Olyan bajok vannak a magyar közigazgatással, hogy Brüsszel szerint az már a versenyképességet veszélyezteti
Uniós források

Olyan bajok vannak a magyar közigazgatással, hogy Brüsszel szerint az már a versenyképességet veszélyezteti

A magyar intézményi keretrendszer fejlődése egyenetlen: bár a digitális közszolgáltatások, az igazságszolgáltatás működése és egyes adminisztratív reformok terén történt előrelépés, a jogalkotási folyamat átláthatósága, a korrupció visszaszorítása, a társadalmi párbeszéd, valamint az államigazgatás vonzereje terén súlyos strukturális problémák maradtak fenn az Európai Bizottság 2025-ös országjelentésének elemzése szerint. A jogbiztonság megerősítése, az érdemi közéleti konzultációk visszaállítása és az antikorrupciós eszközök hatékony alkalmazása nélkül Magyarország intézményi teljesítőképessége továbbra is problémát jelent ütközik. Ez közvetlenül kihat a versenyképességre, a közbizalomra és a közszolgáltatások minőségére.

A Bizottság szerint Magyarországon a gazdaság versenyképességének erősítéséhez a közigazgatás és a kormányzási színvonal erősítése szükséges, így létfontosságú lenne a jogbiztonság erősítése, a szabályozás egyszerűsítése, valamint az adminisztratív terhek csökkentése. Megjegyzik, hogy bár a 2024–2030-as versenyképességi stratégia ezekre a célokra fókuszál, a megvalósítás nem lesz egyszerű.

A digitális közigazgatás fejlesztése terén Magyarország ugyan haladást ért el, de még mindig elmarad az EU-s átlagtól.

2023-ban a digitális közszolgáltatások lakosság számára elérhető szintjét 73 pontra értékelték egy 100 pontos skálán, szemben az EU-átlag 79 pontjával.

A vállalkozások számára nyújtott digitális szolgáltatásoknál még nagyobb a lemaradás: Magyarország 75 pontot ért el, míg az EU-átlag 85 volt. Ugyanakkor pozitívumként említi a jelentés a jelentés, hogy az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférés területén hazánk 86 pontos eredményt ért el, meghaladva az uniós átlagot (79 pont). Ez elsősorban az EESZT rendszer fejlesztésének köszönhető.

A globális autóipar legfontosabb kihívásairól és a szektor részvénypiaci kilátásairól is szó lesz a következő Signature befektetői klubunkon.

A közigazgatás ezer sebből vérzik

A közigazgatás személyi állományát illetően a jelentés megállapítja, hogy a magyar közszolgálat viszonylag fiatal – több a 49 év alatti dolgozó –, ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek aránya elmarad az EU-s átlagtól. Emellett komoly problémát jelent az Európai Bizottság szerint, hogy a közszférában tapasztalható vonzerőhiány:

a köz- és a magánszektor közötti 12%-os bérkülönbség, valamint az éves 20–30%-os fluktuáció komoly kihívást jelent.

A távmunka lehetőségei is korlátozottak, ami tovább csökkenti az államigazgatási munkahelyek vonzerejét.

Gyors törvényhozási munka, átláthatósági és hatékonysági problémákkal

A magyar törvényhozás hatékonysága vegyes képet mutat az Európai Bizottság országjelentése szerint. Bár a törvények parlamenti elfogadása lényegesen gyorsabb, mint az EU-átlag – a középérték Magyarországon 10 nap, míg az EU-ban közel 40 nap –, ez nem feltétlenül jelent minőségi törvényalkotást.

A szabályozás minősége, különösen a társadalmi egyeztetések, nyilvános konzultációk átláthatósága és a hatásvizsgálatok megalapozottsága, továbbra is gyenge.

Ahogy arról írtunk, az OECD által összeállított iREG-mutatók alapján Magyarország mind a jogalkotás előzetes (ex ante) hatásvizsgálatai, mind az utólagos (ex post) értékelések terén elmarad az EU-átlagtól. Az érdekelti csoportok bevonása rendszertelen, az utólagos hatásvizsgálatok pedig ritkák, és nem kötelező figyelembe venniük a szabályozások következetességét vagy az átfedések kiküszöbölését.

Az uniós jelentés külön kiemeli, hogy a jogbiztonságot tovább gyengíti, hogy a veszélyhelyzeti kormányzás keretében a kormány továbbra is rendeletekkel módosíthat törvényeket.

A 2024 egészére, majd 2025 novemberéig meghosszabbított veszélyhelyzet következményeként a nyilvános konzultációk lehetősége korlátozott, és ez csökkenti az átláthatóságot és a kiszámíthatóságot – állapították meg.

Ez is hozzájárul ahhoz – az uniós testület szerint –, hogy a társadalmi párbeszéd helyzete gyenge. A közszférában különösen korlátozott a szociális partnerek bevonása a munkaerőpiaci vagy szociálpolitikai reformokba. A magánszféra háromoldalú egyeztetési fóruma (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, VKF) ugyan átláthatóbbá vált, de az érdekképviseleti szervezetek töredezettsége továbbra is akadályozza a hatékony párbeszédet.

A korrupció és az integritás problémája kiemelt helyet kap az Európai Bizottság 2025-ös országjelentésében.

Idézik, hogy a versenyképességnek kifejezetten árt, hogy a magyar cégek 78%-a szerint a korrupció elterjedt (EU-átlag: 64%), míg 41% szerint a korrupció konkrét problémát jelent az üzletvitelben (EU-átlag: 36%).

Ráadásul mindössze a vállalatok 25%-a hisz abban, hogy a korrupciós ügyekben valódi szankciók érik a tetteseket (EU-átlag: 31%).

Arra is kitér a dokumentum, hogy a közbeszerzések területén is magas az átláthatatlanság kockázata: a cégek 29%-a állította, hogy korrupció miatt vesztettek el közbeszerzést (EU-átlag: 27%). A magas kockázatú szektorok közé tartozik az építőipar, az egészségügy, az informatika és a távközlés.

Megjegyzik, hogy a 2024–2025-ös Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia ugyan tartalmaz előremutató vállalásokat, például lobbiszabályozási törvény előkészítését 2025 novemberéig, de ezek végrehajtása továbbra is elmarad.

A Bizottság úgy látja, a lobbizás szabályozása hiányos, a volt közszolgák elhelyezkedését érintő „forgóajtó” szabályok pedig széttagoltak és nehezen kikényszeríthetők.

A bírósági rendszer teljesítménye ugyanakkor pozitív kivétel a brüsszeli dokumentum szerint: a polgári és kereskedelmi ügyek elsőfokú bírósági elintézési ideje továbbra is az egyik legalacsonyabb az EU-ban – 2023-ban 135 nap –, míg a közigazgatási ügyekben ez az idő 120 napra csökkent. A digitális eszközhasználat a bíróságokon előremutató, többek közt elektronikus ügykezelési rendszer és biztonságos online kommunikációs platformok működnek.

A Bizottság ugyanakkor figyelemmel kíséri az igazságszolgáltatás függetlenségét megerősítő reformok végrehajtását, különösen a bírói illetmények emelésének körülményeit.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
Kasza Elliott-tal

Target Corporation - elemzés

2022-ben vettem belőle 165-ön, leginkább kereskedési céllal, de osztalékot is fizetett, ha nem is sokat. 2024-ben adtam el kis bukóban. Most megint a szemem elé került, a Top10-es listám hetedikj

FIN-CON 2025

FIN-CON 2025

2025. szeptember 3.

Portfolio Sustainable World 2025

2025. szeptember 4.

Sikerklub hazai kkv-nak

2025. szeptember 16.

Követeléskezelési trendek 2025

2025. szeptember 16.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Ez is érdekelhet