Komoly modernizáción esik át az Európai Unió hétéves költségvetése, ami akár ahhoz is vezethet, hogy bizonyos fokig kikerülhet a nemzeti kormányok kezéből a források elosztásának felügyelete. Az Európai Parlament javaslatai alapján nem csak a jogállamisági kritériumok válhatnak szigorúbbá a következő időszakra, de az is elképzelhető, hogy új módokat keresnek a támogatások helyi szintre, akár közvetlenül az önkormányzatokhoz történő eljuttatására.
Az Európai Számvevőszék kritikusan reagált friss különvéleményében az Európai Bizottság javaslatára, amely lehetővé tenné a 2021–2027-es kohéziós források átcsoportosítását pédául a tagállamok fegyverkezésére. Miközben elfogadják, hogy a biztonsági kihívások gyors változása indokolttá teszi a rugalmasság növelését, arra figyelmeztetnek, hogy a javaslat számos kockázatot hordoz: növelheti az adminisztratív terheket, csökkentheti a kohéziós politika fókuszát, és akár torzíthatja a támogatások területi eloszlását is. A testület szerint a javasolt intézkedések további részletezést, egyértelmű szabályozást és hatásvizsgálatot igényelnek a megfelelő végrehajtás érdekében.
Az Európai Unió 27 tagállamából eddig mindössze 14 kérte hivatalosan az Európai Bizottságtól, hogy aktiválhassa a „nemzeti vészhelyzeti klauzulát”, amely lehetővé tenné a GDP 1,5%-ával történő védelmi kiadásnövelést négy év alatt – anélkül, hogy az sértené az uniós költségvetési szabályokat. Ez aggodalmat keltett Brüsszelben, mivel veszélybe kerülhet az ambiciózus, 800 milliárd eurós ReArm Europe terv teljesítése.
Az Európai Bizottság gazdasági csodafegyvernek szánta, de versenyképességi ellenőrzéseinek minősége jelentős eltéréseket mutat a különböző jogszabályi javaslatok esetében. A cél az volt, hogy az új jogszabályok elfogadását mindig egy versenyképességi értékelés előzze meg, azonban ezek inkább plusz bürokratikus terhet hoztak csak, a vizsgálatok színvonala nem egységes, sok esetben kifejezetten rossz. Emiatt a versenyképességi elemzések átdolgozását kérik, míg konkrét szabályozásokat átírása szükséges a már végrehajtott konkrét lépéseknél – derül ki a BusinessEurope jelentéséből.
Az Európai Bizottság hivatalos közlése szerint eddig tizenkét uniós tagállam – köztük Magyarország – kérte írásban kérvénnyel a Stabilitási és Növekedési Paktum költségvetési korlátozásai alól mentességet adó nemzeti vészhelyzeti klauzula aktiválását. A végső jóváhagyás a tagállamok kezében lesz az Európai Tanács május végi ülésén.
A Horizon Europe eddig több mint 15 ezer kutatási és innovációs projektet támogatott, közel 43 milliárd euró értékben. Az Európai Bizottság mostani értékelése szerint a program minden egyes befektetett euró után akár tizenegy euró GDP-növekedést hozhat 2045-ig. A támogatások nemcsak tudományos áttörésekhez és magánberuházásokhoz vezettek, hanem az EU keleti tagállamainak részvétele is jelentősen nőtt.
Magyarország is kérvényezte az Európai Bizottságnál a nemzeti menekülési záradék aktiválását – tudta meg a Portfolio az uniós végrehajtó testülettől. Amennyiben Brüsszel jóváhagyja az intézkedést, az 2028-ig további fiskális mozgásteret biztosít a kormánynak, mivel így a védelmi kiadások egy részét kihagyhatja a stratégiai és növekedési paktum hiányszámításából. A döntés lehetővé teszi, hogy a védelmi kiadásokból legfeljebb a GDP 1,5%-ának megfelelő összeget nem kell beleszámítani a költségvetési hiányba.
Az Európai Bizottság 910 millió eurót fordít idén védelmi célú kutatásra és fejlesztésre az Európai Védelmi Alap (EDF) keretében. A támogatás célja, hogy közös európai projektekkel erősítse az EU védelmi ipari kapacitását, különös tekintettel a technológiai áttörésekre és az ukrán integrációra. A 2024-es pályázati kör rekordérdeklődést váltott ki az uniós és norvég szereplők körében – közölte az uniós végrehajtó testület pénteken.
Az Európai Unió új kezdeményezése, a helyspecifikus átalakulást szolgáló innováció (Innovation for place-based transformation) mintegy 200 európai térséget támogat abban, hogy saját adottságaikra épülő innovációs politikákat alakítsanak ki. A program célja a régiók versenyképességének erősítése és felkészítésük az olyan jövőbeli kihívásokra, mint a zöld átállás, a digitális fejlődés vagy az egészségügy átalakítása.
Az unió egy lépéssel közelebb került a közös fegyverbeszerzéshez, ami könnyen a legfontosabb húzóerőt képezheti a kontinens védelmi képességeinek kiépítésében. Az Európai Parlament szakbizottságai strukturális javaslatokat fogadtak el, így most a tagállamokon múlhat, hogy közös nevezőre tudnak-e jutni az eszközarzenáljuk egységesítésében. Ha ez megvalósul, akkor az EU belátható időn belül a katonai nagyhatalmak mellé nőhet fel.
Brüsszel megkezdte a 2028–2034-es uniós költségvetési ciklus előkészítését egy súlyosbodó geopolitikai, gazdasági és társadalmi kockázatokkal terhelt környezetben. A most futó költségvetési ciklus felülvizsgálata alapvető változtatásokat javasol: több rugalmasságot, gyorsabb végrehajtást, valamint új prioritásokat, például a védelmi ipar támogatását, a megfizethető lakhatás fejlesztését és a vízbiztonság javítását. A cél az, hogy az EU a Trump-kormányzat kiszámíthatatlan politikai manőverezései mellett is képes legyen geopolitikai és gazdasági önállóságot építeni. Az innováció, az energiafüggetlenség és a kohézió megerősítése kulcsszerepet kap a következő évtized stratégiai célkitűzéseiben.
A kormányoknak újra kell gondolniuk, hogyan kezelik a városi keresletet és az infrastruktúra-fejlesztést egyre szűkösebb költségvetések mellett. Az államadósság terhei, az urbanizáció gyorsulása és a klímacélok mind sürgetik az innovatív, rendszerszintű megközelítéseket. Az Egyesült Királyság keresletkezelési stratégiái és Norvégia versenyalapú útépítési modellje kézzelfogható megoldásokat kínálnak. A példák azt mutatják: jól célzott reformokkal egyszerre lehet spórolni, fenntarthatóságot javítani és élhetőbb városokat építeni – hangzott el az OECD Kormányzati döntéshozatal és infrastrukturális beruházások konferenciáján. A felvázolt jó gyakorlatok hasonlítanak az unió új kohéziós politikai terveire, de az eddigi brüsszeli tapasztalatok felemásak.
A világ országainak többsége nem rendelkezik olyan szabályozási keretrendszerrel, amely érdemben képes reagálni a gyors technológiai, gazdasági és környezeti változásokra. A döntéshozatal minősége világszerte egyre rosszabb, az emberek alig bíznak a kormányaikban. Ennek legfőbb oka, hogy a legtöbb állam nem von be külső szakértőket, társadalmi partnereket és egyszerű embereket a társadalmi egyeztetési folyamatokba – többek között ezeket állapította meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss tanulmánya, amely Magyarország döntéshozatali folyamataival kapcsolatban is sok kifogást fogalmaz meg.
Az Európai Unió ismét napirendre vette a digitális adó bevezetését, válaszul az Egyesült Államokkal kiéleződő kereskedelmi konfliktusra és a globális technológiai cégek adóelkerülési gyakorlataira. A cél az amerikai techóriások – mint a Google, Meta és Amazon – szigorúbb európai adóztatása, különösen Donald Trump elnök globális minimumadót elutasító lépései fényében.
Jelentősen növelik a európai határvédelmet biztosító Frontex erőforrásait, ami a Bizottság által közzétett negyedik schengeni jelentés eredményeiből is jól látszik. A változó geopolitikai helyzetben jobb alkalmazkodóképességre van szükség, így a digitalizáció és a koordináció erősítése mellett gyorsított eljárási rendszerek kialakítására is ígéretet tett Brüsszel.
Németország nagyszabású, hitelből finanszírozott beruházási és védelmi programja épp a maga Berlin által kierőszakolt, szigorított uniós költségvetési szabályokba ütközhet. Egy friss Bruegel-tanulmány szerint az új infrastruktúraalap forrásai az EU szabályai szerint növelik a költségvetési hiányt, így csak megszorítások árán lennének felhasználhatók. A helyzet feszültséget okoz Brüsszelben, és újabb fiskális reformot tehet szükségessé, amit több tagállam egyelőre elutasít – számolt be a Handelsblatt.
Kétszer is megtörtént az eset, rövid időre.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Árcélokat kell meghatározniuk.
Az OTP lehet a nap nyertese?
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
