Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének és Keir Starmer brit miniszterelnök londoni találkozója új szakaszt nyithat az EU és az Egyesült Királyság kapcsolatában, a május 19-i csúcstalálkozó előkészítéseként. A háttérben azonban továbbra is komoly viták húzódnak – elsősorban a halászati jogokról, amelyek a várható védelmi megállapodás kulcskérdésévé váltak.
Júliusban várható az Európai Bizottság komolyan átstrukturált hosszú távú költségvetési terve, ami a 2028-ban kezdődő 7 éves ciklusra szól majd. Azt kevesen vitatják, hogy komoly reformokra lenne szükség, de eddig úgy tűnik, a Bizottságot vezető Ursula von der Leyen úgy igyekszik gyorsítani a források folyósítását, hogy nem csupán a szabályozásokat lazítja, de a kontrollt képező EP-t is háttérbe szoríthatná.
Az Európai Unió évente akár 37,5 milliárd euró bevételhez is juthatna egy egységes, 5%-os digitális szolgáltatási adó (DST) bevezetésével, amely elsősorban az amerikai és kínai technológiai óriások uniós tevékenységét érintené. A digitális gazdaság rohamos növekedése ellenére ezek a cégek eddig alig járultak hozzá a közös büdzséhez: effektív adókulcsuk átlagosan jelenleg mindössze 9,5% az Európai Unióban, szemben a hagyományos vállalatok 23,3%-ával. Bár több tagállam próbálkozott már saját digitális adó bevezetésével, azok összességében csekély bevételt eredményeztek – derül ki egy az Európai Bizottságnak készített ajánlásból, amely azért is különösen aktuális, mert Ursula von der Leyen elnök már belebegtette, hogy a vámháború addig eszkalálódhat, hogy a nagy techcégeket is megadóztatják.
Újabb védelmi képességek fejlesztésébe kezd az Európai Unió, melyben nem csak a Frontex és az Europol állományát duzzasztják fel, hanem kiterjedt standardokat állítanának fel a kibervédelem területén is. Bár az uniós biztonsági stratégiák eddig sok szempontból elnagyoltak voltak, a most tervezett rendszeres koordinációkkal a gyorsan változó világrendre való reagáló képesség is kialakulhat. Az új keret a korábbiaknál jóval célzottabb és összehangoltabb válaszokat ad a gyorsan változó fenyegetésekre, hat fő terület mentén osztja újra a feladatokat, megerősített hírszerzési, bűnüldözési és határvédelmi kapacitásokkal, miközben külön hangsúlyt kapnak a kibervédelem, a pénzmozgások nyomon követése és a radikalizáció megelőzése is. A stratégia alapja az össztársadalmi részvétel, a biztonságpolitika középpontba helyezése és a jelentős uniós források mozgósítása.
A 2014-es uniós könyvvizsgálati reform alapjaiban alakította át az ágazatot, valamint a digitalizáció és a fenntarthatósági jelentések is egyre nagyobb szerepet kaptak. Az European Capital Markets Institute (ECMI) most elkészült jelentése szerint azonban az átláthatóság, a piaci koncentráció, a versenytorzító gyakorlatok és az összeférhetetlenségi problémák még mindig strukturális veszélyt jelentenek az EU-ban. Az ECMI szerint ha nem történnek célzott beavatkozások – legyen szó a piaci koncentráció mérsékléséről, a szabályozás korszerűsítéséről vagy a szakmai kapacitás bővítéséről –, a könyvvizsgálati piac egyre zártabbá válhat, veszélyeztetve az auditált információk megbízhatóságát és az EU szabályozói integritását.
Az Európai Unió új lendületet próbál adni a bővítési folyamatnak, miközben több fronton is feszültségek nehezítik a haladást. Luxemburgban informális vacsorán egyeztettek a nyugat-balkáni országok külügyminisztereivel, miközben Szerbia demokratikus visszalépései és Bosznia politikai válsága is aggodalmat kelt. Eközben Svédország és más északi tagállamok igyekeznek áttörni a magyar vétót Ukrajna és Moldova csatlakozása ügyében.
Miközben az uniós bővítésről egyre intenzívebb szakmai vita zajlik, és leginkább Ukrajnáról beszélünk, Montenegró már fél lábbal bent is van az Európai Unióban – méghozzá úgy, hogy az ország már több mint egy évtizede az eurót használja hivatalos fizetőeszközként. A kis balkáni állam nemcsak földrajzi közelsége, hanem politikai elkötelezettsége, intézményi állapota és külpolitikai orientációja révén is kiemelkedik a nyugat-balkáni bővítési mezőnyből. Kérdés, hogy a másik lábbal is be tud-e lépni a közösségbe – és ha igen, mikor.
A világrendbeli változások miatt néhány hónap leforgása alatt átfordult az EU prioritásrendszere: mostanra az erősen szabályozott zöldítés felől, egyre inkább a lazított feltételrendszerű újrafegyverkezés felé leng ki az inga. Az Európai Bizottság nemrég a régiós felzárkóztatást célzó kohéziós források átirányítására is javaslatot tett, ami élesen eltér az erre elkülönített összegek eredeti céljával.
Az EU pénzügyminiszterei tárgyalásokat kezdtek egy közös védelmi alap létrehozásáról, amely védelmi felszereléseket vásárolna és birtokolna, miközben használati díjat számolna fel a tagállamoknak, lehetővé téve a védelmi kiadások növelését anélkül, hogy további adósságot halmoznának fel a nemzeti költségvetésekben.
Itt az EUYOU projekt friss kérdőíve, amely lehetőséget kínál mindenkinek, hogy beleszóljon az Európai Unió kohéziós politikájának alakításába. A kérdések ezúttal az energiaátmenet, a megújulóenergia-fejlesztések és az uniós források ismertségének témáira összpontosítanak. A válaszok hozzájárulhatnak a támogatási rendszer hatékonyabbá tételéhez és a jövőbeli uniós szakpolitikák formálásához.
Az Európai Bizottság új stratégiát dolgoz ki a közegészségügyi fenyegetések – köztük fertőző betegségek, antibiotikum-rezisztencia, valamint vegyi, biológiai vagy nukleáris veszélyek – kezelésére. Az uniós végrehajtó testület közzé tette a tervezetét, amire mindenkitől reakciót várnak.
A BNP Paribas friss elemzése szerint az Európai Unió márciusban elfogadott védelmi beruházási tervei történelmi léptékű finanszírozási erőfeszítést igényelnek. Azonban több nehézséget is látnak a megvalósíthatóságban, nagyon túlterhelt lehet a következő közös költségvetés.
Az Európai Számvevőszék 2025 áprilisában közzétett jelentése új megvilágításba helyezi az Európai Unió és a nem kormányzati szervezetek közötti finanszírozási kapcsolatot. A dokumentum több szempontból is rávilágít arra, hogy az uniós költségvetésből nyújtott támogatások átláthatósága továbbra is korlátozott, és hogy az EU intézményeinek jelentős kihívást jelent a támogatások címzettjeinek pontos azonosítása, a források követése, valamint az uniós értékek betartásának ellenőrzése terén. Bár az Európai Bizottság és más uniós szervek az elmúlt években több intézkedést is hoztak a pénzügyi átláthatóság javítására, a Számvevőszék értékelése szerint ezek eredményessége részleges, és az adatkezelés minősége, valamint az elszámoltathatóság szintje még mindig nem kielégítő.
Az Európai Bizottság újabb egymilliárd eurót utalt Ukrajnának, ezzel a teljes uniós makroszintű pénzügyi támogatás összege már eléri az ötmilliárd eurót. A támogatás a zárolt orosz állami vagyonból származó bevételekből származik, és a G7-ek által koordinált ERA-kezdeményezés részét képezi. A brüsszeli EU–Ukrajna Társulási Tanácsülés és az ezzel párhuzamos üzleti csúcstalálkozó új lendületet ad a kétoldalú kapcsolatok mélyítésének – a biztonságpolitikától a gazdasági integrációig.
Magyarország véleménynyilvánító szavazást készít elő Ukrajna uniós csatlakozásáról, még az érdemi tárgyalások megkezdése előtt, ami komoly feszültséget keltett Brüsszelben. Az Európai Bizottság és több tagállam sürgetné a haladást, de a konzultáció egyelőre megakasztotta a folyamatokat – írja a FAZ.
Az uniós források felhasználását továbbra is jelentős adminisztratív terhek és gazdasági bizonytalanság nehezítik – ismertette Greinstetter Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója egy budapesti konferencián. Előadásában elmondta, hogy Magyarország 300 millió eurót csoportosítana át a zöldgazdaság, mesterséges intelligencia és biotechnológia fejlesztésére a STEP-kezdeményezés keretében. Kiemelte, hogy a kevésbé fejlett régiók továbbra is kiemelt figyelmet kapnak, a források több mint 65%-át ezekbe az térségekbe irányítják. A jövő legnagyobb kihívásának a vállalkozások visszafogott innovációs hajlandóságát és a végrehajtó szervek túlterheltségét nevezte.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A Krím orosz területként való elismerése veszélyes üzenetet küldene az agresszoroknak.
Megnézték, hogy teljesítenének az Ukrajnára első nap kilőtt rakéták ellen.
Kettéválasztják az elnök-vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Estek a piacok a beszéd hatására.
