Februárban a negyedik egymást követő hónapban csökkent a kiskereskedelmi forgalom Németországban, ez alapján pedig nem látszik, hogy miképp állhat idén fogyasztás-vezérelt növekedési pályára Európa legnagyobb gazdasága. Az ING elemzője szerint a reálbér-emelkedés mellett a nyári foci EB-ben bízhatnak a németek, de ennek hatása a gazdasági növekedésre kérdéses.
Tombol az optimizmus a piacokon, az általános konszenzus szerint az amerikai gazdaság megbirkózik a magasabb kamatokkal. A recessziós veszélyről már senki sem beszél, problémát inkább talán csak a magasabb infláció jelenthet. A tavalyi év utólag túlzottnak mondható félelmei után azonban lehet, hogy az inga most a másik irányba lendül ki. Ilyen helyzetben érdemes lehet az alternatív szcenáriókkal is foglalkozni. Az amerikai munkaerőpiacon vannak jelek, amik azt sejtetik, hogy az általános konszenzussal szemben a magas kamatok mégis fájhatnak a gazdaságnak.
A japán gazdaság elkerülte a technikai recessziót az október-decemberi időszakban, amikor évesített negyedéves szinten 0,4%-os növekedést ért el, bár ez elmarad a közgazdászok által várt 1,1%-os növekedéstől, ami aggodalmakat vet fel a gazdasági fellendülés lassúságával kapcsolatban.
Sorjáznak a negatív hatások, amelyek egyre jobban veszélyeztetik a magyar gazdaságot, ezért lefelé módosította 2024-es növekedési várakozását az ING a friss előrejelzésében. Úgy látják, hogy a kiskereskedelmi forgalom bővülése megtorpanhat, a munkanélküliségi ráta elmúlt hónapokban látott emelkedése negatívan hathat a reálbérekre is, míg az ipari termelésnél látható elhúzódó problémák, valamint az export visszaesése sem kedvez a magyar gazdaságnak. A forint további gyengülésére, valamint az infláció visszatérésére is számítanak az elemzők.
Nagy vitát váltott ki közgazdász berkekben Nagy Márton elképzelése a magasnyomású gazdaság kialakításáról. Engedtessék meg, hogy kívülálló létemre – de mint a gazdasággal szorosan összefüggő terület, a közoktatás reformjával foglalkozó személy – én is bekapcsolódjak ebbe. A vita tárgya, hogy a magasnyomású gazdaság megteremtése biztosíthatja-e azt a mértékű növekedést, amely által elérhető életszínvonalunk felzárkózása az Európai Unió átlagához, vagy – ahogy a merészebbek remélik – a legfejlettebb országok életszínvonalához. Röviden fogalmazva: az csodaszámba menne, különösen az utóbbi.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 50 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, 63 százalékuk tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, 2024-ben munkahelyet vált – derült ki a Trenkwalder február első felében elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.
Tavaly csaknem 3%-kal csökkent a reálbér Magyarországon. Ilyen jelentős visszaesésre több mint egy évtizede nem volt példa. Az egyes szektorok között azonban óriási különbségeket láthatunk: volt, ahol nagyot zuhant a reálbér, de találunk olyan szektort is, ahol kismértékben emelkedett a keresetek reálértéke. Most azonban már mindenkit az érdekel, hogy idén mi várható: amíg egyes előrejelzések visszafogott bérdinamikát sugallnak a tavalyi recesszió és az idei bizonytalan kilátások miatt, addig a gazdaság kilábalása, a munkaerőhiány várható növekedése, a minimálbér és a bérminimum jelentős emelése, illetve a bértorlódás elkerülése magas béremelkedési ütemet vetít előre.
A tárgyalásos bérnövekedés éves szinten 4,7-ről 4,5%-ra csökkent az eurózónában, ez megerősíti azokat a várakozásokat, hogy a bérnövekedés már nem gyorsul. Ahhoz persze nem elég ez az esés, hogy ajtót nyisson az EKB márciusi kamatcsökkentése előtt – figyelmeztet az ING Bank. Mivel a bérnövekedés innentől kezdve várhatóan óvatosan csökkenő tendenciát mutat, júniusban kezdődően szerény EKB-csökkentésre számítunk.
A Lidl idén szeptemberben 5 százalékkal emeli a dolgozók bérét - derül ki a munkatársaknak küldött belső levélből. Ebben írnak a 2023-as emelésekről, azonban arról nem, hogy januárban nőttek volna a keresetek a cégnél. Ez azonban nem jelent reálbércsökkenést a tavalyi emelés áthúzódó hatása miatt. Időközben a Lidl is reagált a témában feltett kérdésünkre: kiderült, hogy a bolti dolgozók márciusban is kapnak emelést.
Lagymatag tempóval zárhatta a tavalyi évet a magyar gazdaság. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint 2023 utolsó negyedévében a GDP 0,4 százalékkal bővülhetett az előző negyedévhez képest, ezzel jócskán visszavett a korábbi tempóból, amivel a recesszióból kitört.
Miközben a magyarországi kiskereskedelem 2023-ban nem tudta kiheverni a reálbércsökkenés okozta sokkot - csak decemberben tudott szépíteni egy kicsit - és európai összevetésben is nagyon rosszul teljesített, ezen belül az online kereskedelemről ezt nem mondható el. Az igaz ugyanakkor, hogy volumenét tekintve ez is alacsonyabb szinten jár, mint Covid-éra csúcsán, amikor nagyon sok ember tapasztalta meg, hogy mennyire megkönnyíti életét, ha nem kell elmennie egy fizikai boltba.
Az adventi sztrájk után 2024. január 28-ára és 29-ére ismét kétnapos munkabeszüntetést hirdetett a Volánbusznál a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet - közölte a Volánbusz. A közlekedési vállalat indokolatlannak tartja az akciót, azt állítják, a MÁV-VOLÁN-csoport továbbra is a bérmegállapodás mielőbbi megkötésére törekszik, a tárgyalások folyamatosak. A Volánbusz a sztrájk tervezett ideje alatt biztosítja az elégséges szolgáltatásokat.
A magyar gazdaság tavaly túljutott a 2022-es választások előtti osztogatás okozta belgazdasági, illetve az Ukrajna elleni orosz agresszió által előidézett világgazdasági következmények miatt kialakult válság legnehezebb szakaszán. A kormány elgondolásai azonban aligha állítják fenntartható növekedési pályára a gazdaságot, ehhez a szilárd eredmények és a jó gazdaságpolitika is hiányzik.
Tavaly novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 621 ezer, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 428 ezer forint volt. A bruttó átlagkereset 14,1%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A nyugdíjak egyenlőtlenségét a legtöbb fejlett országban nagyobb figyelem övezi, mint a keresetekét. Bár a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer lényegében véve követi az életpálya-kereseteket, helyenként tartalmaz újraelosztó, a kereseti egyenlőtlenségeket kiegyenlítő elemeket. A magyar nyugdíj-egyenlőtlenségek az elmúlt években jelentősen emelkedtek, és véleményünk szerint ez a folyamat társadalmi méretekben nem előnyös. Ugyanakkor az elmúlt években beköszöntő magasabb inflációs környezetben, valamint a reálbérek robbanásszerű emelkedésének elmúltával az induló nyugdíjak reálnövekedése mára leállt (amit egy nyugdíjrendszerbe épített technikai hatás, a nominálisan rögzített degressziós küszöbök elértéktelenedése is segített), sőt meg is fordulhat.
A vezető japán részvényindex, a Nikkei 225 új, 33 éves csúcsra emelkedett, a mögöttünk álló napokban látott rali mögött több ok is meghúzódik: elsősorban a Bank of Japan támogató politikájának örülhetnek a befektetők, de egyes vállalatirányítási reformok is az emelkedés irányába hatnak- számolt be a CNBC.
Ez áll a döntés mögött.
Számos pénzmosásgyanús ügyletet egyáltalán nem, vagy nem haladéktalanul jelentett be a bank.
Az Európai Unió is beállhat az USA szankciós tervei mellé.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
