Mi a gond az ukrán baromfival?

Braunmüller Lajos
Egyenlőtlen feltételek mellett, inkorrekt versenyben kellene helytállniuk a baromfiágazat uniós, és azon belül magyar szereplőinek a harmadik országokból származó importtal, döntően az ukrán behozatallal szemben – mondta el Csorbai Attila, a a Baromfi Terméktanács elnöke az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjében.

Világszerte egyre nagyobb teljesítménnyel és egyre jobb hatékonysággal dolgozik a baromfiágazat, amely az elmúlt évtizedekben komoly lépéseket tett a genetika, a takarmánykonverzió, valamint a technológia terén is.

A fejlődésből a nagy múltra visszatekintő hazai baromfiágazat sem maradt ki.

A szektor mára nem csupán kényelmesen képes ellátni a belső fogyasztás igényeit, hanem komoly exportot is bonyolít, legyen szó akár broilercsirkéről, pecsenyekacsáról vagy -libáról, hízott májról.

A fejlődés ugyanakkor nem töretlen: az időnként jelentős kilengéseket mutató energia- és takarmányárak, a piaci zavarok, a napjainkra már makacs jelenlétet mutató madárinfluenza,

valamint az újabban megélénkülő ukrán import, ha nem is megkérdőjelezi, de mindenképpen árnyalja az ágazat által eddig elért sikereket.

A témáról szó lesz májusi élelmiszergazdasági szakmai konferenciánkon is.

Az ágazat helyzetéről és a jövő irányairól az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjében Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke beszélt.

A műsor már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a Google Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is:

Címlapkép forrása: Getty Images

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF