Sűrű év előtt a hazai gyógyszeripar, erre lenne szükség a gyógyszerellátás szereplői szerint

A gyógyszeripar az egyik leginkább innovatívabb ipar, az értéke messze túlmutat azon, hogy gyógyszert állít elő. Magyarországon milyen a szerepe, ennek a komplex rendszernek az elemei hogyan járulnak hozzá a gazdasági fejlődéshez?

A cégek a bevételeik átlag ötödét fejlesztésbe forgatják vissza, ezzel meghaladjuk az IT vagy autóipar arányos költéseit is, nem beszélve a társadalmi hasznosságról. K+F, innováció, tudásmegosztás, fejlesztés – ezek a szavak a gyógyszeripar elemi működését jelentik. Rajtunk keresztül válnak korábban gyógyíthatatlan betegségek gyógyíthatóvá, már van olyan ország például, ahol reális céllá vált a méhnyakrák teljes kiiktatása. A korábban pár hónapot, évet élő emberek évtizedekig maradhatnak a társadalom produktív résztvevői, a családok alkotóelemei. De ha tágabb értelemben tekintjük a gyógyszeripar szerepét Magyarországon, akkor

a valamilyen szinten kapcsolódó munkaerő-foglalkoztatás százezer fő környékén mozog,

és itt érdemes megemlíteni a rendszernek a gyógyszergyártók és forgalmazók melletti további elengedhetetlen elemeit: a gyógyszerészeket, a patikai alkalmazottakat, a kutatókat, a gyógyszer-nagykereskedőket, a klinikai vizsgálatokat koordináló munkatársakat, az egyetemeket, és így tovább. Emellett a gyógyszeripari a cégek több milliárdos hozzájárulást adnak éves szinten szakmai konferenciák és továbbképzések helyi szervezésével, továbbképzések szervezésével és támogatásával. Ezek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar orvosok és szakdolgozók a tudásukat naprakész szinten tudják tartani, a lehető legmodernebben kezeljék a pácienseket.

Az általunk generált áfabevételek pedig elengedhetetlen alkotóelemei a költségvetési egyensúlynak, azaz röviden ezer szálon vagyunk egymásra utalva és összekötve a magyar emberekkel. Nem csak akkor segítjük őket, amikor hozzájuthatnak a legmodernebb új gyógyszerekhez, az új terápiákhoz, hanem akkor is, amikor az orvosokat képezzük, amikor beruházunk vagy új klinikai vizsgálatokat hozunk Magyarországra, amivel szintén terhet veszünk le az állam válláról.

Az emberek sokszor nem is tudják, hogy mi is pontosan a gyógyszer. Gondoljunk csak arra, hogy a szigorúbb szabályozás alá tartozó orvosi javallathoz kötött vényköteles gyógyszerek nem kommunikálhatóak a betegek felé, nem reklámozhatóak, így az emberek egy egyoldalú, elferdült képet látnak a hirdetésekben szereplő, kizárólag vénynélküli gyógyszerek és gyógyszereknek nem minősülő termékeken kommunikációján keresztül. Mi nem tudunk a hirdetés eszközéhez és egyszerű áremeléshez nyúlni: a vényköteles készítmények árában nem, vagy csak nagyon kivételes esetben tárgyalások utján tudjuk érvényesíteni a minket is sújtó költségnövekményeket (infláció, energiaköltségek, humán erőforrás stb.). A tudományban és a gyógyszerek hatásában hiszünk és ez alapján tudunk piacon maradni, nagyon szigorú szakmai szabályok mellett. 

Az elmúlt hónapokban sorra érkeztek a gyógyszeripart és a gyógyszerészetet érintő hírek a magas adókról és a változó jogszabályi környezetről. Mit gondol ezekről az AIPM, milyen ma Magyarországon gyógyszert forgalmazni?

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete nevében az elmúlt hónapokban nem azért nem szólaltunk meg nyilvánosan, mert a jelenlegi helyzet nem érinti nagyon komolyan a tagvállalatainkat, hanem azért, mert a tárgyalásban, az együttműködésben hiszünk és abban, hogy közös megértéssel lehet haladni még akkor is, ha az nem olyan látványos. A gyógyszerügy területén nagyon sok kihívással nézünk szembe, a megnövekedett adók és a folyamatosan változó jogszabályi környezet a teljes gyógyszeripar számára nagyban aláássa az üzleti kiszámíthatóságot. Sokszor látjuk, hogy a magyar és külföldi szereplők szembeállítása történik, holott az iparág minden szereplője, közösen jelentős hozzájárulást ad a társadalom és a gazdaság működéséhez, fejlődéséhez. Egymást egészítjük ki.

A gyógyszeripar hazai és az országban jelen lévő külföldi szereplői is egy speciális területet képviselnek, hiszen a megtérülésben, a szabályozásban és az adott „termékben” sem a klasszikus piac logikája érvényesül. A gyógyszercégek egészséges életéveket adnak az embereknek, és a mindenkori kormányt, valamint a társadalmat segítik abban, hogy minél több legyen a munkaképes, minél egészségesebb ember.

Hogyan reagáltak arra a tagvállalatok, amikor egyes termékek esetén 40%-ra emelték a különadót az extraprofitadókat szabályozó rendeletben, ezzel több tízmilliárdos többletkiadást generálva számukra? A kormányzat mennyire nyitott ezzel a döntéssel kapcsolatban a párbeszédre?

A tárgyalóasztalnál jeleztük a kormány számára a helyzet komolyságát. A tagvállalatok nem hoztak forrófejű döntést, mindenki a célt, a gyógyítást tartotta szem előtt. Ez nekem nagyon sokat jelent, hiszen személyes érintettség miatt is hiszek abban, hogy termékeink valós változást és életéveket adhatnak. 

A jelenlegi környezetben a gyógyszerközkiadások értékének már 30%-át maguk a gyógyszeripar szereplői állják. Pontosan tudjuk, hogy milyen felelősséggel tartozunk az emberek irányába, ezért abban bízunk és hiszünk, hogy a kormánnyal való közös gondolkodás eredményeként a kormány könnyít a terheken, hiszen mindenkinek példátlanul és aránytalanul nehéz Magyarországon a gyógyszeriparban. Úgy gondolom, hogy az elmúlt hónapokban a kormányzat is nyitottabbá vált az irányunkba. Szeretném kiemelni a Nemzeti Befektetési Ügynökség - HIPA és Joó István szerepét, valamint Bidló Judit helyettes államtitkárral folytatott konstruktív tárgyalásokat. A Nemzetgazdasági és Pénzügyminisztérium tisztségviselőivel szintén folyamatos a párbeszéd.

Számos tárgyalás, számos egyeztetés kezdődött el és januártól már új készítmények is befogadásra kerültek, ami abban segít, hogy a betegek az új gyógyulási lehetőségekhez rendszerszintűen és kiszámíthatóan jussanak hozzá.

Bízunk abban, és erre ígéretet is kaptunk, hogy ez a folyamat nem áll meg és rendszeressé válnak az új terápiák befogadásai.

Ez is szükséges ahhoz, hogy Magyarország vonzó célpont legyen akár a befektetések, akár konkrétan a klinikai vizsgálatok esetén. A vállalatok erkölcsi kötelessége, hogy olyan helyre vigyen vizsgálatokat, ahol a gyógyszer utána valóban elérhető is lesz.

Meg kell említeni, hogy míg Magyarország korábban élen járt a klinikai vizsgálatokban, ez a tendencia az elmúlt években sajnos csökkent. Mindannyiunk érdeke, hogy ezt visszafordítsuk, ezért a kormányzattal együtt szeretnénk működni abban, hogy a klinikai vizsgálatok teljes életciklusát vizsgálva határozzuk meg, hogy miképp tudunk minél több vizsgálatot Magyarországra vonzani. Úgy gondolom, hogy amennyiben a kormány is felismeri, hogy milyen potenciál van a gyógyszeriparral való együttműködésben és mennyire szükséges a teljes iparággal való új partnerség kialakítása, akkor mind a tudásátadásban, a K+F folyamatokban, mind pedig a beruházásokban hamar megtérül a partnerség, a bizalom. Nem szeretnénk a közös teherviselés alól kibújni, csak annyit kérünk, hogy olyan mértékű teher legyen rajtunk, ami lehetővé teszi a haladást. Bízom abban, hogy a kormány ezt a lehetőséget felismeri és él vele, ezért a lehető leghamarabb csökkenti idén az adóterheket. 

A helyi ipar is így tud fejlődni, hiszen a gyógyszeripari sajátosságok miatt a követő, ún. generikus gyógyszerek is csak akkor kerülnek piacra, ha előtte az originális gyógyszereket valaki kifejleszti és piacra segíti. Csak „magyar” gyógyszerekkel a társadalmat nem lehet ellátni, mint ahogy logikus módon szükség van arra is, hogy az olcsóbb, akár hazai készítmények is idővel forgalomba kerüljenek és az állam, amikor erre már lehetősége van, csökkentse a kiadásait, ezáltal forrást szabadítva fel az újabb innovatív, életmentő terápiák finanszírozására. Tehát összegezve, az originátorok teszik hozzáférhetővé a magyar betegeknek a legmodernebb gyógyszereket, a legújabb kezelési módszereket és az áttörést hozó terápiákat. Ezek nemcsak javítják a betegek egészségét és életminőségét, de egyben átalakítják a gyógyászat jövőjét, míg a későbbiekben, a szabadalom lejárta után a követő gyógyszerek biztosítják a szélesebb körű hozzáférést az újabb kezelésekhez, így tartva a egyensúlyban a gyógyszerkiadásokat. Egy rendszer vagyunk, egymással szimbiózisban kell és lehet csak produktívan működni.

A gyógyszeriparnak nemzetközi szinten is kihívásokkal kell szembenéznie. Az alapanyaggyártás és az ellátási láncok akadozása elég jelentős anyagi terheket hozott, de ami talán ennél is nagyobb probléma, hogy kiszámíthatatlanná és nehézkessé tette a tervezést, gyártást. Mindez hogyan alakította át a versenyt?

Világszerte az összes gyógyszeripari céget érintik ezek a nehézségek, mindenki próbál valamilyen megoldást találni rá, közben pedig egyre nagyobb a globális verseny a rendelkezésre álló véges forrásokért és a megtermelt gyógyszerekért is. Ezért is lenne fontos, hogy ebből

a globális versenyből a nagyon magas adók miatti versenyhátrány következtében Magyarország ne maradjon ki, amihez kiszámítható, támogató üzleti környezetre van szükség.

A gyógyszerhiányok, az uniós és egyéb globális szereplők versenyképességének eltolódása, az előállítással kapcsolatos költségek növekedése, a jólképzett munkaerő egyre nagyobb hiánya és a túlnépesedés, valamint az elöregedő társadalmak óriási nyomást helyeznek az egészségügyi rendszerekre és ezen belül a gyógyszeriparra is. Gyógyszeripar nélkül viszont az emberek millióinak élete kerülhet akár azonnal közvetlen veszélybe, gondoljunk csak a COVID tapasztalataira, az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia terjedésére, de akár a szív- és érrendszeri megbetegedésekre, vagy a diabéteszre. Az inzulin, a vérnyomáscsökkentők, a kemo- és immunterápiás szerek nélkül milyen lenne az élet? Emellett pedig ezer olyan példát lehet hozni, amikor súlyos genetikai betegségek válnak kezelhetővé. Ezeket a fontos igazodási pontokat szem előtt tartva kell megoldani az új kihívásokat.

Júniusban tartják a következő európai parlamenti választásokat. Nem jellemző, hogy akár uniós, akár tagállami szinten az egészség, mint téma, kampánytémává válik. Hogyan lehet ezt a kérdést fókuszba állítani?

Az egészségügy egy robosztus, nagyon nehezen mozgó része a szakpolitikáknak, nagy felelősséggel átitatva, hiszen emberéletekről van szó. Mi azt reméljük, hogy az emberek nem csak pártokra szavaznak majd, hanem magukra, a saját egészségükre is. Fontos, hogy az emberek jobban éljenek Magyarországon és az is fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy ehhez mi magunk tudunk a legtöbbet hozzátenni azáltal, ha a saját egészségünkért teszünk. A mozgás, az étkezés, a lelki kiegyensúlyozottság, a tudatos és előremutató döntések szerepét kell minden létező fórumon hangsúlyozni, ideértve az egészségügyi szűréseken való részvételt. Ezek egyéni szinten valódi változást tudnak hozni az egész társadalom számára. Hiszünk abban, hogy az embereket nem gyógyszerszedésre kell buzdítani, hanem arra, hogy a lehető legtöbbet tegyék meg saját magukért. Ha pedig az nem működik, mert olyan a probléma jellege, ami életmóddal nem megoldható, akkor ott leszünk mi, és segítünk. Többek között erről és a gyógyszeripar jelenlegi helyzetéről is szó lesz az AIPM szakmai konferenciáján 2024. május 30-31-én. A kétnapos eseményen különböző aktivitásokkal, valamint ingyenes szűrővizsgálatokat is készülünk az Akvárium Klubban.

Az év második félévében Magyarország látja el az unió soros elnökségét. Mit vár ettől az időszaktól a gyógyszeripar, akár a szabályozás vonatkozásában, mik lehetnek a kiemelt területek?

A kormányzati tervek ismeretében a szív- és érrendszeri megbetegedések kerülnek majd fókuszba és ezzel kapcsolatban tervez Magyarország elősegíteni egy komolyabb közös megközelítést is, amely mindenképp támogatandó, de ugyanígy fontos a szintén terítékre kerülő transzplantáció kérdése.

Jogalkotási szempontból pedig nem megkerülhető az új uniós gyógyszercsomag tárgyalása, amelyben a magyar elnökségnek kulcsszerepe lesz.

Ezzel kapcsolatban folyamatos szakmai kapcsolatban vagyunk mind a magyar kormány ezzel foglalkozó szakembereivel, mind pedig az innovatív gyógyszeripar európai ernyőszervezetével, az EFPIÁ-val. Számunkra az a legfontosabb, hogy az Európai Unió a következő években úgy alakítsa a szabályozásait, hogy azzal ne lehetetlenítse el az európai gyógyszeripart a globális versenyben és Európa legalább meg tudja tartani, de ideális esetben növelni tudja a szerepét a világ gyógyszeriparában.

A cikk megjelenését az AIPM támogatta.

Címlapkép forrása: Getty Images