Üzlet

10% felett hozott 1 év alatt - Érdemes még beszállni?

Óvatosnak kell lenni, ha most a bankbetéteknek és a pénzpiaci alapoknak hátat fordítva kötvényalapok vásárlására szánjuk el magunkat. A visszatekintő hozamok alapján tuti befektetésnek tűnhetnek, de ebben az esetben hatványozottan igaz, hogy a visszatekintő hozam nem jelent garanciát. Sőt, egyre valószínűbb, hogy nagy csalódás lesz a vége a dolognak, legfőképpen a hosszú kötvényalapot vásárlók körében. Na de mi okozhat ekkora változást? Mit tegyünk, ha mégis kötvényalapot szeretnénk venni? Ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni az alábbi cikkünkben.
Csökkenő hozam a láthatáron - Mire kell figyelni?

Három fontosabb dolgot lehet kiemelni, ami a jövőben várhatóan jelentős hatással bírhat a kötvényalapok teljesítményére.

1. Az alacsony infláció miatt az MNB 2015 végéig megtartaná a 2,1%-ra csökkentett alapkamatot, ami a rövid, magyar kötvényalapokba fektetők számára azt jelenti, hogy nem lesznek képesek kiemelkedő hozamot elérni belátható időn belül.

2. Az amerikai Fed kamatemelésre készül, az Európai Központi Bank azonban a deflációs veszélyek miatt egyelőre nem tervez ilyen lépést.

3. Azzal, hogy az EKB alacsonyan tartja a hozamokat, valamennyire ellensúlyozhatja a Fed kamatemelésének hatását, de középtávon azt lehet várni, hogy a tengerentúli kamatok emelkedése nálunk is éreztetik majd hatásukat, elsősorban a hosszú kötvényalapok rosszabb teljesítményében.

Magas visszatekintő hozamok: ez már nem várható a jövőben

Ahhoz, hogy jobban megértsük a hozamok mögötti mozgatóerőket, először ismerkedjünk meg a rövid- és hosszú kötvényalapok referenciahozamaival, valamint az átlagidő fogalmával.

Referenciahozam (benchmark hozam) Az alapok befektetési politikájában megjelölt piacokat leképező indexek hozama. Ez az a hozam, aminek elérését az alapok célul tűzik ki. Természetesen minél jobban teljesít az alap a referenciahozamhoz képest, annál jobb (az alapkezelőnek és a befektetőnek egyaránt). A rövid kötvényalapok teljesítményét leginkább az RMAX indexhez viszonyítják, míg a hosszú kötvényalapok esetében ez a referenciahozam jellemzően a MAX index hozama. RMAX index A három hónap és egy év közötti hátralévő átlagos futamidejű állampapírok indexe. Jellemzően rövid lejáratú állampapírokat és diszkontkincstárjegyeket tartalmaz. Az RMAX index módosított átlagideje a szeptember eleji adatok alapján jelenleg 0,63 év. MAX index Az egy évnél hosszabb lejáratú állampapírok indexe. A portfólióban egyaránt megtalálhatóak 2 és 14 év múlva lejáró állampapírok is, a hónap elején 4,17 éves módosított átlagidővel rendelkezett az index. Átlagidő (duration, D) Az átlagidő lényegében a kamatlábkockázat mérőszáma. Definíció szerint azt mutatja meg, hogy átlagosan mennyit kell várnunk addig, hogy a pénzünknél legyünk. Lényegében azt lehet elmondani, hogy minél nagyobb egy kötvényportfólió átlagideje, annál kockázatosabbnak tekinthető. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nagyobb átlagidő esetén egy portfólió jobban ki van téve a hozamok változásának, vagyis hozamcsökkenés esetén nagyobb átlagidővel többet nyer a befektető, míg hozamemelkedés esetén többet veszít. Módosított átlagidő (D*) A módosított átlagidő azt mutatja meg, hogy a kamatláb bizonyos mértékű változása hozzávetőlegesen milyen változást eredményez a kötvény árfolyamában. Képlettel leírva: Árfolyamváltozás = Kamatlábváltozás * (-)Módosított átlagidő. Ha például a hozam 1%-ot emelkedik, akkor mondjuk 2 éves módosított átlagidővel számolva a kötvényportfólió árfolyama 2%-kal csökken, míg 1%-os hozamcsökkenés ugyanilyen paraméterek mellett már 2%-os árfolyam emelkedést jelentene.

Az alábbi két ábrán azt láthatjuk, hogy miként teljesítettek a legjobb visszatekintő hozam alapján kiválasztott rövid- és hosszú kötvényalapok saját referenciaindexükhöz képest. A rövid kötvényalapoknál azért látunk nagyobb eltéréseket, szemben a hosszú társaikkal, mivel itt sok esetben az RMAX index mellett a MAX index is referenciaként szolgál.

10% felett hozott 1 év alatt - Érdemes még beszállni?


10% felett hozott 1 év alatt - Érdemes még beszállni?
Változó hozamkörnyezet - a hosszú kötvényalapok húzzák a rövidebbet

Ha például a fenti hosszú kötvények teljesítményét bemutató ábrára nézünk, azt láthatjuk, hogy a legjobban teljesítő alapok egyéves visszatekintő hozamai szeptember elején 10% felett mozogtak. Éppen ez az a "hiba", amit a legtöbb kisbefektető elkövet: az alapok visszatekintő hozamaiból következtet a várható hozamokra. Ezt az összehasonlítás ebben az esetben nem célszerű és nem is szabad megtenni. Meg is mutatjuk, hogy miért.

Jelenleg olyan alacsony szintre estek a hazai állampapírhozamok, hogy ha nem történik változás a hozamokban, akkor egy 100%-ban MAX indexet követő hosszú kötvényalap bruttó hozama 3,41%-ot (!) érhet el egy év alatt. Ezt a hozamot úgy kaptuk meg, hogy súlyoztuk a MAX indexet alkotó állampapírok hozamát az indexben szereplő piaci súlyukkal, az alábbiak szerint:

10% felett hozott 1 év alatt - Érdemes még beszállni?
Ha ezt még így sem tartanánk elég alacsonynak, lehet tovább fokozni, mert ebből a hozamból még lejönnek a folyó költségek is. A fenti példában 1,5%-os folyó költséggel kalkuláltunk, amit ha levonunk a korábbi 3,41%-os hozamból, akkor már csak 1,91%-ot tehetünk zsebre. A 3,41%-nál nagyobb hozamot csak akkor tud elérni egy kötvényalap, ha például
  • a portfóliója jelentősen eltér a benchmarktól (állampapírok mellett vállalati kötvényekbe, jelzáloglevelekbe és például eurós papírokba is fektet)
  • vagy ha rövid távon tovább esnek a hazai hozamok, amire kisebb esély mutatkozik, mint a hozamemelkedésre.
Így már azért láthatjuk, mennyire nem reális azt feltételezni, hogy a jövőben is el tudunk érni a hosszú kötvényalapokkal 10% vagy afeletti hozamot.

Ne gondoljuk, hogy itt a vége, van még más is: amennyiben a következő egy év során emelkedni kezdenek a hazai referenciahozamok (és valószínűleg fognak), akkor ez tovább csökkenti az amúgy sem rózsás 3,41%-os elméleti - változatlan hozamkörnyezet mellett elérhető - hozamot. A hosszú kötvényalap - bár vannak kivételek, de - jellemzően egy benchmarkot követő eszközosztály, ezért a teljesítményét elsősorban a referenciaindex mozgása határozza meg, így (a BAMOSZ normák és törvényi előírások alapján) az alapok kezelői csak meghatározott mértékben térhetnek el a referenciaindex súlyaitól. Az igazsághoz tartozik persze az is, hogy ettől függetlenül azért van egy kisebb mozgásterük.

Rövid kötvényalapok: itt másak a játékszabályok

A rövid kötvényalapoknál több lehetőség adódik egy magasabb hozamok melletti jobb teljesítmény eléréséhez.
  • A hosszú kötvényalapok portfóliójában szereplő papírok hátralevő átlagos futamideje meghaladja a 3 évet. Számok szintjén ez azt jelenti, hogy ha emelkednek a hozamok 1%-ot, akkor a hosszú kötvényalapok minimum 3%-ot veszítenek értékükből (a módosított átlagidőnél használt képlet alapján), bármit is csinál az alapkezelő, hiszen a portfóliónak tartania kell a minimum 3 éves futamidőt.
  • Ezzel szemben a rövid kötvényalapok portfóliójukban 0,5-3 éves hátralevő átlagos futamidejű papírokat tarthatnak, ami már nagyobb lehetőséget ad egy esetleges hozamemelkedés kivédésére és az aktívabb portfólió kezeléshez is.

Hogy miért? Amennyiben nőnek a hozamok, akkor a kötvényportfóliók értékének csökkenését úgy tudják kivédeni a rövid alapokat kezelők, hogy rövidebb futamidejű papírokat tartanak a portfólióban (alacsonyabb lesz a portfólió átlagideje és ezáltal a kamatlábkockázatnak való kitettség mértéke is), míg a csökkenő hozamok okozta értéknövekedést egy magasabb átlagidejű portfólióval tudják még jobban kiaknázni (tehát hosszabb futamidejű papírokat tartanak bennük). De mindennek megvan az ára. A kisebb átlagidejű portfólióval lehet, hogy nagyrészt kivédik a portfólióban a hozamnövekedés okozta értékcsökkenést, ugyanakkor azzal, hogy rövidebb futamidejű papírokat vesznek, egyúttal a hozamlehetőségeket is erőteljesen bekorlátozzák (például egy 6 hónapos diszkontkincstárjegy jelenlegi hozama 1,5% körül mozog, és akkor még nem beszéltünk a folyó költségekről).

Mit láttunk eddig?

Az elmúlt két éves időszakot tekintve azt láthattuk, hogy bár a hosszú kötvényalapok nettó eszközértékében nem történt lényegi változás, a rövid kötvényalapok értéke jelentősen meglódult: jó 2 év alatt 200 milliárd forintról csaknem 900 milliárd forintra nőtt az ebbe a kategóriába tartozó alapok nettó eszközértéke. Hogy mire vezethető mindez vissza? A hazai befektetők elsősorban az alacsonyabb kockázatú - a bankbetéteknek jobban megfeleltethető - befektetési lehetőségeket díjazták jobban. Éppen ez az, ami a jövőben nagy valószínűséggel változni fog. Ha emelkednek majd a hozamok, a rövid kötvényalapok sem fognak tudni jó teljesítményt felmutatni.

10% felett hozott 1 év alatt - Érdemes még beszállni?
Konklúzió

A kötvényalapok esetében tehát jól látható, milyen félrevezető lehet, ha a jövőbeli befektetéseinkről a visszatekintő hozamok alapján döntünk. Most nézve a kötvényalapok visszatekintő hozamai még nagyon szép teljesítményt mutatnak, de egy évvel később már biztos, hogy nem ugyanezt fogjuk látni. Összegezve azt lehet elmondani, hogy ha a piacon csökkennek a hozamok (az elmúlt időszakban éppen ezt figyelhettük meg), akkor a hosszú kötvényalapok jellemzően felülteljesítik a rövid társaikat, de ha beindul a hozamok emelkedése (a közeljövőben ez a forgatókönyv a legvalószínűbb), akkor nem várhatunk nagy csodákat a hosszú kötvényalapjainktól. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne szabadna megvenni a kötvényalapok befektetési jegyeit, de körültekintően kell dönteni és - különösen a hosszú kötvényalapok esetében - fokozott figyelmet kell fordítani a makrogazdasági folyamatokra és a hazai-, valamint nemzetközi befektetői hangulat alakulására is.

Mindazoknak pedig, akik nemcsak a hazai állampapírokba fektető kötvényalapokban gondolkodnak, hanem magasabb kockázatot hordozó kötvények felé is kacsingatnak, nem kell messzire menniük. Ma már a hazai alapkezelőknél is megtalálhatóak a magasabb hozampotenciált - és ezáltal magasabb kockázatot is - rejtő kötvényalapok, mint például:
  • vállalati kötvényalapok,
  • globális kötvényalapok, valamint
  • változó kamatozású kötvényeket vásárló alapok.

Vannak tehát alternatív lehetőségek is, amikből mindenki saját szája íze szerint válogathat. Ha pedig szeretné megtakarításaiból a maximumot kihozni, a Portfolio Profit segítségével megtalálhatja az Ön számára ideális magas hozamú befektetési formát.
denso koronavíruskép
Frankfurti tőzsde
GraphisoftPark
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. május 28.
Megfizethető lakhatás és kormányzati tervek
2020. május 28.
Vírusválság: veszít vagy nyer a magyar agrárium?
2020. június 3.
Financial and Corporate IT: Digital UX a bankoknál
2020. június 4.
Járműipar: Az új technológiák átrendezik az erőviszonyokat
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Kutató / Junior kutató

Kutató / Junior kutató
Online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Hogyan csináld a gyakorlatban?
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
home office