Ursula von der Leyen bejelentette a történelem legnagyobb EU-s költségvetését: teljesen más, mint vártuk

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán mutatta be az EU következő, 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretének (MFF) tervezetét,

Egy összesen 2000 milliárd eurós költségvetést hozunk létre, ami az eddigi valaha volt legnagyobb lesz

– jelentette ki.

Az elnök szerint ez lesz „valaha bemutatott legambíciózusabb” uniós büdzsé, amely nemcsak a növekedést és a közös célokat szolgálja, hanem „megerősíti Európa függetlenségét, gyorsabb reagálóképességét és a polgárokba vetett befektetését” is.

Von der Leyen elmondta: az új keretköltségvetés öt pillérre épül, ezek közül az első a „befektetés az emberekbe, a tagállamokba és a régiókba”.

Ennek központi elemei az úgynevezett nemzeti és regionális partnerségi tervek lesznek, amelyekre 865 milliárd eurót szánnak, amelyek felváltják, egybeolvasztják az eddigi kohéziós és közös agrárpolitikai (KAP) kereteket.

A korábbi gyakorlattal ellentétben ezek a tervek egyetlen integrált dokumentumban fogják össze a mezőgazdasági támogatásokat, a felzárkóztatási alapokat, valamint a szociális programokat. Mint mondta, a jelenlegi rendszerben gyakori az átfedés, a bonyolult jogosultsági kritériumok és a nehézkes hozzáférés. Von der Leyen szerint a tervezett egyszerűsítés célja, hogy

az európai célok jobban érvényesüljenek a helyi szinten, és a régiók a saját igényeikre szabott programokban valósíthassák meg ezeket.

Azt hangsúlyozta, hogy az agrárium és a kohézió továbbra is az uniós szolidaritás alapkövei maradnak – hangsúlyozta von der Leyen.

Az elnök szerint a gazdák számára fenntartott közvetlen kifizetéseket továbbra is garantálják, sőt, a korábbinál hatékonyabban juttathatók majd el a célcsoportokhoz.

A Bizottság a mezőgazdasági jövedelemtámogatásokra legalább 300 milliárd eurót különít el, és dupla biztonsági tartalékkal védi a termelők megélhetését. A kevésbé fejlett régiók számára legalább 218 milliárd eurónyi fejlesztési forrás biztosított, a halászati szektor pedig minimum 2 milliárd euróra számíthat.

Első alkalommal vezetik be azt is, hogy az uniós költségvetés egészére vonatkozóan

nyomon követik majd a szociális célú kiadásokat, és ezekre konkrét, 14 százalékos minimum célszintet határoznak meg.

A tervek szerint e szociális kiadások részét képezhetik a lakhatási programok is, amelyek eddig nem kaptak önálló támogatási címet, holott – mint von der Leyen fogalmazott – „minden tagállamban létező, de különböző arcú kihívásról” van szó.

Az új költségvetési logika része egy 150 milliárd eurós hitelkeret, amelyet a „Katalizátor Európa” programon keresztül biztosítanának azoknak a tagállamoknak, amelyek például a védelmi ipart, az energiahálózatokat vagy a stratégiai technológiákat kívánják megerősíteni. Ezeket az EU maga bocsátaná a tagállamok rendelkezésére kedvezményes feltételekkel, és a cél az, hogy az uniós prioritásokhoz kapcsolódó beruházásokat ösztönözzék.

A Bizottság javaslata szerint a migrációs nyomásra és a határvédelemre fordított forrásokat megháromszorozzák, azaz jelentősen növelik az ezen a területen működő ügynökségek és tagállami programok finanszírozását. Emellett megtriplázzák a Szolidaritási Alap keretét is, hogy a természeti katasztrófák esetén gyorsabb és célzottabb uniós segítség indulhasson.

Von der Leyen hangsúlyozta: az új MFF egyik kulcseleme az átláthatóság és a szabályok egyszerűsítése. A jelenlegi tíz strukturális és beruházási alapból mindössze hármat hagynának meg, amelyek a főbb uniós prioritások mentén működnének, elkerülve az átfedéseket és felesleges adminisztrációt. Ezeket a tagállamok integrált terveken keresztül használhatnák fel.

A jogállamisági feltételrendszert – amely eddig csak a felzárkóztatási forrásokra vonatkozott – mostantól teljes körűen kiterjesztenék az egész költségvetésre, így például a közös agrárpolitikára is. Von der Leyen szerint „a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen”, és ezentúl minden uniós kifizetéshez szigorúbb feltételrendszer, világos követelmények és ösztönzők kapcsolódnak majd. A nemzeti–régiós partnerségi terveknek nemcsak a szabályok betartását kell garantálniuk, hanem az alapvető jogok érvényesülését is.

A költségvetés második pillére a versenyképesség, amelyre 410 milliárd eurót különítenének el egy új Versenyképességi Alap formájában. Az alap célja a stratégiai technológiák – például a digitális infrastruktúra, a mesterséges intelligencia, a védelmi ipar vagy a tiszta energiák – támogatása. A Horizon Europe tudományos kutatási program költségvetését megduplázzák, a digitális beruházásokra ötszörös, a tiszta technológiákra és dekarbonizációra pedig hatszoros növekedés várható. A Bizottság ezekkel a lépésekkel egy „biztonságos, innovatív, zöldebb és önellátóbb Európát” kíván megalapozni.

Külön elemként jelenik meg a válságok kezelésére létrehozandó, 400 milliárd eurós Krízisalap is, amelynek költési szabályait szándékosan nem fektették le előre – ennek célja, hogy a Bizottság gyorsan és rugalmasan tudjon reagálni újabb geopolitikai vagy gazdasági krízisekre.

A javasolt MFF egyik legvitatottabb pontja a források átcsoportosítása: az agrár- és kohéziós források fókusza mellett megjelenik a versenyképességi, innovációs és védelmi célú kiadások növelése is, az eddigiekhez képest ezek aránya látványosan nő. Bár a Bizottság fenntartja az Európai Szociális Alapot külön pillérként – részben az uniós szerződések, részben politikai nyomás miatt –, a rendszer egészében erőteljesen centralizált és prioritások mentén strukturált lesz.

Egy további pillér lesz, hogy 400 milliárd eurónyi hitelt vennének fel, viszont ennek részleteiről a tagállamokkal állapodnának meg Ursula von der Leyen bejelentése szerint.

A költségvetéshez új uniós saját bevételeket is bevezetnének: ezek közé tartozik egy elektronikai hulladékokra, egy dohánytermékekre, valamint egy nagyvállalatokra kivetett közös uniós adó. Az ezekből befolyó forrásokat elsősorban a közös helyreállítási hitel (NextGenerationEU) törlesztésére fordítanák.

Von der Leyen zárásként hangsúlyozta, hogy a javaslat „nemcsak egy technikai költségvetés”, hanem „politikai vízió Európa jövőjéről”, amely egyszerre teszi hatékonyabbá, rugalmasabbá és felelősebbé az uniós kiadásokat – miközben a tagállami hozzájárulások szintje érdemben nem növekedne. A Bizottság elnöke ugyanakkor elismerte, hogy a következő évek tárgyalásai során a tervezet jelentős változásokon mehet át, ahogy az az MFF-ek történetében rendszerint lenni szokott.

Az Ukrajna-eszköz – amely már a jelenlegi költségvetésnek is része volt – 100 milliárd eurót tesz majd ki, de ez a költségvetésen kívüli forráscsoport lesz. Ebbe külön is befizethetnek a tagállamok, valamint a befagyasztott orosz eszközöket fedezetként használó hitel is ide kerülne.

Teljesen mást vártunk a kiszivárgott hírek alapján

Eredetileg arról szóltak a hírek, hogy az Európai Bizottság csak egy 1 717 milliárd eurós központi költségvetési javaslat elfogadására készül a 2028–2034 közötti időszakra, amely a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,23 százalékát tenné ki. Már ez is jelentős emelkedést jelentett volna a jelenlegi, 2021–2027-es ciklus körülbelül 1 200 milliárd eurós szintjéhez képest, és a Bizottság szerint a lassú növekedés, a közös adósságtörlesztés, valamint az új globális és biztonságpolitikai kihívások is indokolják a keretbővítést. 

A javaslat utolsó részleteiről még ma kora délután is vitatkoztak a biztosi kollégium ülésén, ami szinte példátlan néhány órával a hivatalos bemutató előtt.

A tervezett büdzsé szerkezete radikális átrendeződést vetít előre: bár nagy a fogadkozás, hogy nem így lesz, de csökkenne az agrár- és kohéziós támogatások súlya, míg a versenyképesség, innováció és védelem jóval nagyobb szerepet kapna. A kiszivárgott számok szerint a Bizottság 946 milliárd eurót különítene el a „társadalmi modell és életminőség” kategóriára – amelybe a hagyományos támogatások tartoznának –, míg 522 milliárd euró jutna versenyképességre, 190 milliárd „Globális Európára”, és 107 milliárd euró az uniós intézmények működésére. 

A kiszivárgott tervek alapján csak egy külön, költségvetésen kívüli alapból 88 milliárd euróval támogatták volna Ukrajnát, hogy ennél is maradjon alkulehetőség, ezt 100 milliárdra emelnék a tényleges bejelentés alapján.

Az MFF finanszírozásához új uniós saját források bevezetését is javasolják, többek között az e-hulladékra, dohánytermékekre és nagyvállalatokra kivetett adókkal.

Bár az Európai Bizottság hivatalos javaslatát a 2028–2034 közötti többéves pénzügyi keretről (MFF) csak ma délután mutatták be, az elmúlt hetekben már számos részlet szivárgott ki a sajtóban, és egyre világosabbá vált, milyen mélységű átalakításokra készül Brüsszel. Informális dokumentumok, háttéranyagok és politikai nyilatkozatok is utaltak arra, hogy a most bemutatott tervezet jóval túlmutat egy technikai költségvetési javaslaton: valójában az uniós forráselosztás, prioritások és hatáskörök újragondolásáról van szó.

Azonban azt itt fontos tisztázni: gyakorlatilag 0 esély van rá, hogy a most bemutatott előterjesztés túléli a következő évek vitáit. Hagyományosan egy durva, reformot mutatnak be, amiből aztán rengeteget engednek.

Már korábban lehetett hallani, hogy a Bizottság által számolt 1 700 milliárd eurós befizetési oldal a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének 1,23 százalékát tenné ki, ami már eleve konfliktusosnak tűnik, de az, hogy ehhez hozzájönne egy 400 milliárd eurós hitelfelvétel is, az biztosan hatalmas vitákat generál majd.

Ez szembetűnő növekedés lenne a jelenlegi periódus mintegy 1 200 milliárd eurós szintjéhez képest, és ez is azt sugallja, hogy a Bizottság tudatosan magas összeggel indít, hogy legyen tere a tagállamokkal való alkudozásra.

Az egyik legnagyobb feszültséget kiváltó elem már a részletes bejelentés előtt is az volt, hogy az agrár- és kohéziós támogatások összevonása. A korábban külön kezelt forrásokat egy új, „Nemzeti és regionális partnerségi” keretbe terelnék, és minden tagállam egyetlen nemzeti tervben használná fel a pénzeket, viszont itt megmaradna a felosztás, hogy mezőgazdasági vagy fejlesztési forrásról van szó. Ez a jelenlegi több száz külön program helyett 27 integrált tervet jelentene. Bár ez egyszerűsítené a rendszert, több tagállam – köztük Magyarország – attól tartott, hogy ez központosítja a döntéshozatalt, és csökkenti a régiók befolyását a források felhasználására.

A kiszivárgott tervekből végül az igaz volt, hogy az előterjesztés meghagyná az Európai Szociális Alap különálló struktúráját. Ezt részben az uniós szerződések is előírják, részben pedig politikai okokból döntöttek így: több parlamenti frakció már előre jelezte, hogy nem támogat egy olyan MFF-et, amely nem tartalmaz egyértelmű, független szociális pillért. A Bizottság ezekre a jelzésekre reagálva már a bejelentés előtt jelezte, hogy az ESZA külön alap maradna.

A költségvetési reformokkal párhuzamosan a Bizottság új saját források bevezetését is javasolta, ahogy azt előzetesen megjósoltak. A kiszivárgott változatban három új uniós szintű adó szerepelt: egy elektronikai hulladékokra kivetett díj, egy dohánytermék-adó, valamint egy nagyvállalati különadó, amely az 50 millió eurónál nagyobb éves árbevételű cégeket érintené. Ezekből származó bevételeket a közös uniós adósság – elsősorban a koronavírus utáni helyreállítási alap – törlesztésére használnák fel.

A politikai reakciók már a bemutató előtt is feszültséget jeleztek. Több tagállam – különösen a kohéziós forrásokra támaszkodó közép- és dél-európai országok – élesen bírálták a kohéziós politika integrálását a nemzeti tervekbe. Ahogy arról többször is írtunk, az Európai Parlament pedig világossá tette, hogy a közös agrárpolitika, a régiók közvetlen támogatása és a szociális pillér önállósága számukra „vörös vonal”. A nettó befizető országok eközben a költségvetés méretének visszafogását sürgették.

Címlapkép forrása: EU

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.