Minden jel arra mutat, hogy jelentős reformokon fog átesni az Európai Unió közös költségvetése, amely egy egész hétéves ciklus stratégiáját határozza meg. Bár az egymást váltó válságok és a geopolitikai helyzet tükrében mindenki egyetért abban, hogy nagyobb rugalmasságra lesz szükség, annyi teendő és vállalás gyűlt össze, hogy rövidesen muszáj lesz eldönteni, mire jut és mire nem a tagállamok által befizetett közös forrásokból. A költségvetéstervezésért felelős biztosok és jelentéstevők izgalmas javaslatok sorával állnak elő, de kérdéses, hogy megteremthető hozzájuk a politikai akarat.
Péntek óta forr a hangulat az Európai Parlament és a Bizottság között, mivel az utóbbi váratlanul bejelentette, hogy visszavon egy javaslatot, amellyel felelősségre vonhatóvá válnának a környezetbarát működésre hamisan hivatkozó vállalatok. Az elhibázott lépés hatására az eddig Ursula von der Leyen bizottsági elnök mellett álló balközép és liberális pártok kisebb lázadásba kezdtek, ami olyan vitákat is felszínre hoz, amelyeket eddig kevésbé hangosítottak fel.
Miközben a magyar kormány továbbra is csak részben fér hozzá a jogviták miatt zárolt uniós támogatásokhoz, újabb, akár több ezer milliárd forintnyi forrás került veszélybe. Az EU úgynevezett n+3 szabálya ugyanis előírja, hogy a lekötött pénzeket három éven belül fel is kell használni – különben végleg elvesznek. A hivatalos adatok szerint különösen a GINOP Plusz program forrásai érintettek: itt a teljes keret nagy részét még nem írták ki eddig. A következő hónapokban így kisebb pályázati dömping várható – nemcsak a versenyszféra támogatásáért, hanem a már megítélt pénzek megmentéséért is.
Meghallgatták, de az érdemi részét egyelőre figyelmen kívül hagyták annak a javaslatcsomagnak, amit az Európai Parlament jelentéstevői tettek arra, hogyan juthatnának el maradék nélkül a tagállamokhoz a helyreállítási alap forrásai. A 2026-os határidő után a jelen szabályok szerint egyszerűen elvesznének a források, és bár elméletben lenne lehetőség a program meghosszabbítására, a kohézióért és reformokért felelős biztos szerint a jelenlegi helyzetben több jut Európának, ha azt várják, hogy a tagállamok önként az európai fegyverkezésre ajánlják fel a lehívhatatlan forrásokat.
Az uniós tagállamok áttörést értek el az Európai Védelmi Ipari Programról szóló vitában, és várhatóan szerdán elfogadják a kompromisszumos javaslatot. A megállapodás értelmében bizonyos EU-n kívüli fegyvergyártók is részesülhetnek támogatásban, ha technológiát osztanak meg európai partnereikkel – írja az Euractiv.
Az Európai Unió megemelné a vízummentes országokból érkező utazók belépési díját, hogy ezzel is enyhítse a közös uniós helyreállítási hitel terhét. A lépés főként a brit és amerikai turistákat érintené, és újabb feszültségeket hozhat a posztbrexiti kapcsolatokban. Emellett új adókat is kivethet az Európai Bizottság – számolt be a Politico.
Miközben Európa egyre komolyabban fejleszti a hadseregeit, hogy elkerüljön egy jövőbeli háborút, kevesen gondolnak bele, hogy a legnagyobb pusztítást ma már egyetlen laptop is okozhatja. Egy jól irányzott kibertámadás elég ahhoz, hogy egy hajó keresztbe forduljon a Szuezi-csatornában, megbénítva a világkereskedelmet – vagy hogy egy ország kórházai, repülőterei és áramhálózata egyszerre álljon le. Az Európai Bizottság a ReArm Europe újrafegyverkezési csomagban komoly forrásokat osztana el a kibervédelemre, Európa megvédésében pedig komoly szerep juthat a CR14 tallinni központjának, amely épp az ilyen forgatókönyvekre készíti fel a NATO és a kontinens védelmi rendszereit, valósághű háborús gyakorlatokon keresztül.
Németország támogatja az Európai Bizottság javaslatát, amely a következő hétéves uniós költségvetést nemzeti reformokhoz kötné, miközben elutasítja a tagállami befizetések növelését - írta meg az euractiv.
Az orosz–ukrán háború új frontot nyitott: az információs térben zajló harcot, ami már azelőtt az EU-t, hogy orosz tankok jelentek volna meg 2014-ben a Krím-félszigeten. A propaganda nemcsak politikai veszélyforrás, hanem közvetlen fenyegetés a demokráciára és a társadalmi bizalomra is. Miközben a közösségi médiában terjedő álhírek új típusú kihívásokat jelentenek, a megoldásokhoz egyszerre van szükség technológiai szabályozásra, társadalmi ellenállóképességre és tudományosan megalapozott beavatkozásokra – többek között ezekről a témákról beszéltek a tallinni InformEU találkozón európai döntéshozók. Észtország miniszterelnöke, Kristen Michal szerint Európa immunrendszerét támadják mindennap, míg Themis Christophidou, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának vezetője arról beszélt, hogy közvetlen veszélyben vagyunk, amit nem is ismerünk fel a legtöbbször. Az EU már eddig is sok forrást költött az álhírek elleni küzdelemre, de az új költségvetésből még több forrás mehet az ilyen célokra.
Az Európai Bizottság júliusban mutatja be a 2028–2034-es uniós költségvetés tervezetét, amely átalakítaná a forráselosztás rendszerét és új uniós adókat vezetne be. A cél a közös adósság visszafizetése és a pénzügyi hatékonyság növelése a tagállami hozzájárulások növelése nélkül.
Az Európai Bizottság átfogó katonai mobilitási csomagot készít elő, amely megszüntetné a csapatmozgások uniós akadályait és megerősítené Európa védelmi reagálóképességét. Az év végéig várható intézkedéscsomag célja, hogy egyszerűsítse az eljárásokat, fejlessze az infrastruktúrát, és összehangolja a katonai igényeket a civil uniós politikákkal.
Az Európai Bizottság friss jelentéseiben komoly aggodalmát fejezte ki a magyar gazdaság versenyképességével és fenntarthatóságával kapcsolatban. A dokumentumok kiemelik a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek kiszámíthatatlanságát, az energiafüggőségből fakadó kockázatokat, valamint a foglalkoztatás és az innováció terén tapasztalható elmaradásokat. A Bizottság sürgeti a strukturális reformokat és az uniós források hatékonyabb felhasználását, különös tekintettel a zöld és digitális átállásra. A magyar kormány ugyanakkor úgy véli, hogy a gazdaság stabil, és több brüsszeli megállapítás elavult adatokon alapul.
Szlovákia az első uniós tagállam, amelynek vissza kell fizetnie a COVID-helyreállítási alapból kapott támogatást összeférhetetlenség miatt – derül ki az Euractiv Slovakia beszámolójából.
A magyar intézményi keretrendszer fejlődése egyenetlen: bár a digitális közszolgáltatások, az igazságszolgáltatás működése és egyes adminisztratív reformok terén történt előrelépés, a jogalkotási folyamat átláthatósága, a korrupció visszaszorítása, a társadalmi párbeszéd, valamint az államigazgatás vonzereje terén súlyos strukturális problémák maradtak fenn az Európai Bizottság 2025-ös országjelentésének elemzése szerint. A jogbiztonság megerősítése, az érdemi közéleti konzultációk visszaállítása és az antikorrupciós eszközök hatékony alkalmazása nélkül Magyarország intézményi teljesítőképessége továbbra is problémát jelent ütközik. Ez közvetlenül kihat a versenyképességre, a közbizalomra és a közszolgáltatások minőségére.
Az Európai Bizottság 2025-ös jelentése szerint Magyarország jelentős lemaradásban van az uniós országspecifikus ajánlások végrehajtásában: a 2019–2024 közötti ajánlások mindössze 4%-ában történt érdemi előrelépés. Ez súlyosan veszélyezteti a 2021–2027-es uniós támogatások lehívását, különösen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) esetében, ahol eddig egyetlen szupermérföldkő sem teljesült. A magyar kormány új rendelettervezetekkel optimalizálná a forráselosztást, lehetővé téve projektek szelektív leállítását vagy halasztását. Miközben a kormány hangsúlyozza, hogy nem mond le az uniós pénzekről, a Bizottság jelentése szerint az igazságügyi reformok, korrupcióellenes intézkedések és más kulcsterületek esetében hiányzik a tényleges előrelépés. Az elkövetkező másfél év kritikus lesz, mivel a jogállamisági eljárás és az új szabályok hatására Magyarország akár további forrásokat is elveszíthet.
Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított az állami támogatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy elősegítse a megfizethető lakhatásba irányuló beruházásokat. A jelenlegi szabályozás elsősorban a szociális lakhatás támogatására alkalmas, de a Bizottság szerint ezek nem elégségesek a szélesebb társadalmi rétegeket érintő lakhatási kihívások kezelésére.
A techmilliárdos az amerikai kétpártrendszert haladná meg.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az EU egészében jóval kevesebb menedékkérelmet adtak be az év első felében, mint tavaly ilyenkor.
Humanitárius együttműködés ürügyén.
A brit külügyminiszter Damaszkuszba utazott.
A nyaralóknak nem kedvez majd az idő, az aszályhelyzetnek azonban nagyon is.
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
