A bitcoin személyes adat, pénz, vagy vagyontárgy? Ha örökölni akarunk, nem mindegy!

A 21. század technológiai fejlődése új társadalmi és gazdasági struktúrák kialakulásához vezetett. A mai világban már nem új az a gondolat, hogy az elektronikusan létező adataink értéket képviselhetnek, legyen szó a felhőben tárolt családi fotóktól egy tárhelyre feltöltött regényig, vagy akár egy vállalkozás közösségimédia-profiljáig. Sőt, megjelentek az olyan digitális javak, mint a kriptovaluták, amiket eleve vagyoni értékhordozónak szántak az alkotóik. Mindez magával hozta, hogy egyre gyakrabban találkozunk mind a szerződésekben, mind a hagyatéki eljárásokban ezekkel a digitális javakkal.

Az öröklés kérdése egy analóg világban is könnyen vezetett jogvitákhoz, nincs ez másként a digitális érában sem. Azonban az is látható, hogy a kérdéskörrel kapcsolatos társadalmi tudatosság évről évre nő, egyre többen fordulnak közjegyzőhöz hasonló ügyben azért, hogy végrendeletet készítsenek. Aki ezt elmulasztja, annak örökösei könnyen lehet, hogy soha nem férnek majd hozzá a „digitális vagyonához”.

Nincs kizárva, hogy egy végrendeletben akár a digitális adatainkkal, digitális vagyonunkkal összefüggő jogosultsági kérdésekről is rendelkezzünk a halálunk utáni időszakra.

Részletes tervezéssel meghatározható például az, hogy az örökösök hogyan kapják majd meg például a kriptotárcához tartozó felhasználói azonosítót és titkos jelszót, kik és hogyan férjenek hozzá a digitális adatainkhoz és adat alapú javainkhoz.

A digitális javak hagyatékban való megjelenése azért is kiemelten nehéz kérdés, mert a jogrendszerek a digitális adatokat és az adat alapú javakat még nem adaptálták, nem illesztették be a vagyonjogi rezsimekbe, vagyis az adat és minden, ami adatból van, még csak most keresi a helyét a vagyontárgyak, tulajdontárgyak között, egyértelmű jogrendszeri elismerésük vagyoni, tulajdoni minőségükben még nem történt meg. Egyelőre nem sorolhatók be a vagyon és a tulajdonjog klasszikus tárgyai közé

– mondta el Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese, a MOKK Adatkutató Alintézetének vezetője. A magyar polgári jog által alkalmazott dologfogalom ugyanis főszabályként klasszikus testi tárgyakra terjed ki, és ezek között egyelőre sem a digitális adatokat, sem pedig az adat alapú javakat nem szabályozza.

A digitális vagyon különböző elemeivel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy jogilag hogyan minősítjük őket, dolgok-e, lehetnek-e tulajdonjog tárgyai? Menyhárd Attila, az ELTE egyetemi tanára szerint egy vagyonjogi szemléletet kellene követni, ami viszont nem lehetséges, amíg valamilyen klasszikus tulajdonra és materiális dologra fókuszálunk. A digitális javak kapcsán jogi szempontból nagyon fontos kérdés, hogy vagyoni elemnek magát az adatot tekintjük, vagy az adatok felhasználásához kapcsolódó jogosultságainkat. "Ha az adattól elmozdulunk a jogosultságok felé, a fogalmakat már be fogjuk tudjuk illeszteni a jelenleg is meglévő vagyoni rendszerbe."

Világszerte több száz millió ember tart kriptoeszközöket

2021-ben Magyarországon a becslések szerint a kriptoeszközökben tartott vagyon értéke 300 milliárd forint volt, ugyanebben az évben csak az Egyesült Királyságban több mint 200 millió fontnyi kriptovaluta-eszközt foglalt le a hatóság pénzmosás gyanújával összefüggésben.

A pénz, az értékpapírok és a bitcoin

A pénz eredetileg magában foglalja azt az értéket, amit megtestesített, az aranyat a nemesfémet; a bankjegy már kötelezettséget inkorporál. A Polgári Törvénykönyv fogalma nem mondja azt, hogy a pénz egy dolog, csak azt, hogy a dolog szabályait kell rá megfelelően alkalmazni.

Ha egy bankjegyre gondolunk, akkor a pénz valójában nem az, ami a kezünkben van, hanem az, amit hozzákapcsolunk. A Ptk. azért használja ezt a fogalmat, mert nem a darab papír az érdekes

– magyarázta Menyhárd Attila.

Amikor a jog fizikai tárgyakhoz, például értékpapírhoz kezdett jogosultságokat kapcsolni, az írásbeliségnek ez a formája bizonyíthatóvá, átláthatóvá, egyedivé, azonosíthatóvá és lefoglalhatóvá tette azokat. “Ha a digitális vagyontárgyak ezt tudják, akkor már nagyon nehéz megmagyarázni, hogy valójában miért kellene különbséget tenni. Valójában a kérdésünk tényleg csak az lesz, hogy mennyire tudjuk elfogadni a digitális jeleket az írásbeliséggel egyenértékűnek.”

Mikorra várható egységes európai szabályozás a kérdésben?

A jövő kérdése, hogy kialakítható-e Európában egy olyan egységes álláspont, amely a digitális javak halál utáni védelmét és kezelését rendezi. Jelenleg a kérdés jogi megközelítése tagállamonként eltérő. Németországban például jelenleg a digitális eszközök öröklését elsősorban a digitális adatokhoz kapcsolódó szerződések – például egy felhasználó és a közösségi médiafelületet működtető cég közötti ÁSZF – felől vizsgálják.

Már van olyan szövetségi legfelsőbb bírósági ítélet, amely kimondta, hogy az örökösök beléphetnek az elhunyt és a globális technológiai vállalat közötti szerződésbe, vonatkoznak rájuk az abban szereplő jogok és kötelezettségek.

Franciaországban viszont elsősorban a személyes adatokhoz köthető jognak tekintik a digitális eszközöket, amely jog az adott személy halálával megszűnik, azaz bizonyos kivételektől eltekintve nem örökölhető. Az Egyesült Királyságban pedig azt tervezik, hogy a kriptoeszközöket egy önálló vagyoni kategóriának ismerik el, ami azonban nem jelent megoldást az öröklésre a többi digitális eszköz vonatkozásában.

Fotók: MOKK

A cikk megjelenését a MOKK támogatta.