Az emelés sem menti meg a magyar nyugdíjasokat a pusztító inflációtól
KRTK blog

Az emelés sem menti meg a magyar nyugdíjasokat a pusztító inflációtól

Simonovits András, KRTK
Ebben az írásban a váratlan infláció magyar nyugdíjrendszerre gyakorolt hatását négy dimenzióban vizsgáljuk: 1. A szegényebbeket most jobban sújtja az infláció, mint a gazdagabbakat. 2. A nyugdíjak inflációt követő éves emelése nem védi meg a nyugdíjasokat a nyugdíjak évközi reálértékvesztésétől. 3. A nyugdíjba vonulás jó időzítése túlzottan érzékeny az infláció előrebecslésére. 4. A nagy induló nyugdíjak főszabályhoz képesti csökkentése (degressziója) egyre erősödik.
krtk blog A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

2021 közepétől az OECD-országokban meglódult az infláció, Magyarország hamarosan az élre került. A legutóbbi adatok szerint 2023 februárjában az eurozónában a 12 hónapra visszatekintő infláció 8,5; Csehországban 16,7 és Magyarországon 25,4 százalék volt. A legtöbb magyar nyugdíjmegfigyelőt csak az érdekli, hogy januárban mennyire jól jelezte előre a kormány az idei éves áremelkedést, és ha alábecsülte a tényleges inflációt, akkor mennyi jóléti veszteséget okoz majd a nyugdíjasoknak, hogy utólagos az emelés.

Szerintem sokkal fontosabb, hogy az éves emelés nem védi meg a nyugdíjasokat nyugdíjuk évközi értékvesztésétől.

Élesebb szemű megfigyelők szóvá teszik azt is, hogy tavaly szeptember óta a kisebb jövedelműeket az átlagosnál jobban sújtja az infláció, mert fogyasztásukban nagyobb súlyt képvisel az átlagnál jóval gyorsabban dráguló élelmiszer és háztartási energia – ezt nevezik inflációs résnek. Szinte teljesen elsikkad az induló nyugdíjak kérdése, ahol a nyugdíjba vonulás halasztása és a degresszió erősödése külön vizsgálatot igényel.

Ebben az írásban a bevezetőben említett négy kérdéssel foglalkozom (az első két kérdés sorrendjét felcserélve), a Közgazdasági Szemle április számában megjelenő cikkem alapján.

Inflációs rés

A Bruegel intézet jelentéséből a következő ábrát vesszük ki, amely a magyar inflációs rés alakulását szemlélteti 2019. januárja és 2023. februárja között. Mindig volt ilyen-olyan előjelű (kis) különbség a legfelső és a legalsó jövedelemötöd árindexe között, de az igazi rés 2022. szeptemberétől nyílt ki. Az élelmiszerárak, de különösen a háztartási energiaárak meglódulása miatt a lakosság legszegényebb ötödének árindexe jóval meghaladta az átlagét, s az átlag jóval felülmúlta a leggazdagabb ötöd árindexét.

Remélhetőleg a kétszámjegyű infláció csak átmeneti jelenség marad, de a nyugdíjrendszeren kívül is rendkívüli jövedelemkiegészítési intézkedésekre lenne szükség.

A már megállapított nyugdíjak éves emelése

A hazai közvélemény zöme nem fogadja el, hogy a fent említett inflációs rés kezelésén túl a már megállapított nyugdíjak százalékos emelése a helyes módszer, és a legtöbb fejlett országban ezt alkalmazzák, függetlenül attól, hogy az indexálásban mekkora az árak és a bérek aránya. (Emlékeztetőül: különféle bonyodalmaktól eltekintve, Magyarországon 1993 és 1999 között tiszta bérindexálás volt, 2000 és 2009 között 50–50 százalékos bér- és árindexálás, és 2010 óta tiszta árindexálás működik.) Igaz ugyan, hogy 15 százalékos éves infláció esetén a 300 és a 100 ezer forintos nyugdíj 15 százalékos emelése nyomán az eredeti 200 ezer forintos különbség 345–115 = 230 ezer forintra nő, de reálértékben ez változatlanul 200 ezer forint!

Gyorsuló/lassuló infláció esetén tisztázni kell, mit jelent az éves árindex. Válasz: megnézzük, hogy az adott év 12 hónapjának mindegyikében mennyivel volt magasabb az árszint, mint 12 hónappal korábban, és a 12 darab 12 hónapra visszatekintő inflációs mutató számtani közepét (átlagát) vesszük. Például 2022-ben a januári 8,1; februári…, novemberi  és a decemberi 24,6 százalékos infláció átlagaként 14,5 százalék jött ki. A törvény csak azt írja elő, hogy minden év januárjában a költségvetési törvényben szereplő éves emelést oda kell adni a nyugdíjasoknak, és alábecslés esetén novemberben pótolni kell a várható elmaradást. A váratlanul felgyorsult infláció miatt is 2022 rendkívüli év volt, és az irreálisan alacsonyra tervezett 5 százalékos inflációs előrejelzésen alapuló januári nyugdíjemelést júliusban 3,9; és novemberben 4,5 százalékos visszamenőleges emelés követte, összesen 14 százalék (1,05x1,039x1,045 =1,14).

A legtöbb elemző azt kifogásolta, hogy az évközi emelések utólagosak voltak (hogyan lehetne másképp?), és addig a lakosság hitelezett a kormányzatnak. Szerintem a hitelezés vádja téves; ha a kormány tavaly jól becsülte volna előre az éves inflációt, akkor 2022 januárjában reálértékben 10,5 százalékkal lett volna nagyobb, és 2022 decemberében 9,9 százalékkal lett volna kisebb a nyugdíj, mint az éves átlag. Jobb lett volna, ha a kormány havonta vagy negyedévente úgy emelte volna a nyugdíjakat, hogy (i) összességében elérje az előírt mértéket, és (ii) az év során ne csökkenjen a havi nyugdíjak reálértéke.

Halasztott nyugdíjba vonulás

Bár az induló nyugdíjak az összes nyugdíjnak darabszámra csak körülbelül az 5 százalékát adják, de minden nyugdíj először induló nyugdíj volt, tehát alakulásuk hosszú távon egyre fontosabb. Egyszerűsége miatt ebben a részben csak azokat az induló nyugdíjakat mérlegeljük, ahol a következő szakaszban tárgyalt degresszió még nem érvényesül. Kérdésünk: az általános korhatárt (vagy a Nők40-ben megszabott jogviszonyt) elérve, megéri-e halasztani a nyugdíjba vonulást? Huszárvágással leegyszerűsíthetjük a kérdést, ha csak a december végi nyugdíjba vonulást hasonlítjuk össze a következő év január eleji visszavonulással, miközben a szolgálati idő vagy a bónusz alig változik. A t-edik év decemberéről a következő év januárjára való halasztásnál az induló nyugdíj nominális értékét növeli a valorizálásban szorzóként megjelenő G(t) , a t-edik év országos nettó átlagbér növekedési együtthatója (=1+növekedési ütem), viszont osztóként csökkenti P(t+1) , a t+1-edik év inflációs indexe. Ezért a halasztási hatást egy egyszerű képlet adja: d(t) = G(t)/P(t+1). Stabil inflációnál P(t+1)= P(t), azaz a halasztási hatás a reálbér-növekedési együttható.

A képletet azonban változó inflációnál nem könnyű alkalmazni, hiszen rendkívüli időkben év végén még alig tudják a következő év átlagos inflációját. Például 2021 végén még a kormány azt sugallta, hogy a 8,7 százalékos az évi bérnövekedéssel 2022-ben 5 százalékos áremelkedés áll szemben, tehát a halasztás előnyösnek látszott: 1,087/1,05=1,035: 3,5 százalékos nyereség; de legkésőbb 2022 végén már tudtuk, hogy a halasztás rossz döntés volt: 1,087/1,145=0,95; 5 százalékos veszteség.

A degresszió váratlan erősödése

Végül szemügyre vesszük a degressziót, amely a nagy(obb) nyugdíjakat csökkenti a főszabályhoz képest. A nyugdíjmegállapítás alapjául szolgáló, az életpályára átlagolt valorizált nettó keresetek, röviden a havi valorizált bér alsó degressziós küszöbe 372 ezer forint, 90 százalékos beszámítással. Mivel van egy második küszöb is, 421 ezer forint, 80 százalékos beszámítással, a kettő közös értékét egyszerűség kedvéért 400 ezer forintnak vesszük, 80 százalékos beszámítással. 2022-ben az átlagos nettó kereset 336 ezer forint, alig marad el a küszöbtől.

Az 1997-es nyugdíjtörvény szerint 2013-ra fokozatosan megszűnt volna a degresszió, de a járulékalap-plafon megszüntetésével egyidőben, 2013-ban nominális értéken befagyasztották a két sávhatárt. Ha 40 éves szolgálati időt és korhatáros (vagy Nők40-es) nyugdíjba vonulást feltételezünk, akkor a degresszió utáni kereset 80 százaléka adja az induló nyugdíjat. Nincs statisztikánk a valorizált bérekről, helyette az utolsó év nettó keresetével számolunk. Azt akarjuk megmutatni, milyen mértékben csökkentette a nagyobb valorizált nettó keresettel nyugdíjba vonulók induló nyugdíját a váratlanul felgyorsult infláció.

A részletes tanulmányból a 2013-ban és 2023-ban nyugdíjba vonulók adatait mutatjuk be, mindent a 2012-es árszinten számítva. A 2012-es képest a 2022-es árszint 139 százalék volt, az átlagos nettó reálbér 144 ezer forintról 241 ezer forinttra emelkedett (ennek jelentős része az alkalmazott statisztika hibája). A sávhatár reálértéke 400 ezer forintról 243 ezer forintra zuhant. Az átlagos valorizált keresethez tartozó induló nyugdíj reálértéke 2013-ban 113 ezer forint volt, 2022-re ez 168 ezer forintra emelkedett. Itt a degresszió még nem játszott szerepet. Ha a 3-szoros valorizált keresethez tartozó induló nyugdíj reálértékét vizsgáljuk, akkor a 2013-as 335 ezer forintos érték 2023-ra 449 ezer forintra emelkedett. Ez azonban arányában sokkal kisebb, mint korábban: magas és az átlagos keresethez tartozó nyugdíj hányadosa 2,95-ről 2,67-re. A közvetlen inflációs miatt (1 évvel korábbi évre valorizálnak) az induló nyugdíj 2022-es 479 ezer forintjáról 2023-ra 449 ezer forintra zuhan.

Összegzés és javaslatok

Dióhéjban a váratlan infláció négy hatását elemeztük a magyar nyugdíjakra. Most összefoglaljuk őket, és szerény javaslatokat teszek az okozott kár mérséklésére. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy mind a magyar kormány költségvetési, mind a nemzeti bank monetáris politikájának hibái felelősek azért, hogy 2021 óta ennyire elszabadultak az árak. Kisebb lenne a gond, ha csak a cseh vagy a lengyel inflációval kellene megbirkóznunk.

  1. Inflációs rés. Rövid távon megoldást jelenthet a degresszív nyugdíjemelés (kisebb nyugdíjakat nagyobb százalékban emelik), ez azonban hosszú távon elfogadhatatlan mértékben nivellálná az azonos évben nyugdíjba vonulók nyugdíjait. Inkább külön jövedelmi támogatást kellene nyújtani a kisebb jövedelműeknek, és rendezni kellene a nagyon alacsony nyugdíjakat.
  2. Éves nyugdíjemelés, évközi értékvesztés. Gyors infláció esetén elvileg hibásnak tartom az éves nyugdíjemelést. Nehéz megérteni, hogy miközben 2023 januárjában a 12 hónapra visszatekintő infláció 25 százalék volt, a nyugdíjemelés csak 15 százalék volt. Pedig ha jó az előrejelzés, akkor éves szinten ez a reális. Jobban érthető lenne, ha a havi vagy a negyedévi inflációt követné a havi vagy negyedévi nyugdíjemelés, megóva a beosztásra képtelen nyugdíjasokat nyugdíjuk jelentős évközi értékvesztésétől.
  3. A halasztási hatás érzékeny az infláció előrejelzésére. Egy jól tervezett nyugdíjrendszerben az infláció előrejelzése nem befolyásolná ilyen mértékben a visszavonulás időzítését. Kitérő: 2011 és 2012 óta a fontos kivételt jelentő Nők40-et elhanyagolva, a nyugdíjkorhatár lefelé merev; a 2022-ben a nyugdíj mellett dolgozók számára bevezetett járulékmentesség miatt nem éri meg több évvel halasztani a nyugdíjba vonulást. Ez nagyon lecsökkenti a felvetett probléma súlyát, de nagyon lerontja a magyar nyugdíjrendszer minőségét. A rugalmas korhatár bevezetése csak több évre elnyújtva valósítható meg, és a Nők40 szigorítását is igényli, meg a járulékkulcs emelését.
  4. A degresszió erősen fokozódik a 2012-től számított árszint gyorsuló emelkedése miatt. Több szempontból is híve vagyok a degresszió szigorításának: a) valamennyire korrigálja a járulék-alap plafonjának 2013-as megszüntetését, b) visszaveszi az úgynevezett élettartamrés (a gazdagabbak várhatóan tovább élnek, mint a szegényebbek) miatt keletkező méltánytalan előnyt. De elfogadhatatlannak tartom, hogy ez a korrekció az infláció anarchikus elszabadulásán keresztül valósuljon meg. Már 2013-ban meg kellett volna szüntetni a meglehetősen szűk 90 százalékos sávot, és el kellett volna dönteni, hogy milyen mértékű degressziót tart a kormányzat célszerűnek; egy-két átmeneti év után a sávhatár reálértékét kellene tartani.

Attól félek, hogy az itt elemzett feszültségek nem érik el a jelenlegi kormányzat ingerküszöbét. Pedig az EU által előírt 2025-ös nyilvános társadalmi vitában kidolgozandó nyugdíjprogramban ezeket a kérdéseket is meg kell vitatni.

Simonovits András az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének emeritus kutatója.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egyetlen lépéssel magára haragította Oroszország a világ egyik legerősebb katonai hatalmát: fontos szövetségest nyerhet Ukrajna
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Private Health Forum 2024
2024. szeptember 26.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes online előadás

Devizakereskedés alapjai, avagy mi lesz veled forint?

Miben különbözik a devizakereskedés a részvények adásvételétől? Mely devizapárokat érdemes egyáltalán figyelni? Hogyan zajlik le egy tranzakció a forex piacon? Hogyan lehet rövid vagy hosszabb távra spekulálni ezen a piacon?

Ez is érdekelhet
menedzser öltöny nyakkendő