
Vitán felül áll, hogy a modern civilizáció kényelmébe süppedt emberiség minden eszközét a tudomány vívmányainak köszönheti. Napjainkban is lenyűgöző eredményeket ér el a modern tudomány: lakható bolygókat talál távoli galaxisokban (fényév), láttatni engedi az anyag atomjait (Angström), géneket szerkeszt (pikogramm), vagy a másodperc milliárdszor-milliárdod része (attoszekundum) alatt lezajló folyamatokat vizsgál.
De mire jutottunk a méterrel, tonnával, órával, azokban a dimenziókban, ahol 8 milliárd ember mindennapi élete zajlik?
Igazán még a kőkorszakból sem sikerült kikecmeregnünk, a korlátolt technokrata önhittség bonmot-jával ellentétben (hogy ti. a kőkorszak sem azért ért véget, mert elfogyott kő), hiszen csak tavaly annyi követ bányászott ki az emberiség, mint történelme során 2004-ig mindösszesen. Korunk katedrálisai, a vasbeton-üveg felhőkarcolók
- építésénél használt cement gyártási eljárása a rómaiak találmánya,
- a vaskohászat ma is alkalmazott módszere a vaskor emberének innovációja,
- az üveggyártás technológiáját mezopotámiai mestereknek köszönhetjük.
A civilizációnk működtetéséhez szükséges hatalmas energiamennyiség legnagyobb részét pedig még ma is a gőzgép elvén működő több száz éves technológiákra alapozva állítjuk elő. Úgy tűnik tehát, hogy
a mindennapi életünk alapjait biztosító gigantikus léptékű folyamatokban eddig módfelett szerény technológiai haladást könyvelhettünk el.
De még az infokommunikációban is, ahol látszólag szédítő ütemű a fejlődés, legfeljebb ipari tanulók lehetünk a természethez képest. Ahogy Andri Snaer Magnasson izlandi író fogalmaz Lovestar című regényében: „Egy tízgrammos királylepke műholdas segítség nélkül odatalál egy ezer kilométerre fekvő helyre. Egy csér évről évre elrepül észak-izlandi fészkéről kedvenc sziklájához a dél-afrikai Fokvárosban, és csak az ösztöne vezérli. Mogyoró, mazsola vagy porszem nagyságú aggyal rendelkező állatok is képesek voltak erre, de a nagyra nőtt fejű embereknek tizennyolc műholdra, vevőre, radarra, térképre, iránytűre, jeladóra, húsz év képzésre és egy hullámokkal szinte az átlátszatlanságig telt légkörre volt szükségük ahhoz, hogy megismételjék a mutatványt.”
A 21. században az egyetemes tudomány felhalmozott vívmányai a 8 milliárdos népességgel és a kőkorszakban ragadt emberi agy korlátaival kombinálva permanens rendszerszintű üzemzavartól szenvedő globális világot hoztak létre, amelynek működéséről Wes Anderson Asteroid City című filmjében elhangzó mondat juthat az eszünkbe: „Everything is connected, but nothing is working”. Az egymással is összefüggő válságok (polikrízis) elől az emberiség az illúziók, a gazdaság-politika-média által kifeszített kommunikációs valóságába menekül, ahol nagy tekintélyű nemzetközi szervezetek hirdetik fennhangon, hogy globális világunk megoldhatatlan és összefüggő problémahalmaza a káprázatmenedzsment eszköztárába tartozó hárombetűs mozaikszavakkal (pl. SDG, ESG, COP) és hangzatos kifejezésekkel (pl. fenntartható fejlődés, megújuló energiaforrás, körforgásos gazdaság) orvosolható.
És sajnos ehhez a tudomány megalkuvó módon asszisztál.
Ugyanis napjaink modern társadalmában a jólléttől megrészegült emberiség kiűzte a tudományt elefántcsonttornyából és a haszonelvű innováció igájába fogta. Ezzel a tudomány lényegében elvesztette szellemi autonómiáját, kiszorult a társadalomformáló tényezők sorából, de facto a gazdasági-politikai elit inasa lett. Így fordulhat elő az, hogy a tudomány egyes képviselői a „globális klímaváltozás megállításának” fősodratú és egyre nevetségesebbé váló rögeszméjének való kényszerű megfelelés jegyében olyan képtelen „megoldásokkal” állnak elő tudományos folyóiratok hasábjain, mint például hogy visszafagyasztanák a Jeges-tenger drámaian fogyatkozó jégtakaróját. A békebeli teleken iskolai pedellusok által is alkalmazott „innovatív” eljárással tengervizet permeteznének a képződő jégmező felszínére fúrt lyukakon keresztül, így hizlalva fel azt, hogy ellenálljon az olvadásnak a következő nyáron. Mindezt a fél évig tartó sarki éjszakában, 11 millió négyzetkilométeren (Magyarország területének több mint százszorosán), farkasordító hidegben valóban pofonegyszerű lenne technikailag kivitelezni, és megújuló napenergia is bőségesen állna rendelkezésre hozzá.
De a pálmát a legrangosabb tudományos folyóiratban, a Science magazinban (!) közelmúltban publikált zseniális ötlet viszi el, ami szerint évente 5 millió tonna (!) gyémántpor a sztratoszférába juttatásával mellékhatások nélkül megállítható lenne a globális felmelegedés. A svájci tudósok éber figyelmét nyilvánvalóan elkerülte az az apróság, hogy napjainkban az emberiség mindösszesen csak évi 3000 tonna ipari gyémánt előállítására képes, valamint hogy csak a tervezett 5 millió tonna ipari gyémánt előállításához évente Németország jelenlegi teljes energiafelhasználásának megfelelő többlet energiára (és mindössze 175 ezer milliárd dollárra) lenne szükség.
Nagy kár érte, hogy manapság a nemzetközi tudomány tekintélyét ilyen ordítóan abszurd technokrata blődségekkel romboljuk, miközben az amúgy is ostrom alatt áll a közösségi és bulvármédiában burjánzó áltudományok, a tudományos életben az ipari léptékű csalási módszerek vírusszerű terjedése, valamint a politikában a populizmus globális térnyerésével nyilvánvalóan erősödő tömény tudományellenesség által.
Pedig a nemzetközi tudomány az egyetlen társadalmi alrendszer, amelyben a globalizáció évszázadok óta eredményesen működik: konszenzusra törekvő, kiérlelt módszerekkel kutatja a természet egyetemes törvényeit. Inkább a nemzetközi tudomány szellemiségét és elveit kellene kiterjeszteni a globális társadalom működtetésére, semmint a szemmel láthatóan működésképtelen globális világrend illuzorikus elvárásaiba erőszakolni a tudományt. Fontos lenne, hogy a tudomány újból a minőséget és az emberiség javát szolgáló időtálló értékeket képviselje, ennek érdekében autonóm maradhasson és gazdasági-politikai érdekektől független eredményein keresztül legyen újra a társadalom életére hatása és tekintélye.
Ha nem sikerül a tudomány tekintélyét helyreállítani és autonómiáját megőrizni, akkor a közeli jövő tudósainak már csak annyi feladatuk marad, hogy akkurátusan dokumentálják Földünk hatodik nagy kihalási eseményét, amelynek a "Moho Sapiens Shopiens" előidézője volt és áldozata lett…
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Idén előreléptünk a neves versenyképességi rangsorban, de 2008-hoz képest így is 10 hellyel állunk hátrébb
Az IMD felmérésében a 48. helyre rangsorolták Magyarországot.
Mire készül Oroszország? Megmozdultak Moszkva készülődő csapatai a NATO határánál
Lengyelország szkeptikusan figyel.
Újult erővel támadnak a csalók, szintet lépnek a kibervédelemben a magyar bankok
Az Erste Bank extra védelmi eszközökkel készült fel a változásokra.
Borsos áron is gyorsan elkapkodják a vevők a minilakásokat
Budapesten 1,4 millió forint a négyzetméterár.
Újra az Nvidia lett a világ legértékesebb tőzsdei cége
Január óta először emelkedett új történelmi csúcsra az árfolyam.
Újra fegyvereket szállíthat Ukrajnába Donald Trump, meghozta a nagy döntést a NATO - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Felkészülés az innovációs célú pályázatokra - pályázati források várhatók
A várakozások szerint közel 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrás állhat hamarosan a hazai innovatív vállalkozások rendelkezésére. Megjelenhetnek azok az innovációs pály
Vízhozamok: Megéri vízbe fektetni?
Az édesvíz szerepe a globális gazdasági térben új megközelítést igényel. Nem kizárólag erőforrás, nem pusztán közszolgáltatás, és már nem csupán ökológiai kérdés. Napjainkra egysze
VIDEÓ! Földgáz és befektetés: Forró nyár, forró lehetőségek?
A nyári hőség hatására jelentősen megnő a földgáz iránti kereslet, főként az áramtermelés miatt, amelyben az USA-ban továbbra is a gáz játssza a kulcsszerepet. A Szövetségi Energiapiaci
Szakad az árfolyama, pedig nagy szükség lesz a lítiumra
Padlón a lítium árfolyama, pedig igen fényes jövő előtt áll: megkerülhetetlen lesz a jövő e-autózásában és energiatárolásában. Ráadásul a nyersanyagból bőséggel van a bolygón, kizá
A második Kína-sokk
A kínai autóipar előretörése komoly veszélyt jelent a német és közép-kelet-európai régió gazdasági együttműködésre.
Startból rakétafokozat: Itt a Gyorsítósáv 2025!
A startupok és spin-off cégek világában az egyik legnagyobb kihívás az, hogyan lehet egy ígéretes ötletből piacképes termék vagy szolgáltatás.
Devizahitel és jogi felelősség - indulatok helyett megoldások
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Devizahitel és jogi felelősség - indulatok helyett megoldások Miért fontos most higgadtan kezelni a helyzetet? A devizahitelek körül ismét felerősödt
Zöld és digitális jövő: Elindult a GINOP Plusz hitelprogram
Új lendületet kaphatnak a hazai kkv-k fejlesztési törekvései - végre elindult a régóta várt támogatási lehetőség.

Új építésű lakások akár 12 millió forintos kedvezménnyel (x)
Új kihívások előtt a világgazdaság (x)
Új korszak kezdődik a REVOLUTION Software történetében (x)

- Ezért sem jutsz be az állami kórházakba
- A világ tíz leggazdagabb országa között van, és semmit nem tudsz róla, mi ez?
- Kijött a kormány új készpénzes szabálya, mutatjuk a részleteket
- Válság felé sodródik a világ legnagyobb autópiaca? Egyesek már az összeomlástól tartanak
- Megtörtént a nagy állampapír-mutatvány, erős üzenetet küldtek a lakossági befektetők
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Számolj háromig és start!
Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.
Magyar az űrben: mi a történelmi misszió jelentősége?
Kapu Tibor személyében 45 év után újra űrhajósa van Magyarországnak.
Négy éve felrobbant a GDP: új sikerállam van születőben?
Erre az országra vélhetően te sem gondoltál.
Egyre csúnyább a háború – Nőhet a világban a terrorfenyegetettség
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Kiadó modern irodaházak
Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.