Krekó Judit

KRTK, Budapest Intézet

Cikkeinek a száma: 5
Milyen hatásokkal járhat a státusztörvény? Felmondási hullám nélkül is súlyos lehet a helyzet

Milyen hatásokkal járhat a státusztörvény? Felmondási hullám nélkül is súlyos lehet a helyzet

Az Országgyűlés nyáron a jelentős ellenkezés dacára elfogadott egy, a pedagógusok státuszát újraszabályozó törvényt, az ún. „státusztörvényt”. A törvény a pedagógusokat a közalkalmazottiból egy újonnan létrehozott, a rendőrökére emlékeztető köznevelési foglalkoztatási jogviszonyba tereli át. Az új szabályok talán megkönnyítik a tankerületi tisztviselők oktatásszervezési munkáját, viszont tovább szűkítik a tantestület autonómiáját, tovább növelik a pedagógusok terheit és lényegesen megnyirbálják a munkájukkal kapcsolatos szabadságukat: aki a törvény hatálya alá esik, az többlettanításra kötelezhető, átvezényelhető lesz. Bár az elfogadása kész tény, hatályba csak most lép majd: az új státusz elutasításáról most szeptemberben dönthetnek a tanárok, és az 2024 január elsejével lép életbe.

El tudtak-e helyezkedni azok, akiktől megvonták a rokkantsági ellátást?

El tudtak-e helyezkedni azok, akiktől megvonták a rokkantsági ellátást?

2012-ben a hazai rokkantellátási rendszer jelentős átalakításon ment keresztül. Az átalakítások nyomán sok érintett elveszítette az ellátást. Írásunkban összefoglaljuk a rokkantsági ellátások átalakításának hatásait vizsgáló tanulmányunk főbb eredményeit. Bemutatjuk, hogy a munkapiaci integrációhoz a pénzügyi ellátások csökkentése vagy megvonása önmagában nem elegendő, a foglalkoztatást támogató programok segíthetik az integrációt.

Koronavírus-járvány Magyarországon: kevés teszt, sok halálozás

Koronavírus-járvány Magyarországon: kevés teszt, sok halálozás

A koronavírus-járvány két éve alatt minden országnak, köztünk Magyarországnak is meg kellett küzdenie a pandémia terheivel. A váratlan és gyakran szokatlanul gyorsan változó vírushelyzet eltérő kormányzati stratégiákat eredményezett, melyeknek eredményei nemzetközi összehasonlítás nélkül nehezen értékelhetőek. Írásunkban a koronavírus-járvány magyarországi fertőzési és halálozási mutatóit mutatjuk be az Európai Unió országaival összevetve.

Tényleg nő a kizsákmányolás, ha a munkavállalók részesedése csökken? A bérhányad alakulása Magyarországon

Tényleg nő a kizsákmányolás, ha a munkavállalók részesedése csökken? A bérhányad alakulása Magyarországon

A visegrádi országokban a bérhányad – a munkajövedelem részesedése az összes hazai jövedelemben – alacsonyabb, mint a fejlett EU-tagországokban, és Magyarországon e részesedés csökkenő irányzatot mutatott. A szintek és az irányzatok nemzetközi összehasonlításakor figyelembe kell azonban venni, hogy a mezőgazdaság esetében a bérhányad mérése komoly nehézségekbe ütközik, továbbá azt is, hogy a fejlett és a fejletlen országok közötti bérhányad-különbségek szorosan összefüggnek a fogyasztás relatív árában mutatkozó eltérésekkel. Magyarországon bérhányad alakulása a munkáltatói járulék jelentős csökkenéséhez köthető, de ebből – különösen rövid távra nézve – nem vonhatók le a dolgozók jólétének alakulására vonatkozó következtetések.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a kormánydöntés az üzemanyagárak szabályozásáról
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.