A digitális vagyon jelentőségének növekedésével egyre égetőbb kérdés, mi lesz azok sorsa a halálunk után. Átfogó és részletes jogi szabályozás híján egyelőre elsősorban az örökhagyóra hárul a feladat, hogy még életében elrendezze azok sorsát – hangzott el a 34. alkalommal megrendezett Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon.
III. Károly brit uralkodó több ezer ember halálából profitálhatott egy középkori rendelet miatt, és úgy tűnik, a megörökölt javakat nem arra fordítják, mint amiről beszélnek – írja a The Guardian alapján az Index.
Racionális döntést érzelmileg terhelt időszakban, például egy hozzátartozó elvesztése esetén különösen nehéz meghozni, az értékesítési adatok szerint mégis országszerte egyre magasabb arányban döntenek örökölt ingatlanjuk megtartása helyett, annak értékesítése mellett a tulajdonosok – árulta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.
Csütörtökön nyilvánosságra került Silvio Berlusconi végrendelete. Ez alapján a néhai olasz miniszterelnök két legidősebb gyermeke, Marina és Pier Silvio Berlusconi veszi át a felügyeletet a vállalatbirodalom fölött – írja a Reuters.
Július 1-jétől, ha nincs fellelhető örököse az elhunytnak, akkor a belföldi ingatlanja és az ott található ingóságok is a települési önkormányzaté lesznek - közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara hétfőn az MTI-vel.
Tovább nőtt a végrendelkezők száma, tavaly mintegy tíz százalékkal többen tettek végintézkedést közjegyző közreműködésével, mint 2021-ben. Jellemzően a vagyoni vagy az élethelyzet változása és az élettársi viszony miatt készítenek végrendeletet - derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara sajtóközleményéből.
Kiadni vagy eladni? - merülhet fel a kérdés sokakban, akik örökölnek egy lakást. A szakértők szerint a legtöbb örökös olyan helyzetben van, hogy a kérdés nem jelent számára valódi dilemmát, persze, aki hosszabb időtávban gondolkodik és nincs kényszerhelyzetben, annak érdemes megfontolni a döntést - hívták fel a figyelmet a Balla Ingatlan szakértői.
Jelenleg mintegy 186 ezer milliárd forint a hazai lakosság örökíthető vagyona, a teljes vagyontömeg közel felét mintegy 400 ezer háztartás, a magyarok legvagyonosabb 10 százaléka birtokolja - hangzott el a Grémium az Utódlásért Egyesület sajtóeseményén. Elhangzott, hogy az öröklési folyamat ugyanakkor számos buktatóval terhelt, a legtöbb vagyonos ügyfél még nem foglalkozik kellőképpen az utódlás kérdéskörével.
Egy családi vállalkozást a legtöbb alapító egyfajta „legkisebb gyerekként” kezeli, főleg, ha jelentős vagyont halmoztak fel a cégben. A cégtulajdonosok kisebb része gondolkodik a vállalkozásnak egy felvásárló vagy a menedzsment részére történő értékesítésében, noha a tapasztalatok azt mutatják, hogy a generációváltási kísérleteknek jelentős kockázata van és sok esetben már ez első átvételkor is sikertelenül végződnek. Éppen ezért – akárcsak a cég értékesítésére – érdemes az átörökítésre is felkészülni és a vagyon biztonságát, folyamatos működtetését biztosító, személyre szabott struktúrát kidolgozni, ugyanis a szabályozatlan átadás egy társasági részesedés esetében jó eséllyel értékcsökkenést is fog okozni.
A csernobili sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték azon szülők később született gyermekei, akiknek egészsége súlyosan károsodott az atomerőmű 35 évvel ezelőtti felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzásban - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 1987-2002 között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján.
A magyar családi vállalkozások nagy része a rendszerváltást követően jött létre, épp ezért nem meglepő, hogy több ezerre tehető azon cégek száma, ahol a generációváltás kérdése igencsak aktuális. Ennek ellenére sokan halogatják az utódlás és a vagyonról való rendelkezés kérdését, pedig érdemes jó előre eltervezni mindent, különben nem csak az örökösök, de a cég is nehéz helyzetbe kerülhet, ha nincsenek jogi garanciák a vagyon átörökítésével kapcsolatban.
Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a magyarok külföldi vagyona, a külhoni vagyonosodás pedig gyökeresen átalakította az öröklési ügyeket is. Nem biztos, hogy Magyarországon döntenek egy francia apartman örökléséről, és más járhat a hagyatékból a házastársnak Németországban, mint Magyarországon. Egy biztos: az örökhagyó és az örökösök is sokat tehetnek azért, hogy minél előbb pont kerüljön a külföldi hagyatéki vagyon sorsára.
Évi négymilliárd forintot hagyhat az érintetteknél, ha a parlament a kormánypártok javaslatának megfelelően eltörli a testvérek közötti ajándékozási és öröklési illetéket – közölte a Magyar Nemzettel Tállai András pénzügyminiszter-helyettes.
A jövőben a testvérek is illetékmentesen ajándékozhatnának egymás között, illetve örökölhetnének egymástól - egy erről szóló törvényjavaslatot terjeszt Kósa Lajos és Novák Katalin, a Fidesz-alelnökei az Országgyűlés elé.
A koronavírus-járvány miatt továbbra sem lehet megtartani a hagyatéki eljárásokhoz kapcsolódó tárgyalásokat - mondta Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese csütörtök reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Azzal, hogy a 79 éves David Koch augusztusban eltávozott, 41 milliárd dolláros vagyonát felesége, Julia Flesher Koch örökölte. Ezzel a hölgy a világ kilencedik leggazdagabb embere és egyben a világ második leggazdagabb nőjévé vált - írja a Celebrity Net Worth.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.