Itt a legújabb állami csúcsszerv: most már biztonságban a rezsink?

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a mai országgyűlési szavazást követően közleményben tudatta, hogy megalakul a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A tárca közlése szerint "a Magyar Energia Hivatal általános és egyetemes jogutódjaként önálló szabályozó hatóság jön létre az új hivatal révén. A szervezeti átalakulás a közjót szolgáló erős piacszabályozó állami szerepvállalás megteremtését teszi lehetővé. A Hivatal működése az energiafelhasználás hatékonyságának javítását, a vezetékes energiaellátás biztonságát és a fogyasztók védelmét szolgálja majd. Az új jogállás eleget tesz a független szabályozó hatóságra vonatkozó európai uniós előírásoknak is" - fogalmaz a közlemény.

Lassan már 20 éve van energiahivatalunk, régóta érlelődik az új csúcsszerv

Már a 2010-es kormányváltáskor megfogalmazódott az új csúcsszerv létrehozása, amely az energetikai területeken túl további közműszolgáltatásokra is kiterjesztette volna felügyeleti jogkörét. A Magyar Energia Hivatalt egyébként 1994-ben hozták létre, és feladata eredetileg a villamosenergia- és a földgázipar folyamatainak nyomon követése és felügyelete volt. A szervezet alapvetően a kormánynak alárendelve működött, bár mindig is igyekeztek bizonyos fokú függetlenségek biztosítani az intézmény számára. Hazánk egyébként úgymond úttörőnek számított a szakhatóság létrehozásával, amelynek az évek folyamám folyamatosan bővült a feladat- és jogköre. Az Európai Unió szintén kiemelt figyelmet fordított az energetikai hatóságok létrehozására és működtetésére, ami főként a piacnyitási törekvésekkel hozható összefüggésbe. Az EU folyamatosan erősíteni kívánta a nemzeti energiahivatalok szerepét, amely törekvés az Unió harmadik energiacsomagja elfogadását követően jelentős lökést kapott.

Habár a MEH mindenkori küldetésében politikától független szakhatóságként szerepelt, és függetlenségét több jogi eszközzel is igyekeztek biztosítani, a szakhatóságra rendszerint komoly politikai nyomás nehezedett, aminek betudhatóan eddig szinte egyetlen vezetője sem töltötte ki az előre meghatározott, egyébként a választási cikluson túlmutató mandátumát.

A hivatal tevékenységének bővülése tekintetében a villamos energia és a földgáz szektor felügyeletét követően már az elmúlt kormányzati ciklusban kezdett beszivárogni a távhő-szektor is, ami a kormányváltást követően már egyértelműen a hivatal feladatkörébe került, majd nemrég egyes, a vízközmű-szolgáltatással és a hulladékkezeléssel kapcsolatos hatósági feladatok is a MEH-nél landoltak.

Az új "szuperhivatallal" kapcsolatos társadalmi vitát január elején indította el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, amely egyből élénk szakmai ellenállást váltott ki, mert az eredeti koncepció szerint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal és az Országos Atomenergia Hivatal is beolvadt volna az egységes energetikai hatóságba. A hétvégén beterjesztett, és ma elfogadott törvény értelmében a szakmai aggályok meghallgatásra találtak, ugyanis a hatóságok vizionált összeolvadása végül nem valósult meg.

Az új hivatal fontosabb jellemzői

A MEH korábbi kormányhivatali státuszához képest a MEKH már önálló szabályozóhatósságként szerepel, amely már az Országgyűlésnek felel. A törvény igyekszik az új hivatal függetlenségét erősíteni azzal is, hogy kimondja, hogy a hivatal nem utasítható, számára feladatot csak törvény vagy a törvény alapján kiadott jogszabály írhat elő.

A hivatalt vezető elnök szerepe tovább erősödik az új struktúrában. Egyrészt az alelnököket már személyesen nevezheti ki, másrészről szintén személyesen - indoklás nélkül - vissza is hívhatja őket. Az elnök és elnökhelyettesek személyének kiválasztásával és mandátumával kapcsolatban fontos változás, hogy ezt követően már nem pályázati úton kerülnek kiválasztásra, illetve a törvény úgy fogalmaz, hogy kiválasztásukhoz nem kell pályázatot kiírni. A korábbi hat év helyett az elnököt a miniszterelnök hét évre nevezi ki, és mandátumát egy alkalommal meg lehet hosszabbítani. Megjegyezendő, hogy MEKH-et létrehozó törvény által a MEH jelenlegi vezető tisztségviselőinek munkaviszonya megszűnik, de vélhetően a jelenlegi vezetést nevezik majd ki az új hivatal élére is.

Az új hivatal és vezetőjének szerepét illetően alapvető fontosságú, hogy a korábbi határozathozatali jogkör többfontos területen is rendeletalkotási jogkörré erősödik, ami által a hatóság jogalkotóvá válik. Ez a jelenleg folyamatban lévő rezsi-csökkentéssel kapcsolatos aggodalmak esetében is kulcskérdés volt, mert míg a MEH határozatait a szolgáltatók megtámadhatták a bíróságokon, addig a MEKH rendeleteinél erre már nem lesz módjuk. A szolgáltatók egyetlen jogorvoslati lehetősége ezt követően az Alkotmánybíróság marad, de annak gyakorlata nem érinti az iparághoz köthető ügyeket, így az energiacégek már a korábbi, vitatott miniszteri rendeletek esetében sem éltek a jogorvoslat e lehetőségével.

Összességében az új jogosítványokkal gazdagodó, átalakuló energiahivatal megtartatja legfontosabb feladatköreit, így az engedélyezési, felügyeleti és árelőkészítő szerepét, ami mellé a rendszerhasználati és csatlakozási díjak meghatározás és alkalmazása tekintetében rendeleti szintű árszabályzást is gyakorolhat majd az áram- és gázpiacon. Egyértelműen meghatározásra kerül a hivatal távhő-, vízközmű- és hulladékkezelési szolgáltatások felügyeletével kapcsolatos feladat- és jogköre, azonban ez utóbbiak esetében az ármeghatározások továbbra is miniszteri jogkörben maradnak. Az új szervezet közelebb áll az EU által elvárt függetlenségi kritériumokhoz. A működés tekintetében tovább erősödik a hivatal egyszemélyi vezetése, vagyis a mindenkori elnök még nagyobb befolyást képes gyakorolni a hatóság működésére. Igaz, ezzel együtt személyes felelőssége is nő. Az új hivatal jogállását meghatározó legfontosabb törvények sarkalatosnak minősülnek, tehát a jövőben csak 2/3-os többség mellett lehet rajtuk változtatni.

• Címkék:
• energia