A 2021-es 13,7%-ról 2022-re 15,2%-ra emelkedett tovább Magyarországon a megújuló energia részaránya, amelyen belül továbbra is abszolút domináns a szilárd biomassza súlya, az pedig főként a lakossági tűzifa felhasználással függ össze, de a napenergia súlya lendületesen növekszik – ez derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal csütörtöki összesítő jelentéséből. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre már lehet regisztrálni itt.
Miközben a klímaváltozás és a növekvő igények miatt egyre jobban felértékelődik az általuk nyújtott szolgáltatás, a nagyrészt a rezsibefagyasztás miatt krónikus forrás- és szakemberhiánnyal küzdő hazai víziközmű-ágazat jelenleg nem képes finanszírozni a romló állapotú rendszer igencsak időszerű széleskörű felújítását, sok helyen még az állagmegóvást sem, és ez a kedvezőtlen állapot többnyire eredménykimutatásaikban is tükröződik. Az integráció és a nem lakossági díjak 2024-ben bekövetkezett egységesítése és jelentős emelése támogatást adhat a szolgáltatóknak, de az e hatást még nem tartalmazó pénzügyi beszámolóik még inkább arról tanúskodnak, hogy miközben árbevételeik jellemzően csak lassan emelkednek, addig költségeik esetében jóval ütemesebb a növekedés.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) értékelte a villamosenergia-ellátás minőségét, aminek célja, hogy megállapítsa, az elvárt színvonalon történik-e a felhasználók villamosenergia-ellátása, valamint ösztönözze az engedélyeseket az ellátás minőségi paramétereinek javítására.
Hatályba lépett a rendelet, amely európai szabályrendszert állít fel a határokon átnyúló villamosenergia-áramlás kiberbiztonságára; az egységes európai szabályozás hazai végrehajtásának felügyeletét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) látja el - közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.
A hazai tőzsdei energiacégek és az oda tartó MVM Csoport főbb 2023-as pénzügyi eredményeiről már korábban beszámoltunk, de ezek csak a szektor egy részét fedik le tevékenységükkel. A nem tőzsdei energiacégek teljesítménye szintén érdeklődésre tarthat számot, amelyek közül cikkünkben a jelentősebb magyarországi energiatermelő vállalatok eredményeit tekintjük át a főbb energiaforrások mentén, az Igazságügyi Minisztérium e-beszámoló honlapja, illetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) engedélyesi adatbázisa alapján. A szektor egyéb területein aktív fontosabb tőzsdén kívüli energiavállalatok számaival külön cikkben foglalkozunk majd.
Az orosz-ukrán földgáz tranzitszállítás év végi leállása az útvonalak drágulása miatt a magyar piacra is hatással lenne, a megújuló gázok származási garancia piaca várhatóan az év végén indul itthon, és dolgozik az Energiahivatal a villamosenergia származási garanciarendszer kiterjesztésén is – többek között ezekről beszélt egy Budapesten zajló energiakereskedői konferencián Ságvári Pál.
Tovább lassult a magyarországi naperőmű-kapacitás bővülése áprilisban az első negyedévhez képest, de még a jelenlegi, a korábbiaknál visszafogottabb tempó mellett is ismét 1000 MW-nál nagyobb mértékben nőhet a hazai fotovoltaikus beépített teljesítőképesség 2024-ben. A teljes hazai erőművi termelésnek már 20,9%-át adták a nagy naperőművek áprilisban, a háztartási napelemek termelését is figyelembe véve pedig az arány jóval 25% fölött lehetett.
Az energetikai szabályozási tesztkörnyezet lehetővé tenné a társasházi napelemes rendszerek egyszerűbb, költséghatékony mérési és elszámolási megoldásainak tesztelését – hívja fel közleményében a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetsége. Emlékeztetnek rá, hogy a szabályozási tesztkörnyezetről szóló MEKH rendelet tervezete több mint egy éve elkészült, de a mai napig nem hirdették ki.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) felhívja a "Hálózati energiatárolók telepítése energiapiaci szereplőknél" című pályázat nyertes projektgazdáinak figyelmét, hogy a jogszabályok értelmében a hálózati tárolók telepítése és üzemeltetése a MEKH engedélyéhez kötött, melyet a kérelmezők részére határozatban állít ki.
Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretében létrejövő hitelesített energiamegtakarítások (HEM) tőzsdei kereskedelmének elindulása úttörő vállalkozás Magyarországon, amely újabb lendületet adhat a hazai energiahatékonysági piac fejlődésének – többek között ezek hangzottak el a HEM-ek és piacaik szakmaközi tapasztalatai, új kereskedelmi lehetőségek címmel rendezett tegnapi konferencián.
Megjelent a minap az Európai Unió Hivatalos lapjában a REMIT II névre hallgató uniós rendelet, így az rövidesen hatályba lép, ami azt jelenti, hogy a MEKH a piacfelügyeleti tevékenysége keretében már az új szabályokat fogja alkalmazni a piaci szereplők és az egyéb érdekeltek vonatkozásában – hívta fel péntek délutáni közleményében a figyelmet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal.
Dinamikusan fejlődnek a hazai energiatőzsdék, a származási garancia piac és az idén márciusban indult EKR tőzsde is a várakozásoknak megfelelően teljesít. Az EKR rendszer, működésének első két évében 300 százalékkal teljesítette túl az előirányzott megtakarítási mennyiségeket, az igazi erőpróba azonban idén érkezik, mivel a korábbiak ötszörösére nő az elvárás. Egy dologban a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján mindenki egyetértett: az olcsó energia korának vége, és a versenyképességet csak tudatossággal és technológiai beruházásokkal lehet megőrizni.
A vállalati energiamenedzsment a kormány számára kiemelt terület, az elmúlt években az energia az egyik legfontosabb versenyképességi tényezővé vált. A magyar helyreállítási program keretében májusban újabb programokat indítunk, így például egy, a vállalkozások energiahatékonyságának javítását célzó pályázatot is - mondta el Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2024 konferencia megnyitó előadásában.
Bár estek, de még mindig Magyarországon voltak a második-harmadik legmagasabbak a nem lakossági áramárak az egész Európai Unióban a tavalyi második félévben – szúrta ki a Portfolio az Eurostat minap frissített adatbázisában. Mindez azt jelenti, hogy továbbra is költségoldali versenyképességi hátrányban kellett működniük a magyar vállalkozásoknak a legtöbb uniós tagállammal szemben. Ezekről a témákról is szó lesz a Portfolio mai Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján.
Április 5-én reggel a MEKH közzétette a honlapján a „Betáplálási irányú csatlakozásokról szóló adatbázist”, amely transzparenssé teszi, hogy a 0,5 MW feletti kategóriában kik és hol működtetnek nap- és szélerőművet Magyarországon, illetve – ami talán most még fontosabb – hol és kinél vannak a már csatlakozási engedéllyel rendelkező kapacitások. Ez számos fontos információt tartalmaz az energetikai szektor és az ipari fogyasztók számára is, mivel nagyságrendileg növeli a transzparenciát a naperőművi piacon, és megkönnyíti a szereplők egymásra találását. Ennek kontextusáról és hatásairól szól jelen gyorselemzésünk.
Közzétette pénteken a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal azt az adatbázist, amely bemutatja, hogy hol és milyen betáplálási kapacitással működnek már nap- és szélerőművek az országban, és hol, mikori csatlakozási dátummal vannak kiadott engedélyek. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Állítólag két települést már visszafoglaltak az orosz csapatok.
Új államtitkárot is kineveznek az NGM-ben és az EM-ben.
Hétfőn a vállalatvezetése adott számot a tervezett költségcsökkentési lépésekről.
A mélyben vannak feszültségek bőven.
Rekord magas volt a hiány most augusztusban.
Dénes Ferenc sportközgazdász és Karakas Ádám, a BCG partnere a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
