Digitális almamoly-csapda és gabonamintázó drón – az agráriumban is jönnek a startupok

A NAK TechLab három részből áll, és összesen három hónapig tart. A jelentkezők közül a legígéretesebb 13 csapat kapott meghívást a háromnapos kiválasztási eseményre, ahonnan 8 startup jutott tovább a programba.

„A mi szolgáltatásunk az egy szenzoros adatgyűjtésre alapozott adatelemzés, és az így nyert információk megjelenítése, amelyet döntéstámogatásra használhatnak a gazdák. Például egy gyümölcsösben szenzoraink segítségével észlelhetők olyan meteorológiai paramétereket, mint a páratartalom, napfénytartam, csapadék mennyisége, légnyomás, szélsebesség stb. Ezekből az adatokból pedig következtetni tudunk arra, hogy a növénykultúrát veszélyeztethető fertőzéseknek mi a megjelenési valószínűsége. Így a gazda el tudja dönteni, hogy mikor érdemes permeteznie” – mondta Berencsi Márk, az Agrodat üzletfejlesztéssel foglalkozó tagja. A cég használ rovarcsapdákat is, amivel meg tudja figyelni a kártevőket: egy ragacsos felületre egy adott típusú szexferomon vonzza oda a kártevőket, egy kamera pedig napi 3 felvételt küld, amiből látszik hány rovar van a csapdában.

A cég szolgáltatásait moduláris csomagban kínálja, kérhető egyszeri meteorológiai felmérés, amiből kiderül, hogy az adott terület klímája milyen növény termesztésére alkalmas. Ez tovább bővíthető hiperlokális időjáráselőrejelzéssel, vagyis, meg tudják mondani 90 százalék feletti valószínűséggel, hogy az adott területre milyen időjárás várható az elkövetkező 24 órában. További kiegészítés a betegség-modell előrejelzés, amely az adott klímát kedvelő gombák, fertőzések megjelenési valószínűségét jelzi előre, illetve a kártevő megfigyelés is egy plusz szolgáltatás. A szolgáltatási csomagot egyénre szabottan, a gazda igényeinek megfelelően állítják össze.

Az Alzagro Kft. a gabona mintavételezés és minőségvizsgálat folyamatát újítaná meg. „Amikor egy cég megvásárol egy tétel búzát, akkor annak fel kell mérni a minőségét, értékét. Ez egy mintavételezési folyamattal történik, amit jelenleg manuálisan végeznek. Ez nemcsak körülményes, de sok esetben pontatlan is. Erre fejlesztettünk ki egy drónt, ami a rászerelt vákuumos mintavételező egységgel és a beépített elemző spektrométerrel képes mintát venni és annak egyből meghatározni a minőségét. Így a folyamat sokkal gyorsabbá, hatékonyabbá válik” – mutatta be a cég fejlesztését Rombolotto Alfréd, az egyik alapító.

A termékből prototípus van és jelenleg a szoftveres háttér fejlesztése zajlik, amelyet termékként terveznek értékesíteni. „Két irányban zajlik a termékfejlesztés, az egyikben külön megvásárolható a drón, amely a mintavételezést végzi, majd ezt még ki kell vizsgáltatni, illetve kapható lesz a kapcsolódó szoftverrel, amely a minőségvizsgálatot is elvégzi” – tette hozzá Túri Zalán, a másik alapító.

Nagyvállalati segítséggel szerezhetnek piacot

Az almamolyok a termés 60-70 százalékát is el tudják vinni, amik ellen szexferomon csapdákkal védekeznek, ami a hím egyedeket fogja be. Ezekhez időnként ki kell menni, megnézni mennyi molyt fogott be a csapda. Mi egy olyan automatizált rendszert fejlesztettünk ki, amelyben egy képfelismerő program megszámolja a befogott egyedeket és továbbítja az információt a gazda a mobiljára. Ebből és a szintén rögzített hőmérsékleti adatokból következtetni lehet a molyok rajzására, így ennek megfelelően lehet elvégezni a permetezést egy precíziós gazdálkodás részeként

– mondta Zsigó Miklós, a Moly.Net ötletgazdája. A program első 3 napos bootcampje során a nagyvállalatokkal való egyeztetés során kiderült, hogy a megoldás feltételezhetően működni fog kukorica esetében is, ezzel megnövelve a potenciális célpiacot.

A program keretében ugyanis a valós, közvetlen piaci visszajelzés céljából a startup vállalkozások nagyvállalatokkal dolgoznak együtt. A program nagyvállalati partnere az Axiál Kft., a Tesco-Global Áruházak Zrt., a Vodafone Magyarország Zrt., a Bonafarm Csoport, a Hungrana Kft., a KITE Zrt., illetve a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. A bootcamp lezárultával elindul az együttműködés a startupok és a nagyvállalatok között.

„Mi alapvetően technológiai partnerként támogatjuk a kezdeményezést. A közelmúltban indítottuk el a Narrowband-IoT technológiánkat országos lefedettséggel, amely lehetővé teszi szinte bárhol a gépek és szenzorok közötti vezeték nélküli kommunikációt, vagyis éppen az olyan cégeknek nyújthat segítséget, mint a programban részt vevő startupok. Ezek a cégek az adatok rögzítésére, illetve azok alapján való prediktív becslésekre építik szolgáltatásaikat, amikkel az adott termőterület várható terméshozamáról, optimális mennyiségű öntözéséről vagy permetezéséről tudnak információkat szolgáltatni az üzemeltetőnek. A Narrowband-IoT szenzorok a korábban nem, vagy csak nagyon nehezen elérhető területeken – mint például nehezen megközelíthető termőterületek – is képesek akár 5 évig is zavartalanul működni az ilyen megoldások fejlesztéséhez” – mondta Sipos Szabolcs, a Vodafone Magyarország vállalati marketing és üzletfejlesztési menedzsere. A következő hónapokban kiderül, hogy a szolgáltató milyen közös kapcsolódási pontokat talál a startupokkal, milyen területeken tudnak együttműködni, akár egyéni tesztelési lehetőségeket is nyújtva a csapatoknak.

A NAK részéről Holán Balázs elmondta, hogy az agrárszektor jellemzően nagyon konzervatív ágazat, ahol az új megoldások tesztelése, kipróbálása, validálása nehézkes. Azért hozták létre a programot, hogy ezzel is segítsék az innováció térnyerését az agráriumban.

A cikk megjelenését a Design Terminál támogatta.