Bevallalta a buntetest a kormany igy ujabb hatalmas adag penzt kuldott Brusszel1500
Uniós források

Bevállalta a büntetést a kormány, így újabb hatalmas adag pénzt küldött Brüsszel

Az elmúlt hetekben mintegy 325 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar kormánynak, így a 7 évre járó támogatási keret 43%-át már kifizette – derül ki a Portfolio kalkulációiból. Mindez azt jelenti, hogy folytatódott az a hatalmas brüsszeli pénzátutalási sorozat, amely azután indult el szeptemberben, hogy információink szerint összesen 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi büntetést vállalt be a magyar kormány a 2014-2020-as fejlesztési ciklusbeli támogatás felhasználási szabálytalanságok miatt.

Valamit valamiért: rengeteg pénzt küldtek

November eleje óta közel 1 milliárd euróval 10,81 milliárd euróra ugrott meg az Európai Bizottság Magyarországnak kifizetett támogatási számlálója, azaz az elmúlt hetekre jellemző 333-as euróárfolyammal számolva mintegy 325 milliárd forintot utalt át a testület.

Ez beleillik abba a képbe, amit a szeptemberi hatalmas, mintegy 500 milliárdos átutalás kapcsán már előrevetítettünk: a nagy pénzügyi büntetések bevállalása után megnyílnak a pénzcsapok és év végéig még további jelentős brüsszeli átutalások történnek még meg. Azóta egyébként már azt is megtudtuk, hogy 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi korrekciót - köznyelvben büntetést - vállalt be a kormány ennek érdekében is.

Adataink szerint a közel 1 milliárd eurós átutalás harmada (318 millió euró) a legnagyobb uniós programunkban, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban jött, de jelentős összeget folyósítottak a közlekedésfejlesztési (170 millió euró), a terület-és településfejlesztési (147 millió euró), továbbá a környezetvédelmi és energiahatékonysági (139 millió euró) programokban is.

Zárul a költségvetési olló

Az elmúlt hetekben átutalt 325 milliárd forintos brüsszeli támogatás jelentősen tovább javítja magyar költségvetés idén egyébként is kedvező helyzetét.

A Pénzügyminisztérium adatai szerint az október végéig idehaza összesen kifizetett és Brüsszelből átutalt EU-támogatások különbsége 300 milliárd forintos deficitért volt felelős az összesen 575 milliárdos deficiten belül (utóbbi az egész éves deficitcél mindössze 57%-át tette ki). Mivel október vége óta idehaza csak 35 milliárd forintnyi EU-támogatást fizettek ki, míg Brüsszelből beömlött 325 milliárd forint, így a két pénzáramlás egyenlege jelentősen javítja majd a novemberi államháztartási egyenleget. Könnyen lehet, hogy az októberig nagyon kedvezően alakuló költségvetési helyzet még kedvezőbbé válik – főleg akkor, ha további brüsszeli átutalások jönnek.

Elkezd tehát fordulni a széljárás a költségvetésnél.

Eddig az EU-támogatások itthoni gyorsított kifizetése és akadozó brüsszeli átutalása jókora deficitet okozott, a jövőben viszont idehaza lassulnak a kifizetések és ütemesen jönnek majd a brüsszeli átutalások. Így ez akár masszív többletbe is átfordíthatja majd a következő időszakban a magyar költségvetést pénzforgalmi szemléletben. Mindez nyilván akkor történne meg, ha a beömlő brüsszeli átutalásokból adódó költségvetési mozgásteret nem költi el a kormány, hanem adósságcsökkentésre fordítja (a fegyelmezett kiadások nem járnak érdemi adósságkibocsátással, így akár az államadósság nominális szintje is tudna csökkenni, a GDP-arányos adósságráta pedig emiatt ütemesen tovább tudna esni).

Hogy állunk?

Az elmúlt hetekben átutalt 325 milliárd forintos tétellel az összes brüsszeli átutalás már 3445 milliárd forintot tesz ki, ami a 7 éves teljes keret bő 43%-át teszi ki. Az alábbi ábrán szintén mutatjuk: a szeptemberi és a novemberi brüsszeli átutalások hatására elkezdett záródni az a nagy költségvetési olló (még mindig 2900 milliárd forint közeli), ami az EU-s fejlesztések itthoni kifizetése és utólagos brüsszeli megtérítése között kialakult.

Érdemes azt is megnézni, hogy a különböző strukturális és beruházási alapbeli források lehívásánál hogyan áll Magyarország. Amint az alábbi ábrán látszik: legjobban a csekély keretösszegű Ifjúsági Garancia Kezdeményezésnél állunk (YEI), hiszen a 7 éves keret 86%-át már le tudta hívni az ország, míg az EU-átlag csak 54%. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapnál (ERDF) a 44%-os magyar teljesítmény szintén jóval kedvezőbb a 31%-os EU-átlagnál. A Kohéziós Alapnál (CF) a 45%-os magyar eredmény szintén érdemben meghaladja a 37%-os EU-átlagot.

Az Európai Szociális Alapnál (ESF) a 40%-os magyar eredmény csak kissé haladja meg az EU-átlagot (34%), a két fennmaradó alapnál viszont elmarad a magyar forráslehívási arány az uniós tagállamok átlagától. A Európai Tengerészeti és Halászati Alapnál (EMFF) a 26%-os uniós átlaghoz képest a magyar csak 19%-os (itt volt is kis forrásvesztése Magyarországnak, ahogy tegnapi cikkünk keretes részében említettük), míg az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapnál (EAFRD) a 48%-os uniós átlagtól jóval elmarad a magyar teljesítmény.

Amennyiben Magyarország 43%-os teljes forráslehívási eredményét összevetjük a nemzetközi mezőnnyel, azt látjuk, hogy ez csak kissé haladja meg a 37%-os uniós átlagot.

A finnek 62%-kal állnak az élen, majd az írek és luxemburgiak következnek 55%-kal. A visegrádi országok között egyértelműen mi állunk a rangsor élén, hiszen a lengyelek és csehek a 7 évre járó saját keretük 38%-át, a szlovákok csak 31%-át tudták lehívni eddig. A viszonylag új EU-tag horvátok 27%-os teljesítményét csak alig haladják meg az olaszok, ami mindenképpen elgondolkoztató.

Abban viszont toronymagasan az EU-s rangsor élén áll Magyarország, hogy a 7 évre járó forrásainkat mennyire túlvállaltuk már odahaza nyertesnek hirdetett projektekkel. Az Európai Bizottság módszertana szerint ez az arány 109%-os (9%-os túlvállalás), míg a második helyen álló íreknél is „csak” 94%-os ez az arány. A legrosszabbul a spanyolok állnak 58%-on állnak.

Címlapkép forrása: Európai Tanács médiatár. Orbán Viktor magyar miniszterelnök érkezik az Európai Tanács Brexittel kapcsolatos rendkívüli ülésére 2019. április 10-én Brüsszelbe.

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
Háromszoros a túljelentkezés az építőipari ingyenmilliókért
Frankfurti tőzsde
cimlap_naperomu1210
iroda_munkavállalók_munkaerő
balance hall irodaház
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
Esti szeminárium
A legegyszerűbb módszer, hogy a valószínűségeket saját oldaladra állítsd.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
D__US20180223019