epitkezes fejlesztes onkormanyzat1500
Uniós források

Miért maradt el sok EU-s projektátadó az önkormányzati választások előtt? – Íme, a magyarázat

Bár az elmúlt hetekben sok önkormányzati EU-s projektet adtak át a híradások szerint, de jóval több lehet az, amelyet a csúszások miatt nem, vagy csak részben tudtak átadni. Arról, hogy ez miért lehet, és a pályázati kiírás tervezésétől a döntéshozatalon át a megvalósításig hány helyen adódhat össze az egyes projektek akár 2-2,5 éves csúszása, Szebeni Dáviddal, az Enrawell stratégiai igazgatójával beszélgettünk.

A hivatalos uniós pályázati oldal szerint összesen 6900 projekt nyert a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban közel 1250 milliárd forintot, amelyek döntő része önkormányzatok, vagy önkormányzati cégek által megvalósított fejlesztést takar. Emellett rengeteg vidékfejlesztési, környezetvédelmi és energiahatékonysági pályázaton is indulhattak önkormányzatok, vagy cégeik, így sok ezres projekthalmazt jár körbe a cikkünk.

Az elmúlt hetekben mi is számos projektátadóról szóló hírt közöltünk, de bizonyára rengeteg olyan önkormányzati hatáskörben zajló projekt van, amelyet az elmúlt évek csúszásai miatt most (még) nem lehetett átadni. Szebeni Dávid – aki összesen hat évig önkormányzati városfejlesztési céget irányított ügyvezetőként – számos olyan témát azonosított, amely lényeges ok lehet az akár igen jelentős csúszások mögött is és sok esetben gyakorlati példákat is hozott. A legfontosabb csúszási oknak egyébként nem is a konkrét építkezés elhúzódását látja, hanem sokkal inkább az odáig elvezető utat, így például a pályázatok kiírásának és a döntéshozatalnak a lassúságát, illetve a dömpingszerű pályáztatásból adódó szerteágazó problémákat, valamint sok esetben a közműszolgáltatók lassú és nem fejlesztésbarát hozzáállását. Ki is jelentette, hogy meglátása szerint

növekedésgátló tényezővé vált rövid és hosszú távon is egyes közműszolgáltatók beruházási hozzáállása, a szervezeti bürokrácia, illetve a szervezetek részéről a fejlesztési alap képzésének hiánya. Az elégséges fejlesztési alap nélkül az infrastruktúrát nem lehet megújítani és a problémák egymásra halmozódnak.

Mire azonban a közművekkel való egyezkedésig eljut egy-egy önkormányzat, már számos lépésen túl kell jutni egy uniós pályázatban, amelyek során akár 2-2,5 éves csúszás is összejöhet az eredeti tervekhez képest.

Lássuk tehát lépésről-lépésre a folyamatot és ha az érintetteknek eltérő tapasztalatai vannak, a szakmai diskurzus keretében az ő véleményükre is kíváncsiak vagyunk az uniosprojekt@portfolio.hu címen.

1. A pályázati kiírás

Szebeni Dávid tapasztalatai szerint az uniós fejlesztési elképzelések csúszásának egyik lényeges oka az, hogy nemcsak maga a pályázati kiírás csúszott sok esetben, hanem ha végre megjelent a szöveg, az sok esetben nem volt egyértelmű, vagy hibátlan. Így a szakmai lobbitevékenység, illetve egyeztetések mind későbbre tolták azt, amikor a pályázni készülő önkormányzat/cég végre el tudta kezdeni a pályázata kidolgozását. Példaként említett egy olyan Vidékfejlesztési Programos (VP) felhívást, amely külterületi dűlőutak rendezését és gépbeszerzést támogatott egyszerre, de elvárta a kiírás a kétoldali csapadékvíz-elvezetést, amelynek valójában nem sok értelme volt. Egy másik gyakorlati példaként egy KEHOP szemléletformálási pályázatot említett, amelynél a társadalmi egyeztetésre bocsátott szöveg még 20 millió forintnyi elnyerhető támogatást ígért, de amikor már a tényleges kiírás is megjelent, csupán 5 millió forintos volt ez, ráadásul megvalósíthatósági tanulmányt is elvártak a projekthez, így ez sok kisebb önkormányzatot tántorított el a lehetőségtől.

Azoknál a pályázatoknál, amelyeket önkormányzatok, vagy a cégeik adtak be, az Enrawell tapasztalatai szerint legalább 3-15 hónapos csúszás volt a benyújtott pályázatok bírálatában és szerinte ez nagyon fontos ok abban, hogy a mostani önkormányzati választásokra sok projektet nem tudtak átadni. A csúszásban egyrészt nyilván olyan tényezők is szerepet játszhattak, hogy a pályázat kiírói tisztázó kérdést küldtek a pályázónak, amit meg kellett várni, majd beépíteni a bírálatba, másrészt olyan tényezők is, hogy az állami projektértékelői rendszer sok esetben kapacitáshiánnyal küzdött. Utóbbi alatt olyan okokra érdemes gondolni, hogy bizonyos szakterületeken nagyon kevés volt a projektértékelő (így tovább tartott az értékelés), emögött pedig az is meghúzódott, hogy a piacon jóval több pénzt meg lehet keresni szakemberként.

2. Támogatási szerződés/okirat

Szebeni meglátása szerint mire idáig eljutott egy pályázati folyamat, a kiírás megjelenésétől számítva már jellemzően 7-24 hónapos csúszásban volt az adott uniós projekt, és mindez azért is probléma, mert egy felelős településvezető nem vállalhat kötelezettséget addig, amíg nincs a kezében a támogatási szerződés/okirat, vagy legalábbis a támogatási döntés. Ráadásul, az Enrawell szakértőjének tapasztalatai szerint legalább a támogatási döntésig a kisebb települések vezetői sokszor még engedélyezési tervet sem dolgoztatnak ki, csak koncepciótervet, és ez még akkor is így van, ha egy adott pályázat előnyben részesíti a minél nagyobb szintű kidolgozottságot.

3. Árak és bérek

A szakértő szerint az eleve csúszó projekteket sok esetben még tovább csúsztatta az, hogy időközben a dömpingszerű pályáztatás miatt elszálltak a projektek megvalósításával kapcsolatos árak (anyag- és bérköltségek). A projektek műszaki tervezői ilyenkor eleve leterheltek, és mivel a folyamatban csak most áll rendelkezésre a támogatási szerződés/okirat, sokszor a részletes tervek kidolgozása is csak ebben a fázisban indul meg, és mindez érthetően plusz időt és költséget jelent.

4. Időigényes belső döntések

A részletes tervek megléte esetén számos esetben további vezetői döntések szükségesek az adott önkormányzatnál/cégnél, ami szintén elhúzódhat és ugyanígy időigényes folyamat a szakhatóságokkal folytatott egyeztetés is. Szebeni Dávid egy útépítési példát hozott ennek szemléltetésére: az önkormányzat egyrészt igyekszik megfelelni a részletesen kidolgozott tervben lefektetett kereteknek, miközben a másik oldalon az állami cég közútkezelővel kell egyezkednie, amely hol szolgáltatóként, hol szakhatóságként funkcionál, ráadásul közútkezelőként gyakoriak a finanszírozási nehézségei is. Utóbbi miatt előfordulhat az is, hogy alkut köt az önkormányzattal, ami azt jelenti, hogy ha egy másik projektjében az alulfinanszírozottsága miatt kihagyta a szükséges karbantartást, akkor az alku keretében azt megcsinálja az önkormányzat, az engedélyezésre váró önkormányzati útfejlesztésnél pedig nagyobb hajlandóságot támaszt a jóváhagyásra. Mindez az önkormányzat számára többlet költséget és időt jelent, miközben az időbeli késést nem mutatják ki a hivatalos statisztikák. Azok ugyanis azt mutatják, hogy a közútkezelőhöz vagy éppen közműszolgáltatóhoz beérkezett kérelem után időben meghozta az állami cég a döntést és a számára előírt karbantartásokat is meg tudta csinálni. Arról azonban nem szólnak a statisztikák, hogy hány hónapig húzódott az egyeztetés és az alku, mire egyáltalán beadható lett a terv.

Az időigényes belső döntésekre egy másik példát is hozott Szebeni, ami végső soron jelentősen tudja csúsztatni az önkormányzati (uniós) fejlesztéseket: ez pedig a közműszolgáltatók esete, amelyeket regionális monopóliumnak tart. Meglátása szerint itt is részben abból erednek a problémák, hogy a közműszolgáltatók hol szolgáltatóként, hol szakhatóságként lépnek fel az ügyekben és ez okoz jókora csúszásokat a projektekben. Szebeni meglátása szerint a rezsicsökkentés súlyosbított azon, hogy a közműszolgáltatók a kapacitás korlátaik miatt lassúak, bürokratikusak és nem fejlesztésbarátak. Példaként említett olyan közvilágítás-kiépítési projektet, amelyben a tervezés során egy önkormányzat útmutatást várt volna a csatlakozási pontok kérdésében, de az adott közműcég hónapokig nem válaszolt a kérdésre, így a projekt sem tudott haladni. A gáz-, ivó- és szennyvízhálózat kiépítésénél is lassúság tapasztalható számos projektnél néhány kedvező példa mellett. A jó példák ott jellemzőek, ahol a közműszolgáltatóval közvetlen és rendszeres a kapcsolat, illetve a közműszolgáltató működésére tulajdonosként van ráhatása az önkormányzatoknak. Mindezek miatt jelentette ki a fentebb már rögzített megállapítását, miszerint a közműszolgáltatók lassúsága, bürokratikussága gazdasági növekedésgátló hatású rövid és hosszú távon is.

5. Engedélyezési és kiviteli tervek

Az engedélyezési tervek terén inkább jó tapasztalatai vannak Szebeninek, mert mire idáig eljut az adott fejlesztési projekt, már haladnak a dolgok és a szakhatósági feltételek teljesítése, ráadásul a kormányhivatalok is odafigyelnek az ügyekre. Mindez segíti azt, hogy a már pontos részleteket tartalmazó kiviteli tervek is gyorsabban készülhessenek el. Ebben a fázisban nem annyira a hatóságok, hanem a szakági tervezők országos leterheltsége jelentik a legnagyobb csúszási kockázatot, ám ez általában nem számottevő, ha a szükséges tervezési információk rendelkezésre állnak. Kivétel természetesen itt is van, egy lassú közműszolgáltató problémás vonalas infrastuktúrája még ilyenkor is hozhat több különböző helyen lefolytatandó egyeztetési kört.

6. Közbeszerzés

Számos ok lehet a közbeszerzés terén is, ami végül az egész fejlesztés csúszásában csapódik le. Az egyik ok az, hogy a dömpingszerű pályáztatás miatt a vállalkozók, az árajánlat nyújtók potenciális köre is le van terhelve, így vagy nem is adnak ajánlatot, vagy drága ajánlatot nyújtanak. Azaz ha nincs plusz forrása az önkormányzatnak, akkor eredménytelenné kell nyilvánítani az egész közbeszerzést és kezdődhet elölről az egész folyamat, immáron a műszaki tartalom csökkentésével illetve plusz forrás bevonásának kísérletével. Jól látható, hogy a dömpingszerű pályáztatás, a 7 évre szóló források 3-4 év alatti kiosztásának szándéka az egész pályáztatási rendszeren végiggyűrűzik és számos problémához vezet. A drága árajánlatok mögött egyébként az is ok lehet Szebeni megjegyzése szerint, hogy az eddigi sok csúszást az önkormányzat a gyors vállalási határidőkkel akarja behozni a kivitelezéskor.

7. Építkezés

A fenti 6 lépés mellett jellemzően már sok hónapos csúszást összeszedett az adott projekt és az Enrawell igazgatója szerint sok szempontból már maga a projekt megépítése (ha van ilyen része) a leggyorsabb, mert előtte már annyi papírmunka és egyeztetés zajlott. Ennél a fázisnál is lehetnek persze csúszások, amelyek például olyanokból adódnak, hogy előre nem várt helyen bukkannak fel közművek a régi/elavult térképek miatt, így a feltételezhetően érzékenyebb területeken, vagy ott, ahol nem vagyunk biztosak a nyomvonalban, sok esetben a kézi ásás lehet  a gyorsabb a látszólagos lassúsága mellett. Egy másik ok a csúszásra az, amikor menetközben derül ki, hogy a falak, vagy a födém állaga eltér a tervektől, így a pótmunka és annak finanszírozása egyeztetése is viheti az időt. Nyilván az építőanyag- és munkaerőhiány is lehet a projekt csúszását növelő tényező annak ellenére is, hogy a kötbér elvileg köti a kivitelezőt, mert például az egyéb projektekben is bevállaltatnak ugyanazok a megrendelők a kivitelezővel pluszmunkát és a rendszer a rugalmasságra és a szívességekre épül. A csúszást egyébként olyan objektív okok is magyarázhatják, hogy bizonyos intézményekben (oktatás, művelődés, sport) csak meghatározott időszakban (pl. nyári szünet) lehetséges a kivitelezési munkák végzése, ami a kivitelezői kapacitások esetleges félrekalkulálása miatt hatványozottan visszaüthet a teljesítményben.

Összességében tehát azt láthatjuk, hogy számos ok meghúzódhat egy-egy önkormányzati projekt jelentős csúszása mögött, ami végül oda vezet, hogy a szalagátvágás elmarad az önkormányzati választás előtt, vagy még félkész projektekhez állnak oda a települési vezetők, esetleg kétszer is átadnak egy adott projektet fél év különbséggel. A lakosok mindeközben csak annyit látnak, hogy folyamatosan húzódik el egy-egy projekt. Mivel ők elsősorban az önkormányzatokkal vannak kapcsolatban, így értelemszerűen elégedetlenségük a helyi vezetőkön csapódik le. Ugyanakkor, mint általában, a beruházások csúszását sem lehet elintézni egy-egy sommás kijelentéssel, így például azzal, hogy ki hibázott. Interjúcikkünkben a mögöttes okokat kíséreltük meg bemutatni azért, hogy láthatóvá váljon milyen komplex folyamatok húzódnak meg egy-egy projekt hátterében.

Szebeni Dávid stratégiai igazgató, Enrawell A Budapesti Corvinus Egyetemen kiváló minősítéssel végzett közgazdászként. Önkormányzati cég tisztségviselőjeként, az Országgyűlés Hivatala dolgozójaként és minisztériumi fejlesztéspolitikai munkatársként a közszféra speciális igényeinek terén is tapasztalatokat szerzett. Korábban a Budapesti Corvinus Egyetemen gazdaságpolitikai témák óraadója, illetve kutatásvezetője. A Magyar Közgazdasági Társaság Gazdaságpolitika és Fejlesztéspolitika szakosztályainak elnökségi tagja. Hat évig önkormányzati városfejlesztési céget irányított ügyvezetőként. Projekttapasztalatai magukban foglalják: szakpolitikai dokumentumok kidolgozását, a stratégiai jellegű közlekedési beruházásokat és ipari ingatlanfejlesztéseket, közterület- és épületfelújításokat, ipari, gazdasági és lakóingatlanok adás-vételét. Egy vezetésével megvalósuló projekt a MUT-ICOMOS Köztérmegújítási Nívódíját nyerte el. Másoddiplomaként kiváló eredménnyel végezte el a Budapesti Corvinus Egyetem ingatlanmenedzser szakközgazdász képzését.

Címlapkép forrása: MTI/Koszticsák Szilárd

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
halászbástya_budapest_shutter
Frankfurti tőzsde
Benzin
mnb
Rózsa Balázs katona gergely femtonics
shutterstock_1468703804
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
ivoviz rakkelto unios projekt