Előbb-utóbb mindenki programozó lesz? Így alakítja át az AI a munkánkat

Több, világszerte ismert professzor tartott előadást a mesterséges intelligencia különböző kérdéseiről az október 24-25-én a Corvinus Gellért Campusán megrendezett konferencián. Emellett a kísérő technológiai kiállításon konkrét üzleti tárgyalások is folytak AI-fejlesztő magyar startupok, egyetemi kutatócsoportok, valamint a Sencseni Kutatóintézet és kínai technológiai cégek képviselői között.

Új tudományos rendszert követel meg az AI

Az év eleje óta a Corvinus főállású kutatóprofesszoraként dolgozó Jurij Nyeszterov az AI filozófiai és optimalizálási aspektusait mutatta be. Felidézte azt a mintegy négy évtizedet, amely a személyi számítógépek 1980-as évekbeli megjelenése óta eltelt, és a technológiai fejlemények (a PC-k, majd az internet, aztán az algoritmusok, végül a Big Data forradalmának) legfőbb eredményeként a mesterséges intelligencia és a mélytanulás (deep learning) megszületését nevezte meg.

Jurij Nyeszterov szerint az AI új – főként számítási modelleken alapuló – tudományos rendszert követel meg, amely folyamat már elindult egy újfajta matematika, a számítási matematika (computional mathematics) megjelenésével. Úgy véli, hogy ebben az új realitásban az optimalizálás elmélete olyan modelleket és módszereket biztosít az AI számára, amelyek jelentősen növelni tudják az előrejelző képességét.

„Ma már mindenki programozó”

Előadást tartott a konferencián Thomas Davenport, a Babson College (a Wall Street Journal idei listáján a második legjobb amerikai egyetemnek rangsorolt intézmény) professzora, aki az AI és üzleti innováció egyik legelismertebb tudósának számít a világon (a Consulting News a világ 25 legjobb tanácsadója, míg a Fortune magazin a világ 50 legjobb business school professzora között tartja számon).

Előadásában részletesen kitért a múlt héten megjelent új könyvére (All Hands on Tech: The AI-Powered Citizen Revolution), amely már a hatodik olyan kötete, amely azzal foglalkozik, hogy a vállalatok miként lehetnek sikeresek az AI alapú megoldások használatával. Új könyvében nem azt vizsgálta meg, hogy miként kellene átalakítani a cégeket az AI-transzformáció során, hanem azt, hogy ki fogja ezt az átalakulást végrehajtani.

Manapság sokat lehet hallani arról, hogy milyen nagy az igény az informatikusok, a STEM területen képzett szakértők iránt, azonban szerinte ez majd egyre kevésbé jelent problémát, mivel úgy véli, hogy inkább arra van szükség, hogy a mesterséges intelligencia segítségével mindenkit képessé tegyenek az új technológiák alkalmazására. A professzor szerint

az AI-transzformáció a cégek, munkahelyek terén sokkal gyorsabban fog megvalósulni, ha ebbe a folyamatba az adott cégek minden munkatársát, nem csak az informatikusokat, IT-szakembereket vonják be.

Ezzel kapcsolatban idézte Jensen Huang, az AI-szoftverekhez szükséges chipek egyik vezető gyártójának számító Nvidia vezérigazgatójának és társalapítójának februári kijelentését,

miszerint „a világon ma már mindenki programozó”, hozzátéve, hogy a Harvard Business Review tavaly őszi számában maga is „Ma már mindannyian programozók vagyunk” címmel írt cikket.

A jelenséget magyarázva elmesélte, hogy a most megjelent könyve társszerzőjének (Ian Barkin) egy 22 éves, a Harvardon frissen végzett informatikus azt mondta, hogy életközepi válságba került, mert minden, amit a Harvardon megtanult, ma már elvégezhető AI-programoknak adott egyszerű utasítások révén. „Lehet, hogy ez a fiatal túlreagálta a dolgot, de tény, hogy e téren drámai változások zajlanak, vagyis Jensen Huang egy fontos dologra mutatott rá” – jegyezte meg a professzor.

A generatív AI és más könnyen használható szoftvereszközök segítségével ugyanis a cégek kódolási szaktudással nem rendelkező munkavállalói citizen developerré, egyfajta programozókká válhatnak, akik kódolást nem igénylő fejlesztő eszközök segítségével bizonyos web- és alkalmazásfejlesztési feladatokat tudnak megoldani.

Ezen folyamat révén – amely a citizen development nevet kapta – a cégek jelentősen tudják növelni hatékonyságukat, illetve csökkenteni költségeiket, mint ha csak IT-szakemberekkel fednék le ezen tevékenységeket.

Azzal kapcsolatban, hogy mekkora igény lehet világszerte a citizen development modelljének alkalmazására, két felmérés adatait is ismertette:

• A Gartner piackutató azt jelezte előre, hogy 2023-ra a citizen developerek száma négyszeresen haladja meg a szoftverfejlesztő informatikusok számát.
• A Microsoft prognózisa szerint pedig 2025-re 160 millió technológiai szakember fog hiányozni a munkaerőpiacon, vagyis 17-szer többen, mint 2019-ben.

Thomas Davenport kiemelt néhány sikeres vállalati példát is a citizen development modell alkalmazására.

• Az AT&T amerikai távközlési vállalatnál például az automatizálási szoftverek (botok) 92%-át citizen developerek fejlesztették ki, amivel évi 16 millió percnyi munkaidőt takarítottak meg.
• A Shell olajipari vállalat kapcsán pedig azt említette meg, hogy a citizen development programba történő beruházása tízszeres megtérülést hozott. A Shell programján 40 fős IT-csapat dolgozik 200 coach mellett, és 4 ezerre tehető az aktív citizen developerek száma. A professzor elmondta, hogy a Shell egyik finomítójánál járva találkozott egy olyan dolgozóval, aki így írta le a citizen development programot: „korábban szelepeket forgattam azért, hogy megéljek, most pedig IT-alkalmazásokat fejlesztek, ami igencsak rendben van.”

Az AI a demencia szűrését is segítheti

Helen Meng, a Hongkongi Kínai Egyetem professzora a neurokognitív zavar (demencia) AI-alapú szűrési lehetőségeiről tartott előadást. A globális népesség gyors öregedése miatt ugyanis világszerte egyre nagyobb problémát jelent az egészségügyi rendszerek számára ez a betegség, amelynek egyik gyakori formája az Alzheimer-kór. A WHO adatai szerint

• 2018-ban világszerte 50 millió ember szenvedett demenciában,
• ez a szám 2050-re várhatóan háromszorosára, 152 millióra emelkedik, ami egyre nagyobb anyagi terhet ró az egészségügyi ellátó rendszerekre.

A lassan kialakuló, ezért alattomos betegségnek is nevezhető demencia során fokozatos, visszafordíthatatlan romlás következik be a kognitív funkciók (memória, kommunikáció, gondolkodás stb.) terén, ezért a tünetek időben történő felismerése kiemelt fontossággal bír. Helen Meng előadásában a Hongkongi Kínai Egyetem által vezetett projektet mutatta be, amely olyan AI alapú beszédfelismerő és -elemző megoldások kifejlesztésére irányul, amelyek elősegíthetik a neurokognitív zavar felismerését.

Korábbi kutatások ugyanis kimutatták, hogy az emberek beszédének mintázata, jellegzetességei mérhető módon tükrözik vissza az agy idegsejtjeinek állapotát.

Vagyis az AI segítségével a beszéd vizsgálata egyfajta ablakot nyithat az agyunk egészségének feltérképezésére

– jegyezte meg Helen Meng, hozzátéve, hogy a demencia hagyományos szűrési módszerei (pl. vérvizsgálat, agyi szkennelés) nehezen hozzáférhetők és drágák, viszont az emberek beszéde mint vizsgálható adat nagyon könnyen rögzíthető, elemezhető.

Híd Kína Szilícium-völgyéhez

„Egy hidat szeretnénk kiépíteni Sencsen és Budapest között az oktatás, a kutatás, az innovatív vállalkozások inkubációja terén” – mondta a Portfolio-nak a Corvinus és a Hongkongi Kínai Egyetem Sencseni Kutatóintézete által közösen szervezett konferencia hátteréről az esemény főszervezője, elnöke, Baranyi Péter. A jelentős technológiai központnak számító, Kína Szilícium-völgyeként is emlegetett, mintegy 18 milliós Sencsen kutatóintézetéről szólva a kutatóprofesszor, a Corvinus Kognitív Infokommunikációs Kutatóközpontjának vezetője – aki kiemelt szerepet játszott a velük megkötött együttműködési megállapodás létrejöttében – hangsúlyozta: az intézet mintegy 90 startupot vitt már sikerre, amelyek néhány év alatt évi több millió eurós bevételt realizáltak.

A megállapodásról Baranyi Péter elmondta: személy szerint közös kutatások, publikációk, hallgatói cserék révén valójában már mintegy 25 éve működik együtt a Hongkongi Kínai Egyetemmel, amely az egyetemek tevékenységét minősítő két fő globális rangsorban is előkelő helyen szerepel (a Quacquarelli Symonds friss listáján a 36., míg a Times Higher Education aktuális rangsorában pedig a 44. legjobb egyetemnek számít a világon). „Az évek során közös konferenciákat is szerveztünk, és végül azt vettük észre, hogy gyakorlatilag már olyan szintű köztünk a kooperáció, mintha az egy hivatalos együttműködés lenne. Így úgy döntöttünk, hogy hivatalos megállapodást kötünk, amit március elején írtunk alá, és ennek első eredménye a mostani AI Transformation konferencia” – mondta Baranyi Péter.

Startupokra is kiterjedő egyetemi együttműködés

A Corvinus kutatóprofesszora kiemelte: a főként a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudásmegosztásra irányuló megállapodás az Akadémiai és Innovációs Mátrix (AIM) nevet kapta. Ezzel is jelezni kívánták, hogy a két intézmény együttműködése túlmutat az oktatás és a kutatás területén.

Egyfajta startup-inkubációs rendszerként azt is elő kívánják segíteni, hogy egyetemi kutató és fejlesztő csoportok innovatív ötleteiből a piacon eladható termék vagy szolgáltatás legyen.

Baranyi Péter elmondta: bár az együttműködés fókuszában a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások, fejlesztések állnak – mert a Sencseni Kutatóintézet kutatási tevékenysége erősen AI-központú –, a két fél közötti megállapodás nem korlátozódik csupán erre a technológiai területre.

A konferenciát kísérő technológiai kiállításon (Kínai-Magyar AI Innovációs Csúcstalálkozón) mintegy 60 kiállító volt jelen, köztük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), illetve a Debreceni Egyetem több fejlesztő és kutató csoportja, illetve számos hazai startup, mint például a WeSpeakAI.

A kiállításra a hazai fejlesztőcsapatok, startupok részéről jelentős volt a túljelentkezés, amelyek közül a kínai fél válogatta ki, hogy mely csapatok, vállalkozások ötleteit, fejlesztéseit kívánja jobban megismerni. A sencseni tech cégek képviselői egyrészt azt térképezték fel, hogy mely hazai startupok tudnak megrendeléseket befogadni tőlük, másrészt azt, hogy milyen nagyobb magyar vállalatok lehetnek potenciális megrendelői a fejlesztéseiknek, például AI alapú megoldásaiknak

– magyarázta a professzor.

Az AI transformation fellegvára

A magyar piacra lépéshez a sencseni technológiai cégeknek egy helyi csapatra is szükségük lesz, amely úgymond az üzletet vinné az AI-megoldásokat szállító cégek számára. Ebből a szempontból a kínai diákokkal is rendelkező, az AI-transzformációt kutató-oktató Corvinus mint rangos business school lehet fontos a számukra – mondta Baranyi Péter.

A Corvinus az AI matematikai fejlesztése miatt is kiemelt szereppel bírhat a kínai partnereink szemében, hiszen egyetemünkön sok kiváló matematikus oktat, kutat. Elég csak arra gondolni, hogy a konferencia egyik előadója, a világhírű matematikus, a tavaly a World Laureates Association Prize matematikai nagydíját (amely lényegében egyfajta matematikai Nobel-díjnak felel meg) elnyerő Jurij Nyeszterov is a Corvinus kutatógárdáját erősíti.

A professzor kitért arra is, hogy a sencseni cégek AI-megoldásainak magyarországi környezetre igazításához hazai fejlesztőkre is szükség lesz, ami miatt a BME biztosította tudás szintén „aranybánya lehet a számukra”. „Azt gondolom, hogy e kérdésben a Corvinus és a BME nagyon jól ki tudja egészíteni egymást.”

A Corvinus és a Sencseni Kutatóintézet megállapodása, ezen belül az AI Transformation konferencia a kínai Egy Övezet, Egy Út program részeként jött létre. Baranyi Péter kihangsúlyozta: ez a fajta együttműködési modell, illetve annak víziója és volumene teljesen egyedülállónak számít a közép-kelet-európai térség akadémiai világában.

A cikk megjelenését a Budapesti Corvinus Egyetem támogatta.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos/Portfolio