
A borszektor gazdasági szempontból nemcsak jelentős hozzáadott értékkel bír, hanem kulturális dimenzióban is meghatározó szerepet játszik olyan országokban, mint Magyarország, ahol a szőlőtermesztés évezredes hagyományokra tekint vissza. A borászati termékek nemzetköziesítésének kérdése ezért egyaránt releváns a gazdaságpolitikai döntéshozók és az ágazati szereplők számára. Kutatásunk célja az volt, hogy empirikus alapokon vizsgáljuk meg az árrések és az exporttevékenység közötti összefüggéseket, különös tekintettel a kelet-közép-európai átalakuló gazdaságok sajátosságaira.
Elemzésünk három alapvető kutatási kérdés köré szerveződött.
- Először: a magasabb profitmarzsok statisztikailag szignifikáns módon növelik-e a borászatok exportpiaci belépésének valószínűségét?
- Másodszor: kimutatható-e az „exportálás általi tanulás" jelensége, azaz az exporttevékenység pozitív hatást gyakorol-e a vállalatok jövedelmezőségére?
- Harmadszor: milyen mértékű különbségek figyelhetők meg az exportáló, illetve a kizárólag belföldi piacra termelő borászatok profitabilitása között?
A 2004-2019 közötti időszakra vonatkozó, mintegy 200 magyar borászatot lefedő vállalati szintű adatbázis alapján végzett ökonometriai elemzésünk egyértelmű eredményeket hozott. A magasabb kezdeti profitmarzsokkal rendelkező vállalatok szignifikánsan nagyobb valószínűséggel lépnek be az exportpiacokra, és hajlamosabbak exporttevékenységük intenzitását növelni. Ez összhangban áll azzal az elméleti várakozással, hogy a jövedelmezőbb vállalatok azok, amelyek rendelkeznek a külpiaci belépés költségeinek finanszírozásához szükséges erőforrásokkal.
Az „exportálás általi tanulás" hipotézisének tesztelése során azt találtuk, hogy az újonnan exportálni kezdő borászatok profitmarzsai exporttevékenység megkezdését követően 17-20 százalékponttal növekednek. Ez a hatás még markánsabb volt azoknál a vállalatoknál, amelyek tartósan jelen vannak az exportpiacokon, ami a nemzetközi piaci tapasztalatok kumulatív jellegű pozitív hatására utal.
Az exportálás általi tanulás mechanizmusai több csatornán keresztül érvényesülnek.
- Az exportáló borászatok intenzívebb versenykörnyezetben működnek, ami hatékonyabb árképzési stratégiák kialakítására ösztönzi őket.
- A külpiacok eltérő fogyasztói preferenciái és versenyhelyzete innovációra késztet,
- míg a nemzetközi értékesítési csatornák diverzifikált bevételi forrásokat biztosítanak.
Hosszú távon ezek a tényezők együttesen a vállalati teljesítmény javulásához vezetnek.
Az exportáló és nem exportáló borászatok összehasonlítása további fontos különbségeket tárt fel.
Az exportáló vállalatok átlagosan 19%-kal magasabb profitmarzsokat realizáltak belföldi társaikhoz képest, ami alátámasztja az exporttevékenység jövedelmezőségre gyakorolt pozitív hatását.
Ez az eredmény nem csupán a növekedési stratégiák, hanem a vállalati versenyképesség szempontjából is releváns következtetéseket von maga után.
A kutatási eredmények gyakorlati implikációi több dimenzióban is jelentősek. A borászati vállalkozások számára egyértelmű üzenet, hogy
a stratégiai árképzés kulcsfontosságú tényező az exportsikerhez.
A nemzetközi piacokra való sikeres belépéshez és ott való tartós jelenlétre a magyar borászatoknak – és általában a hasonló piaci struktúrájú vállalatoknak – versenyképes, ugyanakkor rentábilis árképzési politikát kell kialakítaniuk és következetesen alkalmazniuk.
Gazdaságpolitikai szempontból az eredmények szintén egyértelmű következtetésekhez vezetnek. A helyi gazdaságfejlesztés támogatását célzó intézkedések között prioritást kellene élveznie a borászatok árképzési kompetenciái fejlesztésének. Ez megvalósulhat közvetlen támogatási programokon keresztül, amelyek a vállalatok márkaépítési és pozicionálási képességeinek erősítését szolgálják, valamint olyan oktatási kezdeményezések révén, amelyek különösen a kisebb termelők pénzügyi és marketing ismereteit fejlesztik.
Tanulmányunk metodológiai újdonsága, hogy speciálisan a magyar boripar sajátosságaira fókuszál, amely strukturális fragmentáltsággal és a közelmúltbeli EU-integrációval jellemezhető. Ez a kontextuális specifikusság eredményeinket különösen értékessé teszi a kelet-közép-európai átalakuló gazdaságok borászati szektorai számára, melyek hasonló kihívásokkal néznek szembe a nemzetközi piacokra való betörés során.
Az alkalmazott ökonometriai módszertan – különösen a kettős küszöb modell instrumentális változókkal történő alkalmazása – lehetővé tette az endogenitási problémák kezelését, növelve ezzel az eredmények megbízhatóságát. A jövedelmezőség és a termelékenység hatásainak precíz szétválasztása révén árnyalt képet kaptunk az exportdöntések meghatározó tényezőiről.
Jövőbeli kutatási irányként kínálkozik a vizsgálat kiterjesztése más régiók borászati szektoraira, valamint hasonló karakterisztikájú mezőgazdasági ágazatokra. Érdekes kérdés, hogy a magyar esetben azonosított összefüggések mennyiben általánosíthatók más átalakuló gazdaságok kontextusára, illetve milyen szerepet játszanak az intézményi tényezők az exportteljesítmény alakulásában.
Összefoglalva: kutatásunk empirikus bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a stratégiai árképzés nem csupán mikroökonómiai optimalizálási kérdés, hanem makrogazdasági szempontból is releváns tényező a külkereskedelmi teljesítmény alakításában. A magyar borászati szektor példáján keresztül demonstráltuk, hogy a megfelelő árképzési stratégiák kulcsfontosságú szerepet játszanak az exportpotenciál realizálásában, hozzájárulva ezzel mind a gazdasági növekedéshez mind a kulturális örökség megőrzéséhez.
Csurilla, G., Bakucs, Z., & Fertő, I. (2025). Wine, markups, and export behavior: Evidence from Hungary. Journal of Wine Economics, 1-13.
Csurilla Gergely a HUN-REN Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézetének (KTI) tudományos munkatársa
Bakucs Zoltán a HUN-REN KRTK KTI tudományos főmunkatársa
Fertő Imre a HUN-REN KRTK főigazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Ketyegő klímabomba: miért számít minden egyes tonna szén-dioxid, amit ma kibocsátunk?
Az eddigi emberi eredetű CO₂-kibocsátás a tengerszint kb. 1,7 méteres emelkedését okozza majd.
Már nem csak a nagyok kiváltsága: új banki szemlélet segíti a magyar cégek jövőálló fejlesztéseit
Nincs múltad, se tőkéd? Az nem akadály!
Ez most nagyot szólt: az éj leple alatt, 540 kilométerre mértek csapást az orosz hadiipar egyik kulcsfontosságú gyárára
Fontos haditechnikát támadott Ukrajna.
Titkos tárgyalás Párizsban: amerikai közvetítéssel találkozott egymással a két fél
A közel-keleti béke a tét.
Példátlan politikai földrengés Tajvanon: kínai befolyásra gyanakodnak
Fokozódik a feszültség.
Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után
A gazdaságfejlesztési politikához képest a klímacélok sokszor másodlagossá válnak.
Villámárvíz fenyegeti a kínai fővárost: órák alatt hullott le egy év csapadéka
Kiadták a figyelmeztetést a helyi hatóságok.
Katasztrófaövezetből virágzó ökoszisztéma: így lett újra a halaké és az úszóké a Szajna
A Szajna valaha egy Párizs szívében húzódó ökológiai katasztrófaövezet volt, de az elmúlt 50 év során a szinte halott csatorna fokozatosan virágzó ökoszisztémává
New York, te kommunista...
Világvége, összeomlás, Szovjetunió - ez vár New Yorkra a republikánusok szerint, ha a demokrata Zohran Mamdani lenne a város polgármestere. De tényleg bibliai méretű pusztulás... The post New
Globális minimumadó (GloBE) - gyakori kérdések és gyakorlati válaszok
A globális minimumadó (GloBE) szabályozása 2024-től érdemben érinti a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjait is. A szabály célja, hogy minden, 750 millió eurót meghaladó ár
Az erdőtüzek és a hőstressz visszaveti a magzatok fejlődését
A globális felmelegedés hatására egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási jeleségek, amelyek hatással vannak a várandós nőkre.
Oroszország és Kína a self made milliárdosok bölcsője
A nagyjából 3000 dollármilliárdos kétharmada self made, maga szerezte a vagyonát. Az örökölt és self made milliárdosok aránya tud mesélni az adott ország történelmi, kulturális,... The pos
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
Rekordszinteken az Egyesült Államok légszennyezettsége
Több mint 150 millió amerikai él olyan területen, ahol a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértékeket.
Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet Az Otthon Start Program 2025 szeptemberben induló, új állami lakástámogatási

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.
Szembejött a kormánnyal a valóság – Mikor jön a beismerés?
Mennyi lesz a 2025-ös növekedés?
Tényleg túl hosszú az élelmiszer útja? Kiderült, ki mennyit kaszál a magyarok pénzén
Lehetne spórolni a rövidebb az élelmiszerlánccal?
Mit üzennek a BYD és a CATL hazai gyárairól érkező baljós hírek?
Összetett okok húzódnak meg az autópiaci kereslet megtorpanása mögött.
