Új papír érkezett a BÉT-re: tovább folytatódik a zöld energia sikersztorija?

Komoly múltja van a cégcsoportnak, kezdetben még korántsem a megújuló energiákra fókuszáltak. Mik voltak az ASTRASUN életének mérföldkövei, hogy jutottunk el a tőzsdére lépésig?

1998-as alapításával az ASTRASUN az egyik legrégebbi olyan, magánszemélyek által alapított cég, ami mostanában tőzsdére lépett – úgyhogy esetünkben nem egy klasszikus startupról beszélhetünk.

Túléltük a legkomolyabb válságokat, és azt gondolom, hogy mindig erősebben jöttünk ki belőlük, egyre komolyabb piaci pozíciókat foglaltunk el.

Az induláskor kereskedelmi tevékenységeink voltak, vegyeskereskedelem, elsősorban élelmiszer fókusszal. A folyamatos piacmonitorozás és a személyes kíváncsiság miatt folyamatosan bővült a tevékenységi körünk, 2013-ra szinte csak a megújuló energia maradt. Akkor még nehéz volt eldönteni, hogy a napelem fog győzni vagy a napkollektor: a fő különbség leegyszerűsítve az, hogy az elem áramot termel, a kollektor pedig összegyűjti a hőt. Végül - a 2010-es évek első felében még nagyon erős - napkollektor-piac maradt alul, mi pedig jól döntöttünk, amikor a napelemek mellett tettük le a voksunkat.

A beszállásunk ebbe a piacba rendkívül jól sikerült. 2013-ban rendeltük meg az első néhány konténert, amit február 26-án vámkezeltünk, március 1-jétől pedig védővámokat vetett ki az EU, így gyakorlatilag megduplázódott a készletértékünk. Folyamatosan fejlődtünk, először kisebb projekteket fejlesztettünk, de már be tudtunk lépni az önkormányzati megrendelések piacára is. 2015-ben épült meg az első olyan naperőművünk, ami már több mint 300 kilowattos volt - az egyik első volt az országban. Létrehoztuk az első, nagy energiatárolóval kombinált napelemes rendszert, sőt volt mellette egy hatalmas napkollektor-kapacitásunk is, ami a mai napig egy nagy sertéstelepet lát el energiával. Utólag is úgy gondolom, hogy ez egy kimondottan előremutató projekt volt, a kísérletezés és folyamatos kíváncsiság pedig azóta is jellemző ránk.

2016-tól a KÁT, azaz a Kötelező Átvételi Tarifa megjelenésére is gyorsan reagáltunk: saját fejlesztésű projektek révén az akkori engedélyek mintegy tizede a miénk lett. Emellett is számos projektet fejlesztettünk és értékesítettünk, de meg is tartottunk egy 38 elemből álló portfóliót, ami már saját beruházás lett, ez adja a gerincét a folyamatosan stabil árbevételünknek. Ennek köszönhetően jelentős tőkét tudtunk felhalmozni a bővüléshez, terjeszkedéshez: az utóbbi években egy jelentős nemzetközi expanzióba kezdtünk.

Elsősorban Romániában, Horvátországban, a Balkánon, illetve a skandináv országokban vagyunk jelen, számos projektfejlesztésben érdekelt a cégcsoport

- a magyarhoz képest jelentősen nagyobb, elsősorban napenergiához kapcsolódó projektekről beszélhetünk. Ezzel párhuzamosan a szélerőmű-projektek felé is nyitottunk, itt főleg a megbízhatóan szeles skandináv országok jelentik a terjeszkedés célpontjait.    

Milyen forrásokból finanszírozzák a terjeszkedést, a hazaihoz képest jelentősen nagyobb külföldi projekteket?

Eddig szinte kizárólag saját forrásból történt a nemzetközi terjeszkedés, az idei évre jutottunk el oda, hogy át kell gondolnunk a finanszírozásunkat. A zöld energia rendkívül tőkeigényes ágazat, 1 megawatt energiát nagyjából 1 millió euró befektetéssel lehet elérni, és mi most sokszáz megawattról beszélünk. Az, hogy megjelentünk a Budapesti Értéktőzsdén, egyrészt fontos finanszírozási szempontból, illetve azért is, mert lehetővé teszi azt, hogy már a nagyobb nemzetközi pénzintézetek felé is nyissunk a tőkemegfeleléssel, és az ő közreműködésükkel tudjuk kibontani a finanszírozási lehetőségeket. A tapasztalatunk az ugyanis, hogy a nagy volumenű projekteket szívesen finanszírozzák.

Ennek elsősorban a stabilitás miatt van jelentősége: több országban diverzifikálunk, és hamarosan várhatóan sokkal több bevételünk lesz a külföldi piacokról, mint a magyarról, a tervünk ugyanis az, hogy a főbb európai piacokon meghatározó szereplővé váljunk a fejlesztéseinknek köszönhetően. Ez egy tudatos építkezés volt az elmúlt években, pont azért, hogy csökkenthessük a kockázatot. Hasonló céllal keressük az új technológiákat is, például a napelemek mellett szélerőműveket is fejlesztünk és az akkumulátoros energiatárolás területén is komoly terveink vannak

A cégcsoporton belül intenzív K+F tevékenység is folyik: mik a fontosabb irányok ezeknél a projekteknél?

Természetesen intenzíven foglalkozunk kutatás-fejlesztéssel is, elsősorban a hidrogéntechnológia van a fókuszunkban. Óriási potenciált látunk a témában, messze az autóiparon túl is. Szintén a K+F tevékenységünk keretében szerződést kötöttünk az egyik vezető hazai egyetemmel, annak érdekében, hogy önálló tanszéket alapítsunk velük és közösen indítsunk kutatás-fejlesztési projekteket.

Mivel már tőzsdei vállalat vagyunk, ennél mélyebben nem részletezném a terveinket, de komolyak a szándékaink a K+F területén.

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakult a magyarországi szabályozói környezet: mennyire kedvez ez annak, hogy nagy léptékben lehessen fejleszteni a zöld energiában?

A magyar szabályozói környezet jelenleg csak kis mértékben teszi lehetővé az új projektek fejlesztését. Azonban ez egy tudatos jogalkotói döntés, a piacot mélyebben ismerők számára nem meglepő folyamat. Megítélésem szerint már évekkel korábban vissza kellett volna fogni a piacot, nem kellett volna ennyire gyorsan, ennyi igényt befogadni azért, hogy a hazai rendszer szervesebb legyen, és párhuzamosan végre lehessen hajtani a szükséges hálózatfejlesztéseket, energiatárolást, kiegyensúlyozást, azaz diverzifikáltabbá tenni a teljes magyar termelést.

Jelenleg Magyarországon az elektromos hálózat több évre be van foglalva. Nekünk is vannak futó projektjeink, amelyek az engedélyezés végső fázisában vannak, illetve arra számítok, hogy sok értékesítendő projekt lesz majd a piacon, amit „ready to build” szintre fejlesztenek – ezek esetében mi is megfontoljuk, hogy beszálljunk-e.

Miért pont most jött el a tőzsdei bevezetés ideje? Jelentheti a BÉT első lépését annak, hogy más tőzsdék felé is elindul a cég?

A bevezetést egy tudatos építkezés, közel három éves tervezési folyamat előzte meg, amelynek nyomán, úgy gondolom, hogy egy hiteles érettségi szintre építettük fel a céget. Egy tőzsdeérett vállalat ment most a BÉT Xtend-re.

Határozott célunk, hogy a papír likvid legyen, intézményi befektetők helyett sok kisbefektetőt várunk. Azért jelentünk meg a tőzsdén, hogy tőkét vonjunk be, így adott esetben szeretnénk is majd aktívan élni a forrásbevonási lehetőségekkel.

Ezen túlmenően határozott célunk az is, hogy idővel a régiós tőkepiacon is tovább terjeszkedjünk, ugyanakkor közép-hosszú távon a BÉT-re koncentrálunk,

és azon dolgozunk, hogy mielőbb megjelenhessünk majd a szabályozott piac Standard kategóriájában. Elégedettek viszont akkor leszünk, amikor majd a Prémium kategóriában is megjelennek a papírjaink, és jól teljesítenek.

A cikk megjelenését az ASTRASUN Solar Nyrt. támogatta.

Címlapkép: Stiller Ákos/Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ