
A 21. század technológiai fejlődése új társadalmi és gazdasági struktúrák kialakulásához vezetett. A mai világban már nem új az a gondolat, hogy az elektronikusan létező adataink értéket képviselhetnek, legyen szó a felhőben tárolt családi fotóktól egy tárhelyre feltöltött regényig, vagy akár egy vállalkozás közösségimédia-profiljáig. Sőt, megjelentek az olyan digitális javak, mint a kriptovaluták, amiket eleve vagyoni értékhordozónak szántak az alkotóik. Mindez magával hozta, hogy egyre gyakrabban találkozunk mind a szerződésekben, mind a hagyatéki eljárásokban ezekkel a digitális javakkal.
Az öröklés kérdése egy analóg világban is könnyen vezetett jogvitákhoz, nincs ez másként a digitális érában sem. Azonban az is látható, hogy a kérdéskörrel kapcsolatos társadalmi tudatosság évről évre nő, egyre többen fordulnak közjegyzőhöz hasonló ügyben azért, hogy végrendeletet készítsenek. Aki ezt elmulasztja, annak örökösei könnyen lehet, hogy soha nem férnek majd hozzá a „digitális vagyonához”.
Nincs kizárva, hogy egy végrendeletben akár a digitális adatainkkal, digitális vagyonunkkal összefüggő jogosultsági kérdésekről is rendelkezzünk a halálunk utáni időszakra.
Részletes tervezéssel meghatározható például az, hogy az örökösök hogyan kapják majd meg például a kriptotárcához tartozó felhasználói azonosítót és titkos jelszót, kik és hogyan férjenek hozzá a digitális adatainkhoz és adat alapú javainkhoz.
A digitális javak hagyatékban való megjelenése azért is kiemelten nehéz kérdés, mert a jogrendszerek a digitális adatokat és az adat alapú javakat még nem adaptálták, nem illesztették be a vagyonjogi rezsimekbe, vagyis az adat és minden, ami adatból van, még csak most keresi a helyét a vagyontárgyak, tulajdontárgyak között, egyértelmű jogrendszeri elismerésük vagyoni, tulajdoni minőségükben még nem történt meg. Egyelőre nem sorolhatók be a vagyon és a tulajdonjog klasszikus tárgyai közé
– mondta el Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese, a MOKK Adatkutató Alintézetének vezetője. A magyar polgári jog által alkalmazott dologfogalom ugyanis főszabályként klasszikus testi tárgyakra terjed ki, és ezek között egyelőre sem a digitális adatokat, sem pedig az adat alapú javakat nem szabályozza.

A digitális vagyon különböző elemeivel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy jogilag hogyan minősítjük őket, dolgok-e, lehetnek-e tulajdonjog tárgyai? Menyhárd Attila, az ELTE egyetemi tanára szerint egy vagyonjogi szemléletet kellene követni, ami viszont nem lehetséges, amíg valamilyen klasszikus tulajdonra és materiális dologra fókuszálunk. A digitális javak kapcsán jogi szempontból nagyon fontos kérdés, hogy vagyoni elemnek magát az adatot tekintjük, vagy az adatok felhasználásához kapcsolódó jogosultságainkat. "Ha az adattól elmozdulunk a jogosultságok felé, a fogalmakat már be fogjuk tudjuk illeszteni a jelenleg is meglévő vagyoni rendszerbe."
Világszerte több száz millió ember tart kriptoeszközöket
2021-ben Magyarországon a becslések szerint a kriptoeszközökben tartott vagyon értéke 300 milliárd forint volt, ugyanebben az évben csak az Egyesült Királyságban több mint 200 millió fontnyi kriptovaluta-eszközt foglalt le a hatóság pénzmosás gyanújával összefüggésben.
A pénz, az értékpapírok és a bitcoin
A pénz eredetileg magában foglalja azt az értéket, amit megtestesített, az aranyat a nemesfémet; a bankjegy már kötelezettséget inkorporál. A Polgári Törvénykönyv fogalma nem mondja azt, hogy a pénz egy dolog, csak azt, hogy a dolog szabályait kell rá megfelelően alkalmazni.
Ha egy bankjegyre gondolunk, akkor a pénz valójában nem az, ami a kezünkben van, hanem az, amit hozzákapcsolunk. A Ptk. azért használja ezt a fogalmat, mert nem a darab papír az érdekes
– magyarázta Menyhárd Attila.
Amikor a jog fizikai tárgyakhoz, például értékpapírhoz kezdett jogosultságokat kapcsolni, az írásbeliségnek ez a formája bizonyíthatóvá, átláthatóvá, egyedivé, azonosíthatóvá és lefoglalhatóvá tette azokat. “Ha a digitális vagyontárgyak ezt tudják, akkor már nagyon nehéz megmagyarázni, hogy valójában miért kellene különbséget tenni. Valójában a kérdésünk tényleg csak az lesz, hogy mennyire tudjuk elfogadni a digitális jeleket az írásbeliséggel egyenértékűnek.”
Mikorra várható egységes európai szabályozás a kérdésben?
A jövő kérdése, hogy kialakítható-e Európában egy olyan egységes álláspont, amely a digitális javak halál utáni védelmét és kezelését rendezi. Jelenleg a kérdés jogi megközelítése tagállamonként eltérő. Németországban például jelenleg a digitális eszközök öröklését elsősorban a digitális adatokhoz kapcsolódó szerződések – például egy felhasználó és a közösségi médiafelületet működtető cég közötti ÁSZF – felől vizsgálják.
Már van olyan szövetségi legfelsőbb bírósági ítélet, amely kimondta, hogy az örökösök beléphetnek az elhunyt és a globális technológiai vállalat közötti szerződésbe, vonatkoznak rájuk az abban szereplő jogok és kötelezettségek.
Franciaországban viszont elsősorban a személyes adatokhoz köthető jognak tekintik a digitális eszközöket, amely jog az adott személy halálával megszűnik, azaz bizonyos kivételektől eltekintve nem örökölhető. Az Egyesült Királyságban pedig azt tervezik, hogy a kriptoeszközöket egy önálló vagyoni kategóriának ismerik el, ami azonban nem jelent megoldást az öröklésre a többi digitális eszköz vonatkozásában.
Fotók: MOKK
A cikk megjelenését a MOKK támogatta.
Karnyújtásnyira került a hadiipar megreformálásától, de saját makacssága lett a veszte - Bemutatjuk Európa egyik legfurább fegyvertervezőjét
A nehéz személyiség a hadiiparban sem hasznos tulajdonság.
Gigantikus adatlopás: 1,4 millió ügyfél személyes adataihoz fértek hozzá egy Magyarországon is jól ismert biztosítónál
Most jelentették az incidenst.
Súlyos baleset a Balaton felé vezető úton: három autó ütközött, teljes az útzár
Mutatjuk, hogy merre érdemes kerülni.
Figyelmeztetések sorozata érkezett: értéktárgyakat biztonságba, itt az újabb ítéletidő
Órákon belül érkeznek a heves zivatarok és szupercellák.
Ketyegő klímabomba: miért számít minden egyes tonna szén-dioxid, amit ma kibocsátunk?
Az eddigi emberi eredetű CO₂-kibocsátás a tengerszint kb. 1,7 méteres emelkedését okozza majd.
Már nem csak a nagyok kiváltsága: új banki szemlélet segíti a magyar cégek jövőálló napelem fejlesztéseit
Nincs múltad, se tőkéd? Az nem akadály!
Ez most nagyot szólt: az éj leple alatt, 540 kilométerre mértek csapást az orosz hadiipar egyik kulcsfontosságú gyárára
Fontos haditechnikát támadott Ukrajna.
Katasztrófaövezetből virágzó ökoszisztéma: így lett újra a halaké és az úszóké a Szajna
A Szajna valaha egy Párizs szívében húzódó ökológiai katasztrófaövezet volt, de az elmúlt 50 év során a szinte halott csatorna fokozatosan virágzó ökoszisztémává
New York, te kommunista...
Világvége, összeomlás, Szovjetunió - ez vár New Yorkra a republikánusok szerint, ha a demokrata Zohran Mamdani lenne a város polgármestere. De tényleg bibliai méretű pusztulás... The post New
Az erdőtüzek és a hőstressz visszaveti a magzatok fejlődését
A globális felmelegedés hatására egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási jeleségek, amelyek hatással vannak a várandós nőkre.
Oroszország és Kína a self made milliárdosok bölcsője
A nagyjából 3000 dollármilliárdos kétharmada self made, maga szerezte a vagyonát. Az örökölt és self made milliárdosok aránya tud mesélni az adott ország történelmi, kulturális,... The pos
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
Rekordszinteken az Egyesült Államok légszennyezettsége
Több mint 150 millió amerikai él olyan területen, ahol a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértékeket.
Globális minimumadó (GloBE) - gyakori kérdések és gyakorlati válaszok
A globális minimumadó (GloBE) szabályozása 2024-től érdemben érinti a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjait is. A szabály célja, hogy minden, 750 millió eurót meghaladó ár
Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet Az Otthon Start Program 2025 szeptemberben induló, új állami lakástámogatási


Szembejött a kormánnyal a valóság – Mikor jön a beismerés?
Mennyi lesz a 2025-ös növekedés?
Tényleg túl hosszú az élelmiszer útja? Kiderült, ki mennyit kaszál a magyarok pénzén
Lehetne spórolni a rövidebb az élelmiszerlánccal?
Mit üzennek a BYD és a CATL hazai gyárairól érkező baljós hírek?
Összetett okok húzódnak meg az autópiaci kereslet megtorpanása mögött.
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.