
Tavaly a magyar kormány másfél évnyi tárgyalás után – azután, hogy előzetesen már elfogadta a globális minimumadó bevezetését – megakasztotta, hogy az Európai Unió direktívát fogadjon el egy 15 százalékos effektív társasági adó bevezetésére, amely a legnagyobb társaságokra vonatkozna. A lépés kiváltotta a minimumadó kezdeményezőjének, az Egyesült Államoknak válaszlépését, amely felmondta a még 1979-ben kötött kettős adóztatást elkerülő egyezményt Magyarországgal.
Ahogy a Portfolio.hu beszámolt, az Egyesült Államok nagykövete, David Pressmann közölte lapunkkal, hogy egyelőre nem folynak tárgyalások az egyezmény helyreállításáról vagy egy új aláírásáról, így pedig idén januárban lejárt a fennálló megállapodás is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig jelezte is, hogy a kifutó egyezmény rendelkezései az adó megállapítása tekintetében már csak 2023. december 31-éig alkalmazhatók.
Az adóhatóság összefoglalója szerint ezért több fontos szabály is változik: a forrásadós jövedelmeknél 2024-től az Egyesült Államokban és Magyarországon is adót kell fizetni kell.
Az adóügyi egyezmény felmondása kapcsán az elmúlt időszakban több kérdés felmerült: értelmezési vita pattant ki abból például, hogy egyesek szerint így az amerikai tőzsdei kereskedésben elért jövedelem már nem minősülne ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek, ami azt jelenti, hogy nem lehet egymással szembe állítani a nyereséggel és veszteséggel realizált ügyleteket, míg mások szerint ilyen kihatása nem lenne a helyzetnek.
Van, ami nem fog fájni
A Portfolio a kérdést tisztázandó megkereste Fajcsák Gábort, az RSM Hungary Partnerét, az Adóüzletág vezetőjét, aki jelezte, hogy ugyan hátrányosan érinti a hazai befektetőket az egyezmény felmondása, de a veszteség-nyereség szembeállíthatósága kapcsán a legtöbb esetben nincs ok az aggodalomra.
Az RSM üzletágvezetője szerint a félreértés valószínűleg abból adódik, hogy az Szja-törvény ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó definíciójában van egy olyan kitétel, hogy csak az az ügylet minősülhet ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, „amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye”. Ez a szabály nem zárja ki azokat az értékpapírokat, amelyeket olyan országban bocsátottak ki, amelyik nem EGT-állam és amellyel Magyarországnak nincs kettős adós egyezménye, pusztán azt írja elő, hogy az ügyletben olyan befektetési szolgáltatónak kell közreműködnie, amely EGT-államban vagy olyan államban működő pénzpiacon folytat tevékenységet, amellyel Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.
Amerikai viszonylatban az egyezmény felmondása következtében 2024. január 1-jétől azok az ügyletek nem minősülnek ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, amelyben kizárólag olyan befektetési szolgáltatók működnek közre, melyek nem EGT-államban vagy olyan államban folytatnak tevékenységet melynek Magyarországgal lenne kettős adóztatást elkerülő egyezménye, például az Egyesült Államokban. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a magyar magánszemélyek többsége magyar, svájci, osztrák, német, liechtensteini bankoknál, befektetési szolgáltatóknál rendelkezik számlával. Az Szja törvény alkalmazásában ezen országok mindegyike EGT-államnak minősül, így hiába van szó amerikai papírokról és magyar adóalanyról, ez egyáltalán nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy alkalmazni lehessen az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó szabályokat a jövőben is.
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne kellene többletköltségekkel számolnia azoknak a hazai befektetőknek, akik kereskednek amerikai eszközökkel.
Ha megszűnik az egyezmény anélkül, hogy egy új keretrendszer lépne a helyébe, akkor onnantól kezdve nincs korlát arra nézvést, hogy egyes jövedelmeknél mekkora forrásadót vonhat le az Egyesült Államok.
“A befektetéseknél például az osztalék esetében jelentősen emelkednek az érintett magyar magánszemélyek adóterhei. Az egyezmény eddig azt tartalmazta, hogy az Egyesült Államokban maximum 15 százalék forrásadót vethetnek ki, hogyha egy magyar illetőségű személy felé történik kifizetés. Most ez megszűnik, innentől kezdve az amerikai szabályok szerint az osztalék esetén 30 százalék adót vetnek ki, Magyarországon pedig bejön az Szja törvény azon szabálya, hogy ugyan figyelembe lehet venni az osztalék után külföldön levont adót, de 5 százalék adót mindenképp meg kell fizetni” - tette hozzá az adószakértő.
Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy jelen állás szerint 2023 után a jelenlegi 15 százalékról. 35 százalékra emelkedik az USA-ból származó osztalék személyi jövedelemadóterhe.
Mint azt Fajcsák Gábor ismertette, a kamatfizetéseknél is lesz változás. Eddig az Egyesült Államokból származó kamat az egyezmény alapján kizárólag Magyarországon volt adóköteles, méghozzá 15 százalékos adómértékkel. Jövő évtől azonban mindkét országban adóztatható lesz. Az Egyesült Államokban a kamaton szintén 30 százalék forrásadó van, valamint ebben az esetben is is további 5 százalékot kell itthon kifizetni.
A már említett ellenőrzött tőkepiaci ügyletek esetében is számolni kell azzal, hogy 2024-től forrásadó levonására lesz lehetősége az USA-nak, amire az egyezmény alapján eddig nem volt jogosult, amennyiben volt információja a jövedelmet szerző magánszemély magyar adóilletőségről.
Nincs kívánságműsor
Kisbefektetői körökben felmerült, hogy úgy is ki lehet játszani a rendszert, és el lehetne kerülni a magasabb adóterhet, ha egy olyan országban nyit a magánszemély számlát, ahol alacsony a befektetéseken az adóteher. Fajcsák Gábor azonban kérdésünkre jelezte, ez nem járható út:
“Nem kívánságműsor, hogy valaki melyik országban fizet adót. Hiába rendelkezik valaki egy európai banknál értékpapírszámlával, ha amerikai értékpapír után történik az osztalék vagy kamatkifizetés, akkor mivel a forrásország (ahonnan a kifizetés történik) az Egyesült Államok, azt kell vizsgálni, hogy az Egyesült Államok és Magyarország között van-e hatályos egyezmény. Ha nincs, az Egyesült Államokban le fogják vonni a 30% forrásadót, függetlenül attól, hogy mely országban található a magánszemély bankja.” - közölte a szakértő.
Hozzátette, hogy bár az adóegyezmény csak most szűnik meg, sok esetben a magyar adózók az amerikai értékpapírok után kapott hozamok (osztalék, kamat) esetében most is már 30 százaléknyi adót fizetnek tudtukon kívül. Ugyanis az amerikai kifizető sokszor nem rendelkezik arra vonatkozó információval, hogy a kifizetés végső kedvezményezettje egy magyar illetőségű magánszemély. Idei év végéig keletkezett jövedelmek esetében a különbözetet elméletileg még vissza lehet igényelni az Egyesült Államokban a helyi szabályok szerint, de ez egy elég bonyolult eljárás, amelybe amerikai szakértő bevonása is szükséges.
Címlapkép: Richard Villalon/Getty Images.
Kinevezte új helyettesét Mahmúd Abbász palesztin elnök
A 89 éves Abbász két évtizede vezeti a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet.
Trump kemény üzenetet küldött Putyinnak, fontos tárgyalások zajlottak – Háborús híreink szombaton
Trump szerint ő nem felelős a helyzetért.
Kreml: Moszkva kész előfeltételek nélkül tárgyalni Kijevvel a rendezésről
Vlagyimir Putyin a Kremlben fogadta Donald Trump különmegbízottját.
Nagyon olcsó elektromos autót dobnak piacra, a vásárlók szerelhetik össze
Az alap verzió eléggé fapados lesz.
Idén akár még kétszer vághat kamatot az EKB
Gediminas Simkus szerint tovább kell csökkenteni a kamatokat.
Kanadai miniszterelnök: Trump tényleg az 51. amerikai állammá tenné Kanadát
Szó szerint kell venni, amit az amerikai elnök mond.
Egy despota harca a piaccal
Egy fékeket vesztett rezsim épp visszaél egy fékevesztett helyzettel. Amióta Erdoğan az elnök, a török líra folyamatosan gyengül. Ez a folyamat az elmúlt négy évben...
The post Egy despota ha
Unicredit ingyenes számlacsomag
Mint mindenki másnak, nekünk is megszüntették a Raiffeisen Gold2 számlacsomagunkat, helyette választhattuk volna az új Prémium számlákat, aminek a legnagyobb hátulütője az, hogy havi egymilli
Lassan, de zöldül a globális villamosenergia-termelés
Kedvező folyamatok látszanak a villamos energia terén is, hiszen a tavalyi termelésnövekedés nyolcvan százalékát már a megújuló energiaforrások és a nukleáris energ
Sokszínűség és befogadás: ESG fókuszban a vállalati kultúra
A fenntarthatósági szempontok (ESG - Environmental, Social, Governance) ma már nem csupán a környezetvédelemről és a szabályozási megfelelésről szólnak. A \"Social\" (társadalmi) pillér ugya
Zöld hidrogén és ipari kereslet: segíti-e a tagállamok kibocsátáscsökkentését az EU hidrogénstratégiája?
A zöld hidrogén uniós bevezetését a tagállami eltérések, a növekvő költségek és a szabályozási bizonytalanságok lassítják.
Elszigetelt bunkerek versengése - Mind autarkisták leszünk
Greg Jensen a Wall Street Journal hasábjain megjelent \"Mind merkantilisták vagyunk\" írása Milton Friedman 1965-ös \"Mind Keynesiánusok vagyunk\" kijelentését próbálta átformálni a modern kor
Az AI hatása a gazdasági fejlettség egyenlőtlenségeire: előnyt növel vagy lemaradást csökkent?
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban eltérő mértékben érvényesülhet az AI potenciális növekedési hatása, amit
A nearshoring jelenség átrendezi a világkereskedelmet - Délkelet-Ázsia lehet az egyik nyertes
A nearshoring trendje révén Vietnám, Malajzia, Indonézia, Thaiföld és India kulcsszereplővé válnak a globális ellátási láncokban, miközben erősödnek a regionális gazdasági és ipari együ


- Utódlás: Csányi Péter az OTP új vezérigazgatója
- Karnyújtásnyira volt az ukrajnai háború lezárása – Tényleg egyetlen dolog miatt borul most minden?
- Mától kaphatók az új lakossági állampapírok – melyikbe érdemes most befektetni?
- Brüsszel bekeményít: az EU komolyan nekimegy a belső fenyegetéseknek
- Elhunyt Ferenc pápa - Egy korszak ért véget a katolikus egyházban
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.
Évtizedek óta nem látott változás az OTP-nél – Mi jöhet most?
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Megállíthatatlan a földek drágulása, de nem mindenki profitálhat belőle
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
Miért járt kétszer Magyarországon Ferenc pápa? És mi lesz az egyházfő öröksége?
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Eladó új építésű lakások
Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.