Ez lehet a következő magyar informatikai sikersztori? (x)

2017. november 20. 05:30    
nyomtatás
 
13 országban 750 vállalat 30 ezer munkavállalójának hatékonyságát méri egyedülálló informatikai alapú módszerrel a magyar alapítású TcT Csoport, a tervek szerint hamarosan az 1,3 milliárd lakosú Indiában is szerencsét próbálnak majd. A külföldi terjeszkedést mindössze 3 éve kezdték el, az üzletág árbevétele azonban minden évben 100 százalékot meghaladó növekedést mutatott. Az előrelépést részben a CIB Bank által nyújtott hitelből oldották meg. A jelenlegi kamatkörnyezetben őrültség lenne kockázati tőkét bevonni - véli Vadász Attila, a TcT Csoport alapítója és ügyvezető igazgatója. Meggyőződése, hogy 20 év múlva akár a világ vezető iparági szolgáltatójává is válhatnak a területen.


Portfolio: Milyen területtel foglalkoztak a kezdetekben, és hogyan kapcsolódtak ehhez később az új tevékenységek?

Vadász Attila: A mi cégünk története 1991-ben kezdődött, az első időszakban egy díjszámláló rendszer fejlesztésével foglalkoztunk, amellyel a telefonforgalmat lehetett mérni. Később pedig kiutaztam az USA-ba és megnéztem, hogy milyen technológiák léteznek, ekkor körvonalazódott, hogy érdemes lenne felépíteni egy Contact Centert, ami olyan jól sikerült, hogy a Westel 450 is megvásárolta, majd a Pannon GSM (Telenor), és akkor elindultunk a Contact Centerek piacán, egy innovatív fejlesztéssel. Ez a mai napig egy jól működő üzletág, de a világpiacra nem ezzel sikerült kitörni, mert minden országban megvannak a helyi telekommunikációs technológiai cégek, amelyek ugyanezt tudják. Mi pedig mindig olyan dolgokba szeretünk fogni, amiket más még nem csinált, a mi üzletmenetünk szerves része az innováció.

Ez lehet a következő magyar informatikai sikersztori?


A TcT története 1995-ben kezdődött, Contact Center megoldásukat az akkori Westel 450 és a PannonGSM is megvásárolta


Mikor jött el az a pillanat, amikor úgy érezték, hogy váltani kell?

A Contact Centerek fejlesztési lehetősége 2008-ban egy újabb mérföldkőhöz érkezett, azonban 2010 óta már kevésbé számít innovatív területnek. A válság időszaka kedvezően hatott ránk, hiszen minden vállalkozásnak szüksége volt az ügyfelekre, és a Contact Centerek voltak azok, amelyekkel meg lehetett szerezni és meg is lehetett tartani őket. 2010-től kezdve annyira szabadon hozzáférhetőek lettek a forráskódok, hogy ma már nem igényel nagy informatikai tudást egy IP-alapú contact center kialakítása. A 2010-es évet követően épületautomatizálással kezdtünk el foglalkozni. Az ötletet a saját irodánk költöztetése adta, hiszen az akkor szerkezetkész állapotban lévő ház lehetőséget teremtett arra, hogy a saját igényeink szerint alakítsuk ki az irodatereket. A tervezés során azonban kiderült, hogy a kivitelezők sok igényünket nem tudják megvalósítani. Ezért létrehoztunk egy olyan - főleg irodaházakban használatos - rendszert, amelynek a lényege, hogy már a tervezési időszakban ki lehet alakítani a működési módozatot. Az iBAU (Intelligent Building Automation) megoldásunkkal megtervezhetővé válik pl., hogy milyen fűtési és világítási protokollok lépjenek életbe, ha kinyitnak egy ajtót, vagy becsuknak egy ablakot, így nem szükséges utólag leprogramoztatni, ami jelentős költséghatékonyságot biztosít, így sok országban felkeltette mind a beruházók, tervezők, mind a kivitelező cégek érdeklődését. Jelenleg több országban szakmai befektető bevonásában gondolkodunk, akikkel sikeresen piacra tudjuk vinni a termékünket, mert ez egy nagyon zárt piac. Két bemutatóházunk is van, ami teljesen automatizáltan működik, egy prémium irodaház Bicskén, és egy exkluzív családi ház Budapesten, a Széchenyi hegyen. A magyar piac beszűkülése számunkra 2010 után vált érzékelhetővé. A külföldi terjeszkedéshez a termékportfóliónkból olyan terméket választottunk, amely megfelel az általunk felállított 3 fő szabálynak: könnyen megérthető, könnyen üzembe helyezhető és könnyen üzemeltethető termék legyen. Létezik egy termékünk, a munkavállalók hatékonyságát mérő JC360, amely megfelel ennek a három szabálynak, így már évek óta jelen vagyunk a külföldi piacokon is vele. Elsősorban a Távol-Keletre és Latin-Amerikára fókuszáltunk: Brazília után jött Peru, Mexikó, Korea, Japán, Chile, illetve jelenleg indiai terjeszkedést tervezünk.

Ez lehet a következő magyar informatikai sikersztori?


A TcT csoport eddig Brazíliát, Perut, Mexikót, Koreát, Japánt, Chilét hódította meg, most indiai terjeszkedést terveznek.


Hogy jött a JC360 ötlete?

A JC360-t először a saját cégemnek készítettem el, mert nem éreztem, hogy maximálisan hatékonyak lettünk volna. Aztán amikor megmutattam egy-két partnerünknek, nekik is annyira megtetszett, hogy ők is igényt tartottak rá, így jött az ötlet, hogy akkor csináljunk belőle terméket. A teljesítmény mérésére és értékelésére számos timesheet jellegű rendszer létezik: ezek önbevallásra vagy becslésre alapuló metódusok. Ezek a rendszerek azonban nem mindig adnak megbízható eredményt, hiszen ami önbevalláson alapul, az egyrészt tévedéseket tartalmazhat, mert nem emlékszünk pontosan mindenre, másrészt szándékosan megvezethető eredményt is produkálhat. A JC360 lényege a valós adatokon, tényeken alapuló teljesítményértékelés: a munkavégzés hatékonysága ugyanis könnyen mérhető az elvégzett feladat és az ehhez szükséges idő hányadosával. Készítettünk egy felmérést, ami kimutatta, hogy 1997-től napjainkra az effektív munkavégzés aránya 7,5 óráról 5 órára csökkent. Ez az eredmény világosan megmutatja, hogy ezzel a kérdéskörrel érdemes foglalkozni, főleg azoknál a szervezeteknél, ahol több százan dolgoznak, és ez alapján szükséges ösztönző rendszert kialakítani. Ennek a problémának a megoldására dolgoztuk ki JC360 módszertant, amivel a világon egyedülállók vagyunk.

Ez lehet a következő magyar informatikai sikersztori?


Olyan dolgokba szeretünk fogni, amiket más még nem csinált, a mi üzletmenetünk szerves része az innováció.


Mi a legfőbb előnye ennek a szoftvernek?

Mi nem szoftvert adunk el, hanem tanácsadók vagyunk. A növekedést adjuk el a cégnek, azt, hogy legalább 10 százalékos hatékonyságnövekedést fog tudni elérni. Ahol több ezer ember dolgozik, akiknek a teljesítményét 10 százalékkal tudjuk növelni, az százmilliókat tud jelenteni egy cégnek havi szinten. Mindegy, hogy a kolléga mikor kezdi és fejezi be a munkát, a cél, hogy a munkaidejébe csak a valódi munkával töltött percei számolódjanak bele. Dolgozhat egyik nap csak 4 órát, a másik nap 8-at, a harmadikon pedig 12-t. Átlagban meglesz a napi 8 órás munkaideje, mégis sokkal nagyobb szabadságot ad az embernek, ha ő oszthatja be az idejét. A mai generáció már egyre kevésbé fogadja el a fix, 8 órás munkaidőt. Ha mégis belekényszerítik őket, akkor csak 4-5 órát fognak hatékonyan dolgozni, a maradék időben a privát ügyeiket fogják intézni. Ha megengedjük nekik, hogy rugalmasan kezeljék a munkaidejüket, akkor megkapjuk a 8 óra effektív munkavégzést is, így a kolléga mellett a munkáltató is elégedett lesz. Magyarországon is egyre több cégnél vagyunk jelen, és az a tapasztalatunk, hogy ahol már bevezették a JC360-at, ott rájöttek arra, hogy a rendszerünk nagyon hasznos a hatékonyság alakításában, hiszen az, hogy hová célzom be a teljesítményt, az elsősorban a vezetőn múlik. Mindig azt javasoljuk, hogy nézzék meg az átlagot, a középmezőnyt és arra a szintre tegyék a cég által elvárt szintet is.

Bármilyen tevékenységről meg tudják mondani, mennyire volt hatékony a munkavállaló?

Vannak nagyon nehezen mérhető területek, ilyen például az orvosi szakma vagy a pedagógus, de a főleg számítógép vagy mobil eszközzel történő munkavégzéseknél nagyon jó eredményeket érünk el. A fizikai munkavégzésre is van már megoldásunk: a munkavédelmi sisakon, vagy a munkaruhán viselt szenzorok adatai alapján meg tudjuk mondani, hogy mennyi időt tartózkodott a kolléga azon a területen, ahol dolgoznia kellett, azaz mennyi időt fordíthatott munkára (pl. esztergályos az esztergagépnél, festő a festő üzemben vagy áruházi eladó az osztályán), és már ez önmagában is nagyon hasznos információ tud lenni.

Mennyi ügyféllel rendelkeznek ezen a piacon?

Jelenleg 13 országban nyújtjuk ezt a szolgáltatást, 750 nagyvállalati ügyfelünk van, a biztosítótársaságoktól a telekommunikációs vagy autóipari vállalatokon át a könyvelőcégekig, SSC-kig. Olyan országokat céloztunk meg, melyekben sok ilyen jellegű cég működik, alacsony hatékonysággal, és minden évben tudtuk hozni a 100 százalék feletti éves árbevétel-növekedést. Tény, hogy az első pár évben ez könnyű, mert alacsony a bázis, de bízom benne, hogy a következő években is fogjuk tudni ezt hozni, mert olyan piacokon vagyunk jelen, mint a brazil vagy a mexikói, vagy éppen japán vagy koreai: irtózatosan nagy a növekedési potenciál.

Az első célországot, Brazíliát 3 évvel ezelőtt választottam ki a terjeszkedésre, de egy év után már biztos voltam benne, hogy meg fog térülni a befektetés, csak azt nem tudtam, hogy pontosan mikor. Azt láttam, hogy eléggé költséges egy országot elindítani, több ember több havi bérét kell tudni finanszírozni, ehhez pedig sok hitelre van szükség. 2,5 év után elértük a brazil piacon azt a pontot, hogy a havi bevételünk már több, mint a kiadásunk, de bízom benne, hogy inkább előbb, mint utóbb a többi országban is elérjük majd ezt a pontot.

Miből finanszírozzák a külföldi terjeszkedést?

Egyértelmű, hogy amikor ilyen alacsony kamatozással lehet hitelhez jutni, akkor teljesen felesleges tőkebefektetőt keresni, akinek az elvárásai a hitel költségénél jóval komolyabbak. Az utóbbi időkben éppen ezért szorosabbra fűztük a kapcsolatunkat a CIB Bankkal is. Azért választottuk a CIB-et, mert már évek óta jó kapcsolatot ápolunk velük, régóta beszállítunk már a banknak, a CIB24 ügyfélszolgálat fejlesztésében is partnereik vagyunk. Ebben a projektünkben is meglátták a lehetőséget és segítettek a terjeszkedés finanszírozásában egy eximbankos exporttámogatási célú hitellel.

Ha vizionálni kellene, hogy öt év múlva hol lesz a cég, mit mondana?

A növekedésünk üteme főleg pénz kérdése. Azokat az országokat, ahol már jelen vagyunk, még három évig biztosan tudom finanszírozni, erre megvan a keretünk. Ezen országokból származó profitból pedig újabb országok piaca felé nyitunk. Ez előbb-utóbb exponenciálissá tud válni, ugyanakkor az első pár év nagyon nehéz. 20 év múlva, ha minden a számításaink szerint alakul, akár a világ vezető ilyen jellegű iparági szolgáltatójává fogunk válni, mert jelenleg nincs a piacon hozzánk hasonló szolgáltatást nyújtó cég.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Befektetési tanácsadó
Rendezvényszervező
 
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium