Tényleg nő a kizsákmányolás, ha a munkavállalók részesedése csökken? A bérhányad alakulása Magyarországon
KRTK blog

Tényleg nő a kizsákmányolás, ha a munkavállalók részesedése csökken? A bérhányad alakulása Magyarországon

Kónya István, BCE, KRTK
|
Oblath Gábor, KRTK
A visegrádi országokban a bérhányad – a munkajövedelem részesedése az összes hazai jövedelemben – alacsonyabb, mint a fejlett EU-tagországokban, és Magyarországon e részesedés csökkenő irányzatot mutatott. A szintek és az irányzatok nemzetközi összehasonlításakor figyelembe kell azonban venni, hogy a mezőgazdaság esetében a bérhányad mérése komoly nehézségekbe ütközik, továbbá azt is, hogy a fejlett és a fejletlen országok közötti bérhányad-különbségek szorosan összefüggnek a fogyasztás relatív árában mutatkozó eltérésekkel. Magyarországon bérhányad alakulása a munkáltatói járulék jelentős csökkenéséhez köthető, de ebből – különösen rövid távra nézve – nem vonhatók le a dolgozók jólétének alakulására vonatkozó következtetések.
krtk blog A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

A bérhányad a munkajövedelemnek az összes hazai jövedelemhez viszonyított aránya. Látszólagos egyszerűsége és könnyű elérhetősége miatt a mutatót gyakran használják egy ország jövedelemelosztási viszonyainak a szemléltetésére, különösen Piketty híres, az egyenlőtlenségek okait elemző, 2013-ban kiadott könyvének megjelenése óta. Az alacsony bérhányadot olykor úgy értelmezik, hogy a munka alkupozíciója a tőkéhez képest rossz, és utóbbi „kizsákmányolja” az előbbit.

Ebben az írásban a magyar bérhányad időbeli alakulását mutatjuk be, összehasonlítva a többi európai, illetve visegrádi gazdasággal. Megmutatjuk a bérhányad számításának néhány buktatóját, illetve azt, hogy jóléti mutatóként való értelmezésnél nem csak a bérek, hanem az árarányok országok közötti különbségeit is érdemes figyelembe venni. Arra is kitérünk, hogy az elmúlt években a hazai bérhányad alakulását számottevően befolyásolta a munkáltatói járulékbefizetés csökkenése, ebből azonban nem adódnak a bérből élők jólétének alakulására vonatkozó közvetlen következtetések.

Bérhányad mutatók

A bérhányadot a nemzeti számlák jövedelmi oldali statisztikáiból számoljuk. A hazai jövedelem elsődleges elosztásának négy fő kategóriáját különböztethetjük meg:

  1. Munkavállalói jövedelem („bér”)
  2. Bruttó működési eredmény („profit”)
  3. Vegyes jövedelem („vegyes”)
  4. Termelési és importadók és -támogatások egyenlege („adó”)

Az első kategóriában az alkalmazottak „szuperbruttó” béreit (a bruttó bérek és a munkáltatói járulékok összegét) találjuk, a másodikban a vállalati profitot, a harmadikban az önfoglalkoztatottak (kisvállalkozók) jövedelmét, a negyedikben pedig az állam által beszedett nettó termelési adókat. Az első három tétel összege az úgynevezett tényezőköltségen mért bruttó hozzáadott érték (GVAfc),

a négy tétel pedig együttesen adja ki a piaci áron mért GDP-t.

Amint az írás alapjául szolgáló cikkeinkben (lásd itt és itt) kifejtjük, jövedelemelosztási kérdésekhez – mint a bérhányad számítása – a GVAfc-hoz érdemes viszonyítani, hiszen a GDP-nek ez a része kerül a munkához és a tőkéhez, mint fő jövedelem tulajdonoshoz. A számláló esetében ennél némileg bonyolultabb a helyzet.

Az úgynevezett nyers bérhányad a munkavállalói jövedelmet osztja el a hozzáadott értékkel. Ezzel az a probléma, hogy az önfoglalkoztatottak jövedelme egyszerre tartalmaz bér és profit jellegű kompenzációt. Vegyünk például egy asztalost, aki egy műhelyben végzi munkáját. Bevételei nyilván egyszerre kompenzálják a befektetett munkát, illetve a műhely és az eszközök (explicit vagy implicit) bérleti díját. Ha tehát a bérhányad számlálójában csak a bér szerepel, a nevezőben viszont a bér, profit és vegyes jövedelmek összege, akkor az így számolt mutató lefelé lesz torzított. A torzítás mértéke attól függ, hogy (i) mekkora a vegyes jövedelmek aránya a GVAfc-n belül, és (ii) a vegyes jövedelem mekkora része tekinthető implicit bérjövedelemnek.

Sajnos a (ii) kérdésre a statisztika nem ad választ, ilyen felbontás a vegyes jövedelmen belül nem létezik. A bérhányad számításánál tehát feltevéssel kell élnünk: a leggyakoribb az, hogy az önfoglalkoztatottak esetében is az alkalmazottak átlagbérét vesszük irányadónak.

Ezt használva kapjuk a kiigazított bérhányadot (adjusted labor share).

A kiigazított bérhányadot úgy kapjuk meg a nyers mutatóból, hogy az utóbbit megszorozzuk az összes foglalkoztatott és alkalmazotti létszámarányával (a kettő különbsége az önfoglalkoztatottak száma). Magyarországon 2019-ben 4145100 alkalmazott, valamint 494300 önfoglalkoztatott dolgozott, tehát a kiigazított bérhányad nagyjából 10%-kal magasabb a nyers számnál.

Bérhányad időben és térben

Első ábránkon a kiigazított bérhányad alakulását mutatjuk meg a négy visegrádi országban és 12 fejlett EU ország átlagában.[1] A magyar mutató értéke a teljes időszakban az EU12 értéke alatt volt, a különbség az időszak végére körülbelül 10 százalékpont. Míg az EU12 átlagos bérhányada végig stabil, addig a magyar bérhányad összességében nagyjából 5 százalékpontot csökkent. Ugyanakkor a hazai szint egyáltalán nem kirívó a visegrádi országokhoz viszonyítva. Tulajdonképpen azt látjuk, hogy a régiós bérhányadok egymáshoz erőteljesen közelítettek: a magyar és a lengyel felülről, a cseh és szlovák pedig alulról.

A mezőgazdaság szerepe

A magyar (és régiós) bérhányadok alacsony szintje mögött több ok is meghúzódhat. Egyik ilyen ok lehet a mezőgazdaságban megfigyelhető mérési problémák hatása. Mivel ebben a szektorban jellemzően magas az önfoglalkoztatottak aránya, a kiigazított bérhányad számításának alapfeltevése – az önfoglalkoztatottak implicit bére megegyezik az alkalmazotti átlaggal – nagy torzítást okozhat. Ezért megnéztük a kiigazított bérhányadot a mezőgazdaság nélkül is (2. ábra).

Az ábra érdemben módosítja a magyar bérhányad szintjét, mérsékelten hazánk relatív pozícióját, és kevéssé a bérhányad dinamikáját. A magyar mezőgazdasági bérhányad – a régió többi országától eltérően – kifejezetten alacsony, ezért a szektor nélkül számolt a magyar bérhányad feljebb tolódik. A régiós mezőgazdaság nélküli bérhányadok is konvergáltak a mintaidőszakban, és jelentősen elmaradnak az EU 13 átlagától. Magyarország esetében az időszak egészében a jelentős csökkenés mezőgazdaság nélkül is megmarad.

Relatív bérek, relatív árak

A magyar és régiós bérhányadok lemaradása mögötti másik ok a relatív árakhoz kapcsolódik. Közismert tény, hogy a gazdasági fejlettség és az árszintek szorosan összefüggenek, vagyis a gazdagabb országokban – piaci valutaárfolyamokat használva az átváltáshoz – az átlagos árszínvonal magasabb. Így van ez Európa országaiban is. Talán kevésbé ismert, hogy eltérő fejlettségű országok között a fogyasztásra használt termékek és szolgáltatások esetében az árkülönbségek jellemzően nagyobbak, mint a beruházási termékeknél. Ebből egyenesen következik az, hogy a fogyasztás GDP-hez viszonyított relatív ára a szegényebb országokban alacsonyabb, hiszen a GDP tartalmaz a fogyasztás mellett beruházási javakat is.

Hogyan kapcsolódik ez a bérhányad méréséhez? Vegyük észre, hogy a bérhányad számításánál a munkajövedelmet a tényezőköltségen mért GDP-hez (GVA) viszonyítjuk, ezzel pedig implicit módon GDP egységben mérjük a bérhányadot. Ha azonban „jóléti” mutatóként tekintünk a bérhányadra, helyesebb lehet fogyasztási egységre vetíteni a munkajövedelmet. Ehhez arra van szükség, hogy a kiigazított mutatót tovább korrigáljuk, mégpedig úgy, hogy elosztjuk a fogyasztásnak a GDP-hez viszonyított relatív árával. Az ily módon kapott indikátort korrigált (kiigazított) bérhányadnak nevezzük.

Harmadik ábránk a visegrádi országok és az EU12 korrigált bérhányadát mutatja, mezőgazdaság nélkül. A korrigált bérhányadok alapján lényegesen kisebb a visegrádi országok bérhányadának az EU12 átlagához viszonyított lemaradása, mint amit a korrigálatlan mutató jelez. Amíg az utóbbi alapján 2019-ben 7,3 százalékpontnyi volt a lemaradás (mezőgazdaság nélkül), a korrigált mutató szerint a különbség 3,8 pontra szűkül. Ha Szlovákia nélkül nézzük az átlagot (az utóbbi országra vonatkozó fogyasztási PPP 2016 óta megbízhatatlanná vált, lásd itt), az EU12-höz viszonyított eltérés mindössze 3,2 százalékpont marad. Ebből az a következtetés szűrhető le, hogy az a jelenség, amelyet gyakran nagyobb fokú „kizsákmányolásként” értelmeznek, jórészt megmagyarázható az árarányoknak a fejlettséggel összefüggő különbségeivel.

Magyarország abszolút (EU12-höz mért) pozíciója is javul a korrekcióval, de a bérhányad dinamikája megegyezik a korábbi ábrákon látottakkal. A magyar bérhányad régiós összevetésben nem alacsony, de a korábbi kifejezetten magas szinthez képest jelentősen csökkent. Két korrekciónk – a mezőgazdaság kivétele és a relatív árakkal történő korrekció – árnyalja, de érdemben nem változtatja meg ezt a képet.

Bérek és járulékok

A magyar bérhányad csökkenése mögött számos ok húzódhat meg. Ezek közül egyet mutatunk be: a vállalatok által fizetett társadalombiztosítási járulék (amelynek elnevezése 2012 óta – nem véletlenül – szociális hozzájárulási adó) 2012 és 2019 között 27-ről 17,5 százalékra történt csökkentése. A fentebb említett szuperbruttó béreket felbonthatjuk bruttó bérekre és munkáltatói járulékokra, és így a bruttó bérek alapján is számolhatunk bérhányadot. Ennek eredményét mutatja a 2. ábra, a visegrádi országokban és az EU12-ben. Az összehasonlíthatóság kedvéért visszatérünk az eredeti, 1. ábrán bemutatott nemzetgazdasági szintű mutatóhoz.

Az 1. ábrával összevetve a szintek értelemszerűen alacsonyabbak, hiszen a számlálóból – a teljes bértömegből – kivettük a vállalatok által fizetett járulékokat. Míg a többi ország esetében ez egy szintbeli eltolást jelent, Magyarországon a bérhányad dinamikája is megváltozik, és a korábban látható csökkenés helyett stagnálást láthatunk. A különbség statisztikai oka nyilvánvaló: a vállalati járulék kulcs jelentős csökkentése. Az a tény, hogy a járulékok nélküli bérhányad nem nőtt, ugyanakkor azt is jelenti, hogy a járulékok csökkentését a vállalatok „lenyelték”, vagyis a járulékok csökkenését a profithányad növekedése ellentételezte.

Ha a teljes bérhányad azért csökken, mert a vállalatok járulékbefizetései befizetései csökkennek, az előbb-utóbb az ehhez köthető ellátások szintjének és minőségének csökkenéséhez vezethet.  Azonban ez a csökkenés nem automatikus, hiszen a munkáltatói járulékok nincsenek közvetlen kapcsolatban kifizetésekkel, a munkáltatói befizetések GDP-arányos csökkenését a kormányzat elvben más bevételi vagy kiadási tételekkel is ellentételezheti. 2012 óta a bérekhez kapcsolódó munkáltatói befizetés elnevezése is adó, nem pedig járulék. A közvetlen bérhányad tehát szintén nem ideális mutatója a munkavállalók jólétének, ráadásul az „igazi” nettó bérhányadhoz a többi munkavállalói és vállalati adót is figyelembe kellene venni.

Arra azonban rávilágít, hogy a bruttó bérhányad alakulásából – különösen rövidtávon – félrevezető lehet jóléti következtetéseket levonni.

[1] A 13 ország az úgynevezett EU15 (a 2004-es keleti bővítés előtt tagállamok), Írország, Luxemburg és az Egyesült Királyság nélkül. A két előbbi ország GDP statisztikája annyira kilóg a többi tagállam közül, hogy nagyon eltorzítaná a többi ország átlagát. Az Egyesült Királyságot pedig a hiányzó 2019-es adatai miatt hagytuk ki.

Kónya István a Corvinus Egyetem és a KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének (KTI), 

Krekó Judit a (KRTK KTI  és a  Budapest Intézet,

Oblath Gábor a KRTK KTI munkatársa

Címlapkép: Getty Images

ChikansPlanet

Robotcsigák műanyagdiétán

Míg a tengeren úszó szemétszigetek és azok környezeti ártalmai gyakran megjelennek a közbeszédben, viszonylag kevés szó esik a tengerbe süllyedő hulladékokról. Pedig

Holdblog

Románia előz? (HOLD After Hours)

Mozaikadásunkban vendégek és gazdaságok előzik egymást, valamint rettegjük az állami segítséget. Vendég: Móricz Dániel és Szabó Zsolt (BDO Corporate Finance Hungary). Jó szórakozást! 0:42

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Harapófogóba került a felemelkedő nagyhatalom: ebből nehéz lesz kimászni

Likviditás szakértő - Vezető modellező

Likviditás szakértő - Vezető modellező
Díjmentes előadás

Kereskedés a magyar piacon kezdőknek

Minden, amit a hazai parkettre lépés előtt tudni érdemes.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Budapest Economic Forum 2024
2024. október 17.
Banking Technology 2024
2024. november 5.
Graphisoft - Portfolio Construction Technology & Innovation 2024
2024. november 27.
HR (R)Evolution 2024 - Powered by Prohuman & Pénzcentrum
2024. november 13.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
áruforgalom-ipar-ipari-park-készlet-logisztika-munkahely-raktár-raktározás-szállítás-targonca