
Nem titok, hogy a hazai CO2 kibocsátás 1990-hez képest jelentősen, 43%-kal visszaesett, amely egyfelől a tudatos fejlesztéseknek, másfelől a különösen szennyező nehézipar rendszerváltás utáni összeomlásának köszönhető. Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára a kérdésre, hogy a 2030-ig előirányzott 50%-os kibocsátáscsökkentés innentől játszi könnyedséggel érhető-e el, egyértelműen nemmel felelt. Meglátása szerint egyelőre leginkább a „low hanging fruit” típusú, vagyis a könnyebben kivitelezhető kibocsátáscsökkentést vitte véghez az ország, a további fejlesztések viszont egyre költségesebbek, egyre nagyobb beruházási igényűek lesznek.

A kibocsátáscsökkentésben nagy szerepe volt annak, hogy az elmúlt évben 20%-kal csökkent gázfelhasználás, mivel a magas energiaárak miatt mind a lakosság, mind a vállalatok igyekeztek minél inkább takarékoskodni. Külön öröm, hogy a közlekedési szektor kibocsátása is több mint 7%-kal csökkent, ami főként a vasúti teherszállítás térnyerésének számlájára írható, de
az immár 100 ezer zöld rendszámos személyautó alacsony kibocsátása is kezd megmutatkozni.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni a jelentős mértékű naperőmű beruházásokat, amelyből már 7 gigawatt kapacitás áll rendelkezésre az országban. Ez a teljes felhasználás 18-19%-át tudja biztosítani, ami Chile és Görögország után a harmadik legmagasabb arány a világon. A nemzeti energiastratégia 2030-ra 12 gigawatt megújuló energia-kapacitást irányoz elő, amely úgy tűnik, hogy az ütemezett telepítésekkel reálisan elérhető célszám.
Ugyanakkor minél sürgősebben megoldást kell találni az energiatárolásra, hiszen, míg a napos órákban akár negatív áramárak is kialakulhatnak, addig a csúcsidőszakokban 1000 euróra is felmehet a villamosenergiaár.
Ez a fajta volatilitás már-már ellehetetleníti a naperőművek megtérülését, ezért 2026-ig 400 megawattnyi akkumulátoros tárolókapacitást építenek ki.
Hosszútávon azonban egy szivattyús-tározós vízerőmű felépítése jelentene nagy előrelépést az energiatárolásban.
A kormány számos programot indított annak érdekében, hogy felpörgesse a lakossági energiatárolók építését: a napenergia plusz programban például 5 kw-os napelem mellé 10 kw-os tárolót is lehetett építeni, mindezt nagyjából kétharmados vissza nem térítendő támogatással. Olyan népszerű volt a program, hogy 30 milliárd forinttal meg is kellett toldani az eredetileg tervezett 75 milliárd forintos keretet.
További fontos előrelépés, hogy a lakossági energiamegtakarításokat is becsatornáznák az EKR rendszerbe: egy kötelezett energiakereskedő akár többszázezer forintot is kifizethet egy háztartásnak, ha energetikai beruházást visz véghez.

"Az MVM számos projektet futtat egyszerre, hatalmas beruházások folynak a vállalatnál" – mondta Kiss Csaba, az MVM termelési vezérigazgató-helyettese. A vállalat termelte meg tavaly a teljes hazai villamosenergia felét, mindezt úgy, hogy ennek 87%-a karbonsemleges forrásból származott. Annak érdekében, hogy 2030-ra elérje az ország a kitűzött klímacélokat, az MVM dolgozik Paks I. üzemidejének 20 éves meghosszabbításán, 3 kombinált ciklusú gázerőművet épít, amelyből egy a Mátrai Erőmű lignittüzelésű blokkjait fogja kiváltani várhatóan 2028 közepén. Ezek bár nem zéróemissziósak, de a korábbi blokkok kibocsátásának harmadával működnek, rugalmasságuk pedig elengedhetetlen a naperőművek termelte áram megfelelő hálózati becsatornázásában.
Kiss Csaba megerősítette Steiner Attila kijelentését:
az MVM azon dolgozik, hogy az év végig le tudjon tenni a kormány asztalára egy olyan tervet, amely részletesen tartalmazza, hogy az országban hol lehetne megépíteni egy sok energiát tárolni tudó szivattyús-tározós vízerőművet.

Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese a BMW debreceni üzeme mellé tervezett hatalmas napelemparkjával (amit az E.ON épít) kapcsolatban elmondta, hogy bármennyire is impozáns a létesítmény mérete, valójában csak az energiafelhasználás 20%-át képes kiváltani és a rendszerhasználati díjat a napos órákban megspórolni. Aggodalmát fejezte ki, hogy az elmúlt időszakban – az előrejelzések ellenére – nem nőtt az áramfelhasználás. Ha nem fogyasztanak a szereplők több áramot, de azt nagy beruházási igényű erőművekkel álltjuk elő, akkor az az áramár növekedéséhez fog vezetni.
Ahhoz, hogy az EU-s klímacélokat tartani lehessen az energiaátmenet kapcsán, évente 66 milliárd eurót kellenek európai szinten a hálózatra költeni, amely elképesztően nagy összeg, ráadásul nincs annyi alkatrész, transzformátor, és szakember sem, akik a hálózat teljes felújítást és átalakítását el tudnák végezni.

Dr. Héjj Tibor, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) energiaipari és ESG szakértője az EU-nál közvetlenül pályázható forrásokra hívta fel a figyelmet. Teljesen más úton is lehet EU-s forráshoz jutni, mint a klasszikus operatív vagy beruházási programokon keresztül. Az irodán keresztül közvetlenül is lehet pályázni, most is van olyan kiírás, amely a naperőművek fejlesztésére, karbantartására használható fel. Ehhez a csatornához azonban új kompetenciákra van szükség, de az iroda elsőszámú feladata, hogy segítse a vállalkozásokat a források megszerzésében és a sikeres pályázásban.

Pesti- Farkas István, az Ericsson Group Sustainable Sourcing Program felelőse azt tanácsolja a magyar beszállítóknak, KKV-knak, hogy igyekezzenek rácsatlakozni az energetikai beruházásaikkal a nagyvállalatok irányaira. Nem muszáj mindig újat kitalálni, a jó példát érdemes követni.
Címlapkép forrása: Portfolio
Hol vannak még két számjegyű hozamok, és mi kell a befektetőknek? – Megszólalnak a hazai alapkezelés nagyágyúi
Szárnyalhatnak még tovább a közép-európai részvények?
Megkongatták a vészharangot: háború készül, sürgősen növelni kell a stratégiai fontosságú készleteket
Több lépést is tenni kell.
Egy hónap, 15 állomás: országjárásra indul a Portfolio és a KAVOSZ
Mindent megtudhatsz, amit a vállalati finanszírozásról tudni akartál.
Szép csendben fosztogatják a magyarok bankszámláit, de legalább már van minek örülni is
Ábrákon mutatjuk, hogyan fizet a magyar.
Brüsszellel végeztetné el a piszkos munkát az alkoholadókat belengető Franciaország
Több tagállam EU-s szabályozáson keresztül csökkentené az alkoholfogyasztást.
Zuckerberg bemutathatja a jövő szemüvegét: 800 dollárért jön a kijelzős okosszemüveg
Egy holnapi eseményen.
Jelzés érkezett az EKB-ból: a kamatvágási ciklus a vége felé járhat
Jó helyzetben van jelenleg az eurózóna jegybankja.
Követett részvények - 2025. szeptember
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
Jóváhagyta az Európai Parlament a karbonvám (CBAM) módosításokat
A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism, karbonvám) kötelezettségek teljesítésének átmeneti időszaka 2025 végén lezárul. Az Európai Bizottság az eddigi tapasztalatok alapján szükségesnek

A projektzárás négy arca, és miért fájhat nagyon, ha összekevered
Mikor tekinthető befejezettnek egy támogatott projekt? Amikor az utolsó gépet beüzemelték? Amikor az utolsó számlát kiegyenlítették? Vagy amikor az Irányító Hatóság végre rábólinthat a z

Kijózanodás az AI-horrorból: a szilícium kávét kér
Nem kell tartani az AI-tól, a Terminátor-forgatókönyvek mind-mind olyan képességekre alapulnak, amikkel az AI nem bír, és nem is tudjuk, bírni fog-e valaha. Nemrég terjedelmes... The post Kijóza

Személyi kölcsön: Az ősz legolcsóbb banki ajánlatai egy helyen
Történelmi csúcsra ért a személyi kölcsön piac Magyarországon: 2025 júliusában soha nem látott összegű személyi kölcsönt vettek fel a magyarok egyetlen hónap alatt. Erős a piaci verseny,
A stabilcoinok léte garantálhatja a dollár és Amerika szerepét a világgazdaságban
Nyáron elfogadták Amerikában a "zseni" szabályozást, amely új kapcsolatot jelent a kriptodevizák és a hagyományos pénzrendszer közt. A szabályozás komoly hullámokat kavart, a tradicionális

Pénzgyáros AI
Az AI az új vasút - írtuk nemrég egy posztunkban. Beruházási oldalról tényleg lehet így tekinteni, de vagyongyarapítási oldalról inkább a kriptóra hasonlít: egyetlen szektor ilyen... Th

Kelet-Közép-Európa - hogyan tudjuk kontrollálni a saját sorsunkat?
Kelet-Közép Európa jövőjét a rendelkezésre álló erőforrások és képességek, röviden a potenciál határozza meg. A kérdés, hogy a potenciált mennyiben tudjuk felhasználni a régió polgá

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Újabb kínai gyár jöhet Magyarországra - Szemfényvesztés vagy óriási biznisz?
Mit hoz a Wisdom Motor?
Mire elég régiós viszonylatban a hazai bérrobbanás? – A továbbiakhoz a AI-nak is lesz egy-két szava
A termelékenység növelés.
Van értelme még az elitdiplomának az AI korszakban?
Harvardos és yale-es diákok megélése a mesterséges intelligencia előretöréséről.
