vékony homlokzati szigetelések.
Az üzemeltetési költség csökkenése kárpótolhat a nehézségekért
Az U-érték (hőátbocsátási tényező) előírások a legtöbb esetben nem vagy minimálisan változnak az új szabályozásban. A jelentős felújításnál könnyebbség, hogy a teljes épületnek enyhébb követelményt kell teljesíteni, mint a korábbi előírás, ez a szabály reálisabban megvalósítható. Másrészt a jelentős felújításra vonatkozó korábbi, szigorúbb előírások betartását eddig nem ellenőrizték sem a tervezés szakaszában, és a kivitelezés során is nagyon ritkán, ezért nem biztos, hogy a gyakorlatban könnyítés lesz az új előírás.
Új épületeknél a közel-nulla-előírás energetikai minőségének teljesítése nehezebb lesz, mert a korábbi 100 kWh/m2/év 76 kWh/m2/év-re szigorodott. Másrészt könnyítés, hogy nem kell a korábbi 25%-os megújuló részarányt teljesíteni, hanem ez kiváltható hatékony távhővel, távhűtéssel, hővisszanyerős szellőzéssel is.
Persze, a szigorúbb előírásnak való megfelelés az épülethasználóknak nemcsak nehezítés, hanem olcsóbb üzemeltetési költséget is fog jelenteni
- hangsúlyozza Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakpolitikai munkatársa.
Címlapkép: Shutterstock
