Olyan bajok vannak a magyar közigazgatással, hogy Brüsszel szerint az már a versenyképességet veszélyezteti

A Bizottság szerint Magyarországon a gazdaság versenyképességének erősítéséhez a közigazgatás és a kormányzási színvonal erősítése szükséges, így létfontosságú lenne a jogbiztonság erősítése, a szabályozás egyszerűsítése, valamint az adminisztratív terhek csökkentése. Megjegyzik, hogy bár a 2024–2030-as versenyképességi stratégia ezekre a célokra fókuszál, a megvalósítás nem lesz egyszerű.

A digitális közigazgatás fejlesztése terén Magyarország ugyan haladást ért el, de még mindig elmarad az EU-s átlagtól.

2023-ban a digitális közszolgáltatások lakosság számára elérhető szintjét 73 pontra értékelték egy 100 pontos skálán, szemben az EU-átlag 79 pontjával.

A vállalkozások számára nyújtott digitális szolgáltatásoknál még nagyobb a lemaradás: Magyarország 75 pontot ért el, míg az EU-átlag 85 volt. Ugyanakkor pozitívumként említi a jelentés a jelentés, hogy az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférés területén hazánk 86 pontos eredményt ért el, meghaladva az uniós átlagot (79 pont). Ez elsősorban az EESZT rendszer fejlesztésének köszönhető.

Soha nem látott átalakulás az autóiparban

A globális autóipar legfontosabb kihívásairól és a szektor részvénypiaci kilátásairól is szó lesz a következő Signature befektetői klubunkon.

Információ és jelentkezés

A közigazgatás ezer sebből vérzik

A közigazgatás személyi állományát illetően a jelentés megállapítja, hogy a magyar közszolgálat viszonylag fiatal – több a 49 év alatti dolgozó –, ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek aránya elmarad az EU-s átlagtól. Emellett komoly problémát jelent az Európai Bizottság szerint, hogy a közszférában tapasztalható vonzerőhiány:

a köz- és a magánszektor közötti 12%-os bérkülönbség, valamint az éves 20–30%-os fluktuáció komoly kihívást jelent.

A távmunka lehetőségei is korlátozottak, ami tovább csökkenti az államigazgatási munkahelyek vonzerejét.

Gyors törvényhozási munka, átláthatósági és hatékonysági problémákkal

A magyar törvényhozás hatékonysága vegyes képet mutat az Európai Bizottság országjelentése szerint. Bár a törvények parlamenti elfogadása lényegesen gyorsabb, mint az EU-átlag – a középérték Magyarországon 10 nap, míg az EU-ban közel 40 nap –, ez nem feltétlenül jelent minőségi törvényalkotást.

A szabályozás minősége, különösen a társadalmi egyeztetések, nyilvános konzultációk átláthatósága és a hatásvizsgálatok megalapozottsága, továbbra is gyenge.

Ahogy arról írtunk, az OECD által összeállított iREG-mutatók alapján Magyarország mind a jogalkotás előzetes (ex ante) hatásvizsgálatai, mind az utólagos (ex post) értékelések terén elmarad az EU-átlagtól. Az érdekelti csoportok bevonása rendszertelen, az utólagos hatásvizsgálatok pedig ritkák, és nem kötelező figyelembe venniük a szabályozások következetességét vagy az átfedések kiküszöbölését.

Az uniós jelentés külön kiemeli, hogy a jogbiztonságot tovább gyengíti, hogy a veszélyhelyzeti kormányzás keretében a kormány továbbra is rendeletekkel módosíthat törvényeket.

A 2024 egészére, majd 2025 novemberéig meghosszabbított veszélyhelyzet következményeként a nyilvános konzultációk lehetősége korlátozott, és ez csökkenti az átláthatóságot és a kiszámíthatóságot – állapították meg.

Ez is hozzájárul ahhoz – az uniós testület szerint –, hogy a társadalmi párbeszéd helyzete gyenge. A közszférában különösen korlátozott a szociális partnerek bevonása a munkaerőpiaci vagy szociálpolitikai reformokba. A magánszféra háromoldalú egyeztetési fóruma (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, VKF) ugyan átláthatóbbá vált, de az érdekképviseleti szervezetek töredezettsége továbbra is akadályozza a hatékony párbeszédet.

A korrupció és az integritás problémája kiemelt helyet kap az Európai Bizottság 2025-ös országjelentésében.

Idézik, hogy a versenyképességnek kifejezetten árt, hogy a magyar cégek 78%-a szerint a korrupció elterjedt (EU-átlag: 64%), míg 41% szerint a korrupció konkrét problémát jelent az üzletvitelben (EU-átlag: 36%).

Ráadásul mindössze a vállalatok 25%-a hisz abban, hogy a korrupciós ügyekben valódi szankciók érik a tetteseket (EU-átlag: 31%).

Arra is kitér a dokumentum, hogy a közbeszerzések területén is magas az átláthatatlanság kockázata: a cégek 29%-a állította, hogy korrupció miatt vesztettek el közbeszerzést (EU-átlag: 27%). A magas kockázatú szektorok közé tartozik az építőipar, az egészségügy, az informatika és a távközlés.

Megjegyzik, hogy a 2024–2025-ös Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia ugyan tartalmaz előremutató vállalásokat, például lobbiszabályozási törvény előkészítését 2025 novemberéig, de ezek végrehajtása továbbra is elmarad.

A Bizottság úgy látja, a lobbizás szabályozása hiányos, a volt közszolgák elhelyezkedését érintő „forgóajtó” szabályok pedig széttagoltak és nehezen kikényszeríthetők.

A bírósági rendszer teljesítménye ugyanakkor pozitív kivétel a brüsszeli dokumentum szerint: a polgári és kereskedelmi ügyek elsőfokú bírósági elintézési ideje továbbra is az egyik legalacsonyabb az EU-ban – 2023-ban 135 nap –, míg a közigazgatási ügyekben ez az idő 120 napra csökkent. A digitális eszközhasználat a bíróságokon előremutató, többek közt elektronikus ügykezelési rendszer és biztonságos online kommunikációs platformok működnek.

A Bizottság ugyanakkor figyelemmel kíséri az igazságszolgáltatás függetlenségét megerősítő reformok végrehajtását, különösen a bírói illetmények emelésének körülményeit.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.