Rengeteg pénzt kaphat, aki tárolja a megtermelt áramot – itt a kormány új terve

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezete új szabályozási keretet vezethet be a megújuló energiaforrásokból és hulladékból nyert villamos energia működési támogatására, különös tekintettel az energiatárolás ösztönzésére. A tervezet legfontosabb újdonsága, hogy

részletesen szabályozná a villamosenergia-tárolók úgynevezett bevételkompenzációs támogatását, és kijelölné ennek pénzügyi alapjait, elszámolási módját és finanszírozását.

Amennyiben a rendelet hatályba lépne, vissza nem térítendő beruházási támogatásra és rendszeres bevételkompenzációra lennének jogosultak azok a vállalkozások, amelyek új villamosenergia-tárolókat hoznak létre, és azokat legalább tíz évig működtetik.

A támogatás célja, hogy a megújuló energiaforrások időszakos rendelkezésre állása miatt szükségessé váló energiatárolás gazdaságilag is megtérüljön – ez a modern energetika egyik legnagyobb nemzetközi kihívása is, amit most az Energiaügyi Minisztérium is kezelni próbál. A megújulók kiegyenlítése jelentette nehézségekről, kezelési módokról, azok költségeiről ebben a cikkben írtunk részletesen.

A konstrukció egyik kulcseleme, hogy a támogatás alapjául a tényleges és egy referenciaértékként meghatározott nettó bevétel különbsége szolgálna.

Ha a referenciaérték alacsonyabb lenne, az érintett tárolóüzemeltető nem kapna támogatást, sőt negatív különbözet esetén visszafizetési kötelezettség is felmerülhetne.

A bevételkompenzáció elnyeréséhez pályázaton kellene részt venni, amelynek feltételeit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) rendeletben határozná meg. Ugyanez a hivatal ellenőrizné a beadott adatok valóságtartalmát, és jogosult lenne a költségek és bevételek allokálásának módszertanát is felülvizsgálni.

A rendszer működtetéséhez szükséges pénzügyi forrást nem közvetlenül a költségvetés biztosítaná, hanem az úgynevezett mérlegkörfelelősök, vagyis azok a piaci szereplők, amelyek felelősek az adott villamosenergia-felhasználói kör energiamérlegéért.

Ezeknek a szereplőknek szerződést kellene kötniük az átviteli rendszerirányítóval, és rendszeres befizetéseket kellene teljesíteniük a támogatási alapba. A fizetési kötelezettség alapja az általuk értékesített villamosenergia-mennyiség lenne, kivéve, ha az bizonyos lakossági kedvezményekkel vagy energiaközösségi megosztásokkal kapcsolatos.

A tervezet külön kitér arra, hogy az így befolyt összegeket az átviteli rendszerirányító kizárólag a támogatási rendszer működtetésére fordíthatná, azokat a saját bevételeitől elkülönítetten kellene kezelnie. A pénzeszköz végső viselője – néhány meghatározott kivételtől eltekintve – a felhasználó lenne, azaz a lakosság és a vállalatok. A tervezet szerint a felhasználóra eső összegnek minden számlán külön soron kellene szerepelnie, az átláthatóság érdekében.

Ez az új szabályozási struktúra több meglévő szabályozási elemhez kapcsolódik, és egyes pontokon módosítaná is azokat. Ilyen például a villamos energiáról szóló 2007. évi törvény végrehajtási rendelete, valamint az egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendelet. A tervezet ezekhez képest új finanszírozási felelősségi köröket vezetne be, valamint részletesítené a mentességek feltételeit és igazolási kötelezettségeit is.

A tárolóüzemeltetők számviteli és adatszolgáltatási kötelezettségeit is jelentősen bővítené:

a támogatott tárolókat a jövőben önálló engedélyköteles tevékenységként kellene könyvelni, és a MEKH akár kötelező módszertani módosítást is elrendelhetne.

A javasolt szabályozás augusztus 1-jén léphet hatályba, de addig még a társadalmi egyeztetés során módosulhat a tartalma, amely július 27-ig tart.

Címlapkép forrása: Portfolio