Valamit tervez a kormány, változás jöhet Magyarországon a geotermikus energiánál

Amint arról beszámoltunk, a fejezet 14 reform és 14 beruházás segítségével vázolja fel azt, hogy az összesen mintegy 2600 milliárd forintnyi európai uniós forrást a kormány hogyan kívánja felhasználni, amennyiben hozzájut a pénzhez. A tervek között akad olyan, amely szerint minden lakossági áramfogyasztónak lehetővé teszik majd, hogy dinamikus (változó) árképzés szerint vehesse az áramot évi 2523 kWh, azaz a rezsivédett árú éves fogyasztás felett; emellett a programban szerepel egy új lakossági energiahatékonysági pályázatra vonatkozó terv; továbbá, az elképzelések szerint felszámolnák a hidrogéngazdaság kiépítése és az energiaközösségek létesítése előtti szabályozási akadályokat; a megújulós - jellemzően nap-, illetve szél- - erőművek hálózati csatlakozási eljárását egységesítenék; valamint a zöld átálláshoz fontos technológiák hazai gyártását is fejlesztenék.

Mindemellett a fejezet céljai között van a magyar geotermikus energia potenciál jobb kiaknázása is, amit beruházásokkal és a szabályozási környezet módosításaival is elő kíván segíteni a kormány. A földhő szerepének növelése mellett szól, hogy képes földgázfogyasztást kiváltani, helyben elérhető energiahordozóként fokozza az energiafüggetlenséget, és hozzájárulva a megújuló energiaforrások részarányának növeléséhez csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Magyarország jelentős potenciállal rendelkezik a geotermális energia felhasználása területén, de ez még csak minimális mértékben hasznosul - ismeri el a kormány a dokumentumban. Jelenleg a mezőgazdaságban és a távhő szektorban kerül hasznosításra a földhő, utóbbi szektorban a részesedése 2021-ben 10% volt. A kedvező adottságokat jól jelzi, hogy Európa jelenleg legnagyobb távhő szektoron belüli földhő alapú beruházása Magyarországon, Szegeden zajlik.