A vállalati energiamenedzsment a kormány számára kiemelt terület, az elmúlt években az energia az egyik legfontosabb versenyképességi tényezővé vált. A magyar helyreállítási program keretében májusban újabb programokat indítunk, így például egy, a vállalkozások energiahatékonyságának javítását célzó pályázatot is - mondta el Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2024 konferencia megnyitó előadásában.
Bár estek, de még mindig Magyarországon voltak a második-harmadik legmagasabbak a nem lakossági áramárak az egész Európai Unióban a tavalyi második félévben – szúrta ki a Portfolio az Eurostat minap frissített adatbázisában. Mindez azt jelenti, hogy továbbra is költségoldali versenyképességi hátrányban kellett működniük a magyar vállalkozásoknak a legtöbb uniós tagállammal szemben. Ezekről a témákról is szó lesz a Portfolio mai Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján.
Április 5-én reggel a MEKH közzétette a honlapján a „Betáplálási irányú csatlakozásokról szóló adatbázist”, amely transzparenssé teszi, hogy a 0,5 MW feletti kategóriában kik és hol működtetnek nap- és szélerőművet Magyarországon, illetve – ami talán most még fontosabb – hol és kinél vannak a már csatlakozási engedéllyel rendelkező kapacitások. Ez számos fontos információt tartalmaz az energetikai szektor és az ipari fogyasztók számára is, mivel nagyságrendileg növeli a transzparenciát a naperőművi piacon, és megkönnyíti a szereplők egymásra találását. Ennek kontextusáról és hatásairól szól jelen gyorselemzésünk.
Közzétette pénteken a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal azt az adatbázist, amely bemutatja, hogy hol és milyen betáplálási kapacitással működnek már nap- és szélerőművek az országban, és hol, mikori csatlakozási dátummal vannak kiadott engedélyek. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Április elején táblázatos formában közli az Energiahivatal a honlapján, hogy hol és kik üzemeltetnek már 0,5 MW feletti teljesítményű időjárásfüggő termelőberendezéseket közép- és nagyfeszültségen, illetve hol vannak már engedéllyel rendelkező további egységek – jelezte a Portfolio érdeklődésére a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH). A válasz alapján tehát nem térképes, hanem táblázatos formátumú adatbázisra kell számítani, amelyre a fél energiaszektor vár azután, hogy egy friss kormányrendelet az új naperőmű engedélyek kiadása helyett afelé tereli a befektetőket, hogy a meglévő csatlakozási helyeket, vagy kiadott engedélyeket használják ki minél jobban. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
Miközben a nagyméretű, kereskedelmi célra termelő magyarországi napelemparkok állománya jelentős mértékben tovább bővült, a hazai háztartási méretű naperőművek kapacitásának növekedése alaposan lelassult 2024 elején. A napenergia magyarországi helyzetéről és kilátásairól is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek itt érhetők el.
Váratlanul nagy nap- és szélerőmű beruházási tervek érkeztek a második közzétételi eljárásban, és azért, hogy a zöld energia terjedése folytatódjon, de ne járjon túlzott mértékű hálózatfejlesztésekkel, nem kapnak csatlakozási időpontot az ipari méretű új naperőművek – derült ki egy szerda éjjeli kormányrendeletből és az Energiaügyi Minisztérium közleményéből, amelyek megerősítették a Portfolio értesüléseit. Cikkünkkel összhangban valóban a szélenergiás kapacitásbővítés, illetve a korábban tervezett nap- és szélenergia projektek végrehajtása áll a csatlakozási preferencialista élén, és jön egy új térkép az Energiahivatal oldalán, illetve jelentős, 5%-os, kiegészítő pénzügyi biztosítékot is le kell tenniük az érintett szereplőknek. Új információ, hogy a kormány a 2500 MW feletti szélerőmű beruházási tervekből legalább 670 MW-ot engedni fog, de csak úgy, hogy egyetlen hálózati csomópontra tereli őket össze. Ezekről a témákról mind szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján.
A következő időszak egyik legfőbb feladata az időjárásfüggő megújuló energiatermelők hálózatba integrálása, és a gondolkodásunk fókuszában az áll, hogy „egy szinten túl nem lehet teleépíteni vezetékekkel és alállomásokkal az országot, meg kell találni a hálózatfejlesztést kiegészítő alternatívákat” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Juhász Edit. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal elnöke ezzel arra utalt, hogy a hálózatba és a vasba való óriási további beruházások helyett okos, digitalizációs eszközökben, illetve automatizált beavatkozási megoldásokban kell inkább gondolkodni, továbbá jobban ki kell használni a meglévő csatlakozási pontok, és az önfogyasztás, illetve a dinamikus árazás lehetőségeit, valamint a rugalmassági szolgáltatásokban rejlő megoldásokat. A kiegyenlítő energiapiacon tavaly december elején dinamikus hatósági árkorlátot kellett bevezetnie a Hivatalnak, és az elnök fontos üzenetként azt is jelezte: „a piaci egyensúly alakulását folyamatosan monitorozzuk, ha szükséges, akkor további lépéseket is megfontolunk.” Jelezte: fontos feladat a szabályozó hatóság számára a 2025-től kezdődő gáz- és áramár szabályozási ciklus kereteinek kialakítása, az idősoros átálláshoz kapcsolódó tarifa fejlesztés, a zöld gázok szabályozási kérdése és a származási garancia rendszer felállítása, ami a HMKE áramtermelésnél is jön majd. Ezek mellett folyamatosan nyomon követik az új nem-lakossági vízdíj, illetve a hulladékgazdálkodási, valamint az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer gyakorlati tapasztalatait is.
Szinte egész Európát jóval több napsütés érte januárban az ilyenkor megszokottnál, a besugárzás kontinensszerte 10-25%-kal haladta meg a sokéves átlagot. A szokatlan jelenség valamennyi európai ország közül Magyarországot, illetve Horvátországot érintette legerősebben, ami a meteorológiai adatokon túl a hazai napelemparkok kihasználtságának és termelésének kiemelkedő alakulásában is megmutatkozott.
Új elemekkel bővítette az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) katalógusát az Energiahivatal, így a splitklíma-berendezések fűtési célú alkalmazásával, a professzionális hűtőbútorok és sokkolóhűtők cseréjével, valamint az energiatakarékosabb tehergépjárművek alkalmazásával elérhető energiamegtakarítást is el lehet már számolni – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) egy másik rendeletmódosítást is kiadott, amely nyomán egyszerűsödött a nagyfogyasztók által kötelezően telepítendő almérőkkel kapcsolatos szabályozás – mutatott rá a MEKH a közleményében.
Jóváhagyta a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) és az elosztói engedélyesek összehangolt munkájának eredményeként benyújtott Hálózatfejlesztési Tervet (HFT) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - közölte szerdán a szabályozó hatóság.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) fogyasztóvédelmi tevékenysége körében folyamatosan elemzi, illetve értékeli a szolgáltatások minőségét, valamint felügyeli a villamosenergia- és földgázszolgáltatók garantált szolgáltatásainak, továbbá ügyfélkapcsolati tevékenységének színvonalát - idézte keddi közleményében a szabályozó hivatal.
Áprilistól a földgáz betárolási díja 58%-kal 331,03 forint/MWh-ra esik, a kitárolásé 60%-kal 52,48 forint/MWh-ra, a tárolói kapacitásdíj szorzója pedig 18%-kal 0,32-re esik – közölte friss határozatának mellékletében a Magyar Energetikai és Közmű Szabályozási Hivatal.
2023 első 10 hónapjában folytatódott Magyarország energiaimport-függőségének 2022-ben kezdődött csökkenése - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által január elején frissített statisztikából.
Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke 2024. február 1-től Tass Enikőt nevezte ki víziközmű-szolgáltatásért és hulladékgazdálkodásért felelős elnökhelyettesnek. Szalóki Szilvia leköszönő elnökhelyettes közös megegyezéssel távozik a Hivataltól.
Három éve vezették be Magyarországon az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR), amelynek célja, hogy piaci alapokra helyezze az energiamegtakarításokat mind lakossági, mind vállalati szereplők esetén. A hagyományos világítótestek lecserélésétől kezdve a dolgozók szemléletformálásáig, a fűtéskorszerűsítéstől, a nagy ipari energetikai beruházásokig rengeteg projekt auditálható és elszámolható a rendszerben. Az idei első negyedévben pedig lehetővé válik, hogy a hitelesített energiamegtakarításokkal (HEM) már egy erre speciálisan létrehozott tőzsdén lehessen kereskedni. Bár a piac most is működik, történnek tranzakciók, de az igazi felfutás a közeljövőben várható, és minden jel szerint keresleti nyomás alakulhat ki, amely akár a HEM-ek árát is felfelé tolhatja. A Portfolio Kádár Mártont, a magyar energiatőzsdék értékesítési vezetőjét, az EKR szervezett piaci projekt vezetőjét, és Garai Dánielt a CEEGEX vezérigazgatóját kérdezte az EKR rendszer működéséről, a hitelesített energiamegtakarítások elszámolhatóságáról, a tőzsdei kereskedés elindulásáról, illetve a HEM-ek piaci értékesíthetőségéről.
Döntött a kormány az üzemanyagokról - Így reagált a Mol árfolyama
Az új jogszabály bevezeti a munkaviszony vélelmét.
Azokat is, amelyek kiengedéséről már határozott az Európai Bizottság.
Csütörtökön szavaznak róla.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
