
Az élelmiszerpazarlással évről évre óriási ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után, amit már nem, vagy csak nagyon nehezen tudunk semlegesíteni. Csak Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszerfelesleg keletkezik (az ebből megmenthető mennyiséget 80–100 ezer tonnára becsülik), az Európai Unióban évente 88 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Ha a magyarországi mennyiséget kamionokra raknánk, a sor Budapesttől Párizsig érne.
A klímaváltozást boncolgatva sokszor beszélünk az ökológiai lábnyomról. Ez egy-egy gazdaság erőforrás-fogyasztási és hulladékfeldolgozási szükségleteit jelenti termékeny földterület-egységre (globális hektár - gha) vetítve. Ez napjaink legátfogóbb és legismertebb fenntarthatósági mérőszáma. Az élelmiszerfeleslegek megsemmisítése komoly terhet ró környezetünkre, a bomlás, égetés során keletkező gázok hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.
Újhelyi Katalin, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület – amely tavaly 11 ezer tonna élelmiszert mentett meg a megsemmisítéstől - fejlesztési igazgatója felhívta a figyelmet arra a kutatásra, amely szerint, ha a globális élelmiszerpazarlást egy ország méretéhez hasonlítjuk, akkor az egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátó lenne a Földön. Tehát az a klímahatás, amit az élelmiszerpazarlás jelent, a TOP5 globális klímaprobléma között van számontartva.
Persze másképp kell a háztartások felé kommunikálni a témáról, és másképp kell megszólítani a cégeket. A szakember úgy látja, a cégek esetében szükség lenne kormányzati szinten hatni az élelmiszerpazarlásra, például úgy, hogy adókedvezményeket kapnak azok, akik felelősen gazdálkodnak a készleteikkel. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy növelhető legyen az élelmiszerhulladék költsége.
Az élelmiszerpazarlás megoldásának prioritásai között első helyen a megelőzés szerepel: ne keletkezzen kidobott élelmiszer, és nem csak a háztartásokban, hanem a teljes élelmiszerláncban, a termőföldtől a tányérig. Hasonlóan fontos, hogy ezek a feleslegek emberi fogyasztásra kerüljenek, vagy ha ez nem lehetséges, akkor állatok fogyasszák el, vagy energetikai hasznosításra kerüljön, ezt követően kerüljön az élelmiszer hulladéklerakóba.
Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetője szerint fogyasztói oldalról az lenne a legfontosabb, hogy becsüljük meg a megvásárolt élelmiszert, gondolkozzunk abban, hogy tudjuk minél nagyobb részben felhasználni. Ehhez kapcsolódik a környezettudatos étkezés és az, hogy minél kevesebb húst és tejterméket fogyasszon az, aki szeretne fenntarthatóan étkezni. Fontos az is, hogy keressük a helyi, szezonális alapanyagokat.
Úgy látja, attól, hogy valaki környezettudatosan étkezik, nem jelenti azt, hogy az élelmiszer nem finom, nem kiadós. A magyar mezőgazdaság is folyamatosan elő tud állítani olyan alapanyagokat, amelyek finomak, frissek, tápanyagban gazdagok – így kialakítható változatos étrend csak magyar élelmiszerekből is.
Az alapítványnál úgy látják, hogy a fogyasztói szokások változása jelentősen hozzájárulna az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez: érdemes lefagyasztva tárolni az élelmiszereket, vagy akár a gyökérzöldségeket nedves konyharuhában tartani, a fűszernövényeket pedig vízben betenni a hűtőbe. Tudatos vásárlóként is könnyen termelhetünk élelmiszerhulladékot, ha nem vagyunk tisztában, mit is jelent valójában a lejárati idő és nem tudjuk, melyek azok az ételeket, amik a lejárati idő után is még egy ideig fogyaszthatók.
A könnyen romlandó termékek esetében élelmiszerbiztonsági szempontból fontos, hogy betartsuk a fogyaszthatósági időt, viszont rengeteg olyan, minőségét megőrzi határidővel ellátott élelmiszer kerül feleslegesen a szemétbe, amit nyugodtan megehetnénk, hiszen kidobott állapotában sem vesztett még minőségéből.
A cikk megjelenését a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatta.
Címlapkép: Getty Images
Ötpontos válságcsomaggal segíti a kormány a magyar állattartókat
A Nemzetgazdasági Minisztérium célzott intézkedésekkel segíti a gazdákat.
600 milliárd forintnyi vállalati hitelt helyezhetnek ki: hol tart most a Garantiqa InvestEU Garanciaprogram?
A Garantiqa elnök-vezérigazgatóját és az OTP Bank ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Tűzoltás, extraprofitadó, cipőkanál: megszólal a biztosítói szövetség új elnöke
Holló Bence nyilatkozott a Portfolio-nak.
Trump felszólította Putyint, nem mennek brit katonák Ukrajnába – Háborús híreink pénteken
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Rettegnek Amerika szövetségesei Trump béketerve után: ha ezt elfogadják, senki nem lesz biztonságban
A Krím orosz területként való elismerése veszélyes üzenetet küldene az agresszoroknak.
Szimulációban tesztelte a NATO-nagyágyú, mi lenne, ha megtámadnák az oroszok - Meglepő eredményt kaptak
Megnézték, hogy teljesítenének az Ukrajnára első nap kilőtt rakéták ellen.
Lassan, de zöldül a globális villamosenergia-termelés
Kedvező folyamatok látszanak a villamos energia terén is, hiszen a tavalyi termelésnövekedés nyolcvan százalékát már a megújuló energiaforrások és a nukleáris energ
Sokszínűség és befogadás: ESG fókuszban a vállalati kultúra
A fenntarthatósági szempontok (ESG - Environmental, Social, Governance) ma már nem csupán a környezetvédelemről és a szabályozási megfelelésről szólnak. A \"Social\" (társadalmi) pillér ugya
Zöld hidrogén és ipari kereslet: segíti-e a tagállamok kibocsátáscsökkentését az EU hidrogénstratégiája?
A zöld hidrogén uniós bevezetését a tagállami eltérések, a növekvő költségek és a szabályozási bizonytalanságok lassítják.
Elszigetelt bunkerek versengése - Mind autarkisták leszünk
Greg Jensen a Wall Street Journal hasábjain megjelent \"Mind merkantilisták vagyunk\" írása Milton Friedman 1965-ös \"Mind Keynesiánusok vagyunk\" kijelentését próbálta átformálni a modern kor
Az AI hatása a gazdasági fejlettség egyenlőtlenségeire: előnyt növel vagy lemaradást csökkent?
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban eltérő mértékben érvényesülhet az AI potenciális növekedési hatása, amit
A nearshoring jelenség átrendezi a világkereskedelmet - Délkelet-Ázsia lehet az egyik nyertes
A nearshoring trendje révén Vietnám, Malajzia, Indonézia, Thaiföld és India kulcsszereplővé válnak a globális ellátási láncokban, miközben erősödnek a regionális gazdasági és ipari együ
Jobban drágult a hütte, mint a kisbolt
A síelés mindig is a jómódúak sportja volt, de ha az európai síparadicsomok áremelkedése folytatódik, akkor lassan igazi luxuscikk lesz belőle. A végéhez közeledő idei...
The post Jobban dr
Az amerikai finomítóipar válsága
Egy mondat a gyűjtőoldalra: Az amerikai finomítóiparnak a keresletcsökkenés és a szigorúbb szabályozások miatt szerkezetátalakításon kellene átesnie a fentarthatóbb működés érdekében.


- Mérgező borokkal árasztották el Európát, Magyarországon is súlyos a helyzet
- Karnyújtásnyira volt az ukrajnai háború lezárása – Tényleg egyetlen dolog miatt borul most minden?
- Mától kaphatók az új lakossági állampapírok – melyikbe érdemes most befektetni?
- Brüsszel bekeményít: az EU komolyan nekimegy a belső fenyegetéseknek
- Elhunyt Ferenc pápa - Egy korszak ért véget a katolikus egyházban
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.
Megállíthatatlan a földek drágulása, de nem mindenki profitálhat belőle
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
Miért járt kétszer Magyarországon Ferenc pápa? És mi lesz az egyházfő öröksége?
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Sokakat megrémisztett a Fed-elnök beszéde – Hova mehet most a pénz?
Estek a piacok a beszéd hatására.
Eladó új építésű lakások
Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.