Sokaknak húsbavágó lesz a magyar adóügyi korlátozás

Tavaly a magyar kormány másfél évnyi tárgyalás után – azután, hogy előzetesen már elfogadta a globális minimumadó bevezetését – megakasztotta, hogy az Európai Unió direktívát fogadjon el egy 15 százalékos effektív társasági adó bevezetésére, amely a legnagyobb társaságokra vonatkozna. A lépés kiváltotta a minimumadó kezdeményezőjének, az Egyesült Államoknak válaszlépését, amely felmondta a még 1979-ben kötött kettős adóztatást elkerülő egyezményt Magyarországgal.

Ahogy a Portfolio.hu beszámolt, az Egyesült Államok nagykövete, David Pressmann közölte lapunkkal, hogy egyelőre nem folynak tárgyalások az egyezmény helyreállításáról vagy egy új aláírásáról, így pedig idén januárban lejárt a fennálló megállapodás is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig jelezte is, hogy a kifutó egyezmény rendelkezései az adó megállapítása tekintetében már csak 2023. december 31-éig alkalmazhatók.

Az adóhatóság összefoglalója szerint ezért több fontos szabály is változik: a forrásadós jövedelmeknél 2024-től az Egyesült Államokban és Magyarországon is adót kell fizetni kell.

Az adóügyi egyezmény felmondása kapcsán az elmúlt időszakban több kérdés felmerült: értelmezési vita pattant ki abból például, hogy egyesek szerint így az amerikai tőzsdei kereskedésben elért jövedelem már nem minősülne ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek, ami azt jelenti, hogy nem lehet egymással szembe állítani a nyereséggel és veszteséggel realizált ügyleteket, míg mások szerint ilyen kihatása nem lenne a helyzetnek.

Van, ami nem fog fájni

A Portfolio a kérdést tisztázandó megkereste Fajcsák Gábort, az RSM Hungary Partnerét, az Adóüzletág vezetőjét, aki jelezte, hogy ugyan hátrányosan érinti a hazai befektetőket az egyezmény felmondása, de a veszteség-nyereség szembeállíthatósága kapcsán a legtöbb esetben nincs ok az aggodalomra.

Az RSM üzletágvezetője szerint a félreértés valószínűleg abból adódik, hogy az Szja-törvény ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó definíciójában van egy olyan kitétel, hogy csak az az ügylet minősülhet ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, „amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye”. Ez a szabály nem zárja ki azokat az értékpapírokat, amelyeket olyan országban bocsátottak ki, amelyik nem EGT-állam és amellyel Magyarországnak nincs kettős adós egyezménye, pusztán azt írja elő, hogy az ügyletben olyan befektetési szolgáltatónak kell közreműködnie, amely EGT-államban vagy olyan államban működő pénzpiacon folytat tevékenységet, amellyel Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.

Amerikai viszonylatban az egyezmény felmondása következtében 2024. január 1-jétől azok az ügyletek nem minősülnek ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, amelyben kizárólag olyan befektetési szolgáltatók működnek közre, melyek nem EGT-államban vagy olyan államban folytatnak tevékenységet melynek Magyarországgal lenne kettős adóztatást elkerülő egyezménye, például az Egyesült Államokban. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a magyar magánszemélyek többsége magyar, svájci, osztrák, német, liechtensteini bankoknál, befektetési szolgáltatóknál rendelkezik számlával. Az Szja törvény alkalmazásában ezen országok mindegyike EGT-államnak minősül, így hiába van szó amerikai papírokról és magyar adóalanyról, ez egyáltalán nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy alkalmazni lehessen az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó szabályokat a jövőben is.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne kellene többletköltségekkel számolnia azoknak a hazai befektetőknek, akik kereskednek amerikai eszközökkel.

Ha megszűnik az egyezmény anélkül, hogy egy új keretrendszer lépne a helyébe, akkor onnantól kezdve nincs korlát arra nézvést, hogy egyes jövedelmeknél mekkora forrásadót vonhat le az Egyesült Államok.

“A befektetéseknél például az osztalék esetében jelentősen emelkednek az érintett magyar magánszemélyek adóterhei. Az egyezmény eddig azt tartalmazta, hogy az Egyesült Államokban maximum 15 százalék forrásadót vethetnek ki, hogyha egy magyar illetőségű személy felé történik kifizetés. Most ez megszűnik, innentől kezdve az amerikai szabályok szerint az osztalék esetén 30 százalék adót vetnek ki, Magyarországon pedig bejön az Szja törvény azon szabálya, hogy ugyan figyelembe lehet venni az osztalék után külföldön levont adót, de 5 százalék adót mindenképp meg kell fizetni” - tette hozzá az adószakértő.

Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy jelen állás szerint 2023 után a jelenlegi 15 százalékról. 35 százalékra emelkedik az USA-ból származó osztalék személyi jövedelemadóterhe.

Mint azt Fajcsák Gábor ismertette, a kamatfizetéseknél is lesz változás. Eddig az Egyesült Államokból származó kamat az egyezmény alapján kizárólag Magyarországon volt adóköteles, méghozzá 15 százalékos adómértékkel. Jövő évtől azonban mindkét országban adóztatható lesz. Az Egyesült Államokban a kamaton szintén 30 százalék forrásadó van, valamint ebben az esetben is is további 5 százalékot kell itthon kifizetni.

A már említett ellenőrzött tőkepiaci ügyletek esetében is számolni kell azzal, hogy 2024-től forrásadó levonására lesz lehetősége az USA-nak, amire az egyezmény alapján eddig nem volt jogosult, amennyiben volt információja a jövedelmet szerző magánszemély magyar adóilletőségről.

Nincs kívánságműsor

Kisbefektetői körökben felmerült, hogy úgy is ki lehet játszani a rendszert, és el lehetne kerülni a magasabb adóterhet, ha egy olyan országban nyit a magánszemély számlát, ahol alacsony a befektetéseken az adóteher. Fajcsák Gábor azonban kérdésünkre jelezte, ez nem járható út:

“Nem kívánságműsor, hogy valaki melyik országban fizet adót. Hiába rendelkezik valaki egy európai banknál értékpapírszámlával, ha amerikai értékpapír után történik az osztalék vagy kamatkifizetés, akkor mivel a forrásország (ahonnan a kifizetés történik) az Egyesült Államok, azt kell vizsgálni, hogy az Egyesült Államok és Magyarország között van-e hatályos egyezmény. Ha nincs, az Egyesült Államokban le fogják vonni a 30% forrásadót, függetlenül attól, hogy mely országban található a magánszemély bankja.” - közölte a szakértő.

Hozzátette, hogy bár az adóegyezmény csak most szűnik meg, sok esetben a magyar adózók az amerikai értékpapírok után kapott hozamok (osztalék, kamat) esetében most is már 30 százaléknyi adót fizetnek tudtukon kívül. Ugyanis az amerikai kifizető sokszor nem rendelkezik arra vonatkozó információval, hogy a kifizetés végső kedvezményezettje egy magyar illetőségű magánszemély. Idei év végéig keletkezett jövedelmek esetében a különbözetet elméletileg még vissza lehet igényelni az Egyesült Államokban a helyi szabályok szerint, de ez egy elég bonyolult eljárás, amelybe amerikai szakértő bevonása is szükséges.

Címlapkép: Richard Villalon/Getty Images.