Megszaporodott az EU-s források elcsalása, egyre erősebben lép fel az uniós hatóság

Néhány évvel ezelőtt általános várakozás volt, hogy az Európai Ügyészségnek (EPPO) nem lesz sok dolga. A szervezetet eleve kisméretűre tervezték, hogy egy szűkebb, „rétegnek” számító bűnözési formával foglalkozzon. Három évnyi működés után azonban, egy új bűnözési világ feltárását követően, az EPPO kapacitását a valósághoz kell igazítani – ezzel a megállapítással kezdi 2024-es jelentését az Európai Ügyészség (EPPO) vezetője, Laura Codruța Kövesi.

A dokumentumban az éves statisztikákon túl, néhány konkrét eset is bemutatnak, illusztrálva milyen módszerekkel próbálják kijátszani az uniós szabályozásokat. A túlnyomó részben közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyekben fellépő hatóság esetében a bírósági ítéletek sok ügynél még nem születtek meg, de évről-évre hatékonyabbnak tűnik a szervezet munkája.

10 ezer milliárd forintnyi károkozás miatt nyomoznak

Az EPPO-t alapvetően azért hozták létre, hogy az uniós költségvetést érintő csalásoknak, korrupciónak, és egyéb nagyszabású pénzügyi bűncselekményeknek járjon utána, akár határokon átívelően is, ahol a nemzeti ügyészségeknek korlátozottabb hatásköre lenne.

A tagállamok közül csak Magyarország, Írország és Dánia nem tagja a szervezetnek, így ők nem delegálnak bele ügyészeket se.

De ugyanúgy kérhetnek segítséget az uniós hatóságtól, amit hazánk 2024-ben 30 alkalommal meg is tett.

A tavalyi évről szóló beszámoló szerint az Európai Ügyészség (EPPO) összesen 1504 vizsgálatot indított, ami közel 10%-os növekedést jelent 2023-hoz képest. Ezekben az ügyekben a becsült kár értéke 13 milliárd euró (5 165 milliárd forint). Az év során 205 esetben emeltek vádat, ami 47%-kal több, mint egy évvel korábban. A bíróságok összesen 2,42 milliárd euró (961,5 milliárd forint) értékben hagytak jóvá vagyonzárolási intézkedéseket, miközben a ténylegesen lefoglalt tételek értéke 849 millió eurót (34 milliárd forintot) tett ki.

Az Európai Ügyészségnek jelenleg 2666 nyitott ügye van, ezek majdnem 25 milliárd euró (10 ezer milliárd forint) értékű becsült károkozást fednek le, amiből 13,15 milliárd euró valamilyen áfa bevételi csalással kapcsolatos. Ezek a fajta ügyek a második leggyakoribbak a közbeszerzésekkel kapcsolatos bűncselekményekhez képest, amelyek az esetek több mint 42%-át jelentik.

Ezek esetében sokszor csak a legegyszerűbb dolgokra kell gondolni, mint a túlárazott alapanyagok használata, elszámolhatatlan munkaórák felszámolása, de előfordulnak olyan kirívó esetek is, mint a látványos, de funkciótlan lombkoronasétányok lecsupaszított megvalósítása. Ugyanígy ebbe a kategóriába tartozhatnak hasznosnak tűnő projektek határozatlan idejű félbehagyása.

Ez utóbbira jó példa az a ciprusi LNG-terminál, amire 101 millió eurónyi uniós forrást hívtak le: a 2019-es átadási határidő után 5 évvel adták csak át. Ezután jelentettek be vizsgálatot, ami után az Európai Ügyészség 4 hónapon belül megállapította, hogy a projekt végrehajtása meghiúsult és így az ügy bíróság elé kerülhetett.

Áfa-csalásoknál sokszor pusztán arról van szó, hogy egy adott termék árát papíron lényegesen alacsonyabbra vallják be, de jellemzőek az áfa-visszatérítéseket nyelő számlagyárak, vagy a tipikusan luxustermékekre specializálódó - azok árát fiktív szereplőkkel felnyomó - számlázási láncolatok is.

Az EPPO éves jelentésében kiemelik a dömpingellenes vámok elkerülési technikáit is. Egy példát is bemutatnak: 2024 áprilisában például egy francia kereskedő Antwerpen kikötőjén keresztül importált elektromos bicikliket az EU területére. Azzal, hogy a termékek elemeit szétszerelt állapotban tették a konténerbe, 3,1 millió eurót spóroltak a behozatalon, és ehhez csak néhány helyi vámügynököt kellett találnia az elkövetőknek, akik kenőpénzért vállalták, hogy félrenéznek az ügyben.

A csalókat ez esetben fejenként minimum 15,5 millió euróra (6,17 milliárd forint) büntették.

A teljes összeg nagyobb részének kifizetése valójában próbaidőhöz kötött, de a vádlottaknak így is ki kellett fizetnie az elcsalt vámokat, és azonnali büntetésként a termékek teljes árának megfelelő összeget is.

Kéz kezet mos

Tavaly az EPPO 6547 bejelentést dolgozott fel, ami jelentős, 56%-os növekedést jelent 2023-hoz képest – derül ki a jelentésből. Ugyanakkor ezeknek a bejelentéseknek 70% magánszemélyektől vagy a privát szektorból jött, és csak 27%-a nemzeti hatóságoktól.

Míg a kifejezetten ilyen ügyek vizsgálatára létrehozott OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) mindössze 113 esetet jelentett be 2024-ben.

A vizsgált időszakban mindössze a bűncselekmények 3 százalékában lehetett kimutatni köztisztviselők közvetlen érintettségét. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy csak azokat az eseteket sorolják ide, ahol kifejezetten kimutatható kenőpénz landol egy közszolgához köthető számlán. Holott sokszor már egy baráti szóváltás is aránytalan előnyökhöz juttathat egy közbeszerzésen induló szereplőt.

Persze olyan eset is van, amikor egyszerűen túl könnyűen kijátszhatók egyes támogatási programok. Az osztrák kormány például 2023-ban beindított egy elektronikai termékek újrahasznosítását célzó "Reparaturbonus" nevű programot, melyben mintegy 3,5 millió eurót (közel másfél milliárd forintot) tettek zsebre a csalók.

Az akcióban az állam vállalta bármilyen műszaki cikk javítási költségének felét, maximum 200 euró (nagyjából 80 ezer forint) hozzájárulásig. Itt valódi javítással foglalkozó vállalkozások

partnerként regisztrálhattak fizikailag nem létező cégek tömkelegét, akiken keresztül egy legalább 17500 elemes türelemjáték részeként, nem létező javításokat jelentettek be.

A legtöbb esetben viszont ennél jóval bonyolultabb láncolatokat kell feltárni, ezért az Európai Ügyészség 2024-es prioritásai között a Világbankhoz hasonló nemzetközi szervezetekkel való együttműködésen túl, a tagállamokon túlra nyúló egyeztetések is ott voltak.

Ezen kívül a nyomozati együttműködések terén is jó a tapasztalat, hiszen

tavaly augusztusban egy 93 milliós áfa-csalással vádolt, országokon átívelő bűnszövetkezet vezetőit sikerült őrizetbe venni.

A nyomozáshoz az Europol munkatársain kívül, francia, német, dán, svéd és magyar nyomozók is hozzájárultak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.