Meghirdette a kormány a két Posta Biztosítót. Meg akarják venni őket?
A magyar biztosítási piacon a hazai hátterű társaságok képesek leginkább személyre szabott megoldásokat nyújtani. A Hungarikum Alkusz elkötelezett a magyar biztosítási piac erősítésében, így lettünk mára a CIG Pannónia csaknem 60 százalékos tulajdonosa, és így profilunknak megfelelően természetesen érdeklődünk a két Posta Biztosító iránt is. Megbíztunk egy nemzetközi ügyvédi irodát, és a nemzetközi benchmarkok figyelembevételével – részletes átvilágítást követően, annak pozitív eredménye esetén –
szeretnénk a nyilvánosság egyidejű tájékoztatása mellett ajánlatot tenni a két társaságra.
A CIG Pannónia sikeres pénzügyi-szakmai befektetője a Hungarikum Alkusz, terveink szerint ezt a szakmaiságon alapuló pénzügyi befektetőként ránk jellemző gondos tulajdonosi modellt terjesztenénk ki a Posta Biztosítókra is.
Ezek szerint nem a többségi tulajdonukban lévő CIG Pannónia lenne a vevő, hanem a Hungarikum. Szükség lehet tulajdonosi tőke bevonására is a terveikben szereplő vételár kifizetéséhez? Össze is olvasztanák netán a két élet- és a két nemélet-biztosítót?
Valóban a Hungarikum Alkusz lenne a vevő, jelenleg is vizsgáljuk a finanszírozás legoptimálisabb formáját. Nem titkolt szándékunk, hogy egy egységes biztosítócsoportot hoznánk létre Magyarországon, ami a két-két élet- és nem-életbiztosító összeolvasztását is jelentheti. Mivel szabályozott iparágról beszélünk, a CIG Pannónia pedig nyilvános részvénytársaság, ez sok fontos részletkérdést felvet még, amely kérdéseket – aktualitásuk és kellő konkrétsági fokuk elérése esetén – természetesen a nyilvánosság pontos és a jogszabályoknak mindenben megfelelő tájékoztatása mellett kívánunk megválaszolni.
A hagyományosan többes ügynökökre támaszkodó CIG Pannónia és a bankbiztosításhoz hasonló postafióki modellt követő Posta Biztosító értékesítési modellje eltér egymástól. Nem túl nagy a szakadék?
Valóban van ilyen eltérés, de ne felejtsük, hogy a CIG Pannónia bankfióki értékesítése is egyre erősebb annak köszönhetően, hogy húszéves együttműködést kötött az MBH Bankkal. Emellett közös a CIG-ben és a Posta Biztosítóban, hogy stabil lakossági ügyfélszegmenssel rendelkeznek, e kettő a ma még mindkét oldalon kisebb vagyon- és felelősségbiztosítási tevékenységgel együtt a legnagyobb biztosítók közé emelheti őket Magyarországon.
A legutóbbi júliusi sajtóeseményükön azt nyilatkozta, hogy szeptemberben az online biztosításközvetítői piacra is megérkeznek. Mikorra várható a piacra lépés?
A digitalizáció új szintjét valósítjuk meg Magyarországon. Társaságunk a nagyvállalati üzletág, majd a legnagyobb és legeredményesebb alkuszi személyes érékesítési hálózat felépítése után közel hároméves intenzív fejlesztési munka eredményeképpen
terveink szerint 2024 januárjában indítja el online értékesítési platformját a Hungarikum Alkusz márkanév égisze alatt.
A stratégiai döntés oka, hogy piacra lépésünket a jövő évre tettük át, belső hajtóerőmnek köszönhető – akkor szeretnék az online platformunkkal elindulni, amikor teljes mértékben azt érzem, hogy merőben mást tudunk nyújtani, mint a piacon működő oldalak. Egy ügyfelünk nemrég azt mondta, hogy az a baj a biztosítótársaságokkal, hogy lelketlenek. Ez nagyon elgondolkodtató. Mi egy kifejezetten szerethető online csatornát tervezünk. Hogy miben leszünk mások, azt egyelőre nem árulhatom el, de azt igen, hogy olyan szolgáltatásokat fogunk nyújtani az ügyfeleknek, amivel végre megkapják azt a minőségi ügyfélkiszolgálást, ami megilleti őket az online térben is. A célunk ambiciózus, de eddigi eredményeink tükrében talán bátran mondhatjuk: 3 éven belül legalább 1 millió ügyfelünk, 2 millió szerződését akarjuk digitálisan kezelni.
Mi adja a növekedés motorját? Megugorható ekkora mértékű növekedés a piac többi szereplőjének is?
Miközben a magyar biztosítási piac díjbevétele 2023. második negyedévében 8,3 százalékkal esett vissza előző év ugyanezen időszakához képest, a biztosításközvetítői piac legnagyobb alkuszcégének árbevétele az első hat hónapban meghaladta a 11 milliárd forintot, időarányosan 32 százalékos növekedést produkálva a 2022-es év azonos időszakához képest. Ezzel az árbevétellel a hazai biztosításközvetítői piacon soha nem látott rekordot tudhat magáénak. Az idei év fontos mérföldkő a Hungarikum Alkusz 2021-ben meghirdetett 5 éves üzleti stratégiájában. Az elmúlt két év „alapozás” után még nagyobb sebességre kapcsoltunk. Januárban zártkörűen működő részvénytársasággá alakultunk, júliusban a magyar biztosításközvetítői piac valaha volt legnagyobb fúzióját hajtottuk végre. Ezzel párhuzamosan
meghirdettük a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, a Magyar Biztosítók Szövetsége, valamint a Magyar Nemzeti Bank részére összeállított 12 pontból álló szakmai javaslatcsomagunkat.
Szeptembertől pedig társaságunk támogatásával elindult Magyarországon egyedülálló módon több mint 50 fővel az első biztosítási és pénzügyi szaktanácsadói képzés a győri Széchenyi István Egyetemen.
Július 3-án mutatták be 12 pontos javaslatcsomagukat a teljes magyar biztosítási piac számára, amit a piac hagyományos szereplői negatívan értékelhetnek, másokat viszont lelkesít. Hogyan kívánják a „szakma egészét” támogatni? Milyen változásokat remélnek a szakmai javaslatcsomagjuktól?
Ki szeret egy sorvadó piacon dolgozni? És ki fog változást elérni? Az elmúlt 30 év hiányosságait és elmaradásait be kell pótolni.
A banki piac digitális megoldásaiban elhúzott a biztosítási piac mellett, hatalmas tér van még a fejlődésre a biztosítási szektorban az ügyfélközpontú digitális megoldások, valamint a személyes értékesítés összehangolásában. A Hungarikum Alkusz égisze alatt egy biztosítási szakértőkből álló csapat közel másféléves munkájának köszönhetően született meg a javaslatcsomag, mely a piaci verseny élénkítését, a biztosítási penetráció és ezzel összhangban a tanácsadók számának növelését, valamint az ügyfelek érdekeinek képviselését és a biztosítási szakma presztízsének jelentősen magasabb szintre emelését célozza.
A 12 ponttal nem az volt a célunk, hogy felhergeljük a biztosítótársaságokat, hanem hogy felnyissuk a szemüket a változás szükségességére. Magyarországon 5 millió gépjárművet használnak casco, és több mint 1 millió ingatlant lakásbiztosítás nélkül. 2,8 millió foglalkoztatott van állományban öngondoskodási program, 4 millió munkavállaló pedig egészségbiztosítás vagy kockázati biztosítás nélkül. A számok hallatán az egész szakmának cselekednie kellene.
Érkezett már válasz a megszólított szervezetektől?
A GFM és az MNB már augusztusban pozitívan fogadta a javaslatainkat, mindketten partnernek tekintenek minket, ami további ösztönzésül szolgál részünkre. A MABISZ-tól pedig szeptember 19-én érkezett meg a hivatalos válaszlevél, melynek áttanulmányozása jelenleg is folyik a szakmai csapatunk által. Hiszek benne, hogy a biztosítási szakma, a szabályozói környezet, valamint a szakmai szervezetek összefogása által, közös erővel valós változásokat érhetünk el.
Hogy fogadták a többiek a javaslatokat? A biztosításközvetői piacon két nagy érdekvédelmi szervezet is működik: a FBAMSZ és a MABIASZ. Ők mit szóltak?
A július 3-i sajtórendezvényünkön magas szinten képviseltette magát a két meglévő alkusz és többes ügynököket képviselő Szövetség (FBAMSZ, MABIASZ) is, ami nagy megtiszteltetés volt számunkra. Részvételüket külön megköszöntük, és azóta már többször is együtt gondolkodásra invitáltuk őket, az egységes fellépés érdekében. Visszajelzésüket vártuk mindkét Szövetség részéről, azonban irányukból eddig semmilyen válasz nem érkezett. Úgy gondolom esetükben ez megfelelően jellemzi az elmúlt 20-30 év aktivitását is.
A biztosításközvetítői piac legnagyobb szereplőjeként felelősséget érzünk a szakma iránt, ezért mindent meg kívánunk tenni az alkusztársadalom biztosítási szektoron belüli és kívüli érvényesüléséért, vizsgálva a nemzetközi lehetőségeket is. Annak érdekében, hogy megfelelő érdekvédelmi képviselet alakuljon ki a biztosításközvetítői szakmában tevékenykedő tanácsadók számára egyedülálló módon,
megalapítjuk a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségét, mely 2024 januárjától kezdi meg működését.
A Szövetség legfőbb célja, hogy a magyar biztosítási piacon a biztositásközvetítők érdekeit képviselje, tagjainak a mindennapi munkához megadja a támogatást módszertani útmutatók, szakmai irányelvek, ajánlások és szabályzatok (Etikai Kódex) kidolgozásával. Továbbá, hogy fiatal tehetségek bevonzásával segítse a szakmai utánpótlást, és ezzel hozzájáruljon a közvetítői létszám növeléséhez.
Átcsábítanák ebbe versenytársaikat, a két másik szövetség tagjait ebbe az új szervezetbe?
Szövetségünk nem az alkuszcégek érdekeit képviseli, hanem magukat a tanácsadókat. Ugyanakkor azt elmondhatom, hogy több nagyobb alkuszcég is egyeztetéseket kezdeményezett velünk, hogy valódi változásokra lenne szükség, az erőt, szakmaiságot és elszántságot pedig bennünk látják hozzá. A szövetségünkbe azon tanácsadókat invitáljuk meg a csatlakozásra, akik nap mint nap ténylegesen foglalkoznak biztosításkötéssel. Olyan új megközelítést kívánunk a szövetség keretén belül megteremteni, ami eddig nem volt tapasztalható a piacon. Bízunk abban, hogy ezáltal a többi szövetség is nyitott lesz a közös gondolkodásra a szakma presztízsének emelése érdekében.
A biztosítási szektorban 55 év az átlagéletkor, és több mint egy évtizede csökken a közvetítők száma, ami azt vetíti előre, hogy a következő években a közvetítők jelentős része nyugdíjba megy. Említette már az egyetemi képzés elindítását - ezzel érné el a szakma utánpótlását?
A biztosítási szektorban az elmúlt 5 évben folyamatosan csökken a közvetítő engedéllyel rendelkező természetes személyek (13927 főről 11935 főre) és intézmények (441-ről 357-re) száma. A biztosítási szakma átlagéletkora, ahogy említette, jelenleg 55 év, a 30 év alatti biztosítási tanácsadók aránya mindössze 7 százalék.
Sokszor és sokak említették már, hogy nagy szükség van a biztosítási szakma képzési rendszerének magasabb szintre emelésére, mégsem történt valós előrelépés. Jelenleg a független közvetítőknek 40, a függőknek 30 óra képzésen kell részt venniük a hatósági vizsga letételéhez. Ki az, aki megbízna egy olyan villanyszerelőt, aki egy 30 órás tanfolyamot végzett el? Elképesztő javaslatok keringenek a szakmában: egyesek még ezt az óraszámot is csökkentenék. Ők azt felejtik el, hogy mekkora bizalmat kapunk az ügyfelektől. Az, hogy az ügyfél ránk bízza a vagyonát vagy a gyermekei jövőjét, hatalmas felelősséggel jár.
A Hungarikum Alkusznál sokkal komplexebb módon közelítjük meg az iparági kockázatot is magában hordozó kérdéskört: Az ország 3 kiemelt régiójában teremtettük meg a lehetőséget arra, hogy rangos és nemzetközileg is elismert felsőoktatási intézmények által szervezett oktatási rendszerben legyen lehetőség megszerezni a legmagasabb fokú biztosítás-szakmai ismereteket. A közel másfél éves előkészítő munkának köszönhetően 2023 augusztusában együttműködési megállapodást írt alá a Dunaújvárosi Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Miskolci Egyetem, valamint a többségi magyar tulajdonban álló CIG Pannónia Csoport és a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. A 3 egyetem elkötelezett együttműködése, valamint a biztosítási szakma 2 kiemelkedő vállalkozása, mint szakmai műhelyek teremtik meg a hallgatók részére a komplex, gyakorlati tudást is nyújtó oktatási rendszert. A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. és a CIG Pannónia Csoport szakemberei közvetlenül vettek részt a biztosításszakmai képzés tematikájának kidolgozásában, a tantárgyleírások tartalmának elkészítésében, valamint aktív szerepet vállalnak az oktatásban is. Segítséget nyújtanak az egyetemi szakoktatók betanításában, illetve a záróvizsgákon, vizsgabizottsági elnökként és/vagy tagként is részt vesznek. A megszerzett diploma piacképességének feltételeiről gondoskodva a szakmai gyakorlat lehetősége is biztosított a hallgatók részére a biztosításközvetítői piac legnagyobb és legeredményesebb vállalatánál, a Hungarikum Alkusznál. Az első biztosítási és pénzügyi szaktanácsadói képzés 2023 szeptemberében indult el a győri Széchenyi István Egyetemen.
Az egyetem weboldalán és a sajtóban is közzétett rangos szakmai képzésre a biztosítási szektorban dolgozó biztosításközvetítők közül egyedül a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. kötelékében tevékenykedő biztosítási szakértő munkatársak és tanácsadók jelentkeztek több mint 50 fővel, élve a lehetőséggel, hogy megszerezzék a legrangosabb biztosításszakmai elismerést Magyarországon.
Mit tekint a 12 pontos javaslatcsomagból a legfontosabbnak?
Egy célkitűzést:
a mindössze 2,15%-os biztosításpiaci penetráció (a díjbevétel és a nominális GDP aránya) növelését. A GDP arányában mindössze ennyit költ évente a magyar társadalom és gazdaság biztosításra,
pedig az MNB jövőképe alapján 2026-ig el kellene érnünk a 2008-as válság előtt egyszer már meghaladott 3%-os szintet, amitől most nagyon messze vagyunk. Attól tartok, ez a szint 2030-ra sem lesz meg, ha nem cselekszünk sürgősen.
Az említettek mellett az elmúlt évek gazdasági változásai egyértelműen hangsúlyossá tették, hogy az ingatlanok alulbiztosítottságának kérdéskörével szabályozói szinten is foglalkozni kell. Társaságunk szerint elengedhetetlen, hogy éves rendszerességgel hivatalosan tegyék közzé ajánlásukat az újjáépítési egységárakra vonatkozóan és ezen javaslatukat a biztosítótársaságok tekintsék kötelezően iránymutatónak, amennyiben erre van lehetőség.
Másik kiemelten fontos javaslatunk a káresemény során, a biztosító által nyújtott szolgáltatások határidejének szabályozása. Jelenleg ugyanis a jogszabályok kizárólag az ügyfelek számára előírt határidőkről rendelkeznek, pedig éppen ugyanennyire fontos lenne, hogy az ügyfelek is kiszámíthatóan és előre szabályozott keretek között juthassanak a kárkifizetéshez.
A biztosítási piacon a verseny élénkítésére is szükség van Önök szerint. Hogy érnék ezt el a már említett változtatásokon túl?
A magyar biztosítási piac az első félévben 779,1 milliárd árbevételt generált, melyből a TOP5 biztosító (Alfa, Allianz, Generali, Groupama, Union) adta az árbevétel több mint 60 százalékát. Ezen tényekre építve született meg kifejezetten a piaci verseny élénkítését célzó javaslatunk is, ami kötelezővé tenné a biztosítótársaságok számára az ügyfelek szerződéseihez kapcsolódó kárstatisztikák ügyfelek részére történő rendelkezésre bocsátását. Az intézkedés hiányában ugyanis versenyhelyzeti előnybe kerül az a biztosítótársaság, amely a szerződést kezeli, hiszen a kártörténet birtokában pontosabb díjajánlatot tud kínálni ügyfelének, mint versenytársai. Ezáltal az ügyfél elesik a legjobb piaci ajánlat megtalálásának lehetőségétől.
Mi az, amit az állami megbízásokon túl már most másképp csinálnak, mint a többi alkuszcég?
Az állami megbízások aránya kevesebb mint 15 százalék a bevételinkben, ez nem mérvadó. Sokféle megközelítést hallottam már vissza a piacról, hogy miért érdemes hozzánk csatlakozni, , ám akik szerződést kötnek velünk, jól tudják, hogy ennél korrektebb szerződéssel aligha találkozhatnak máshol. Ha holnap úgy dönt a csatlakozott alkuszcég, hogy elmegy egy másik alkuszhoz, kötelezettségek nélkül megteheti, erre azonban az elmúlt 4 év alatt nem volt példa. Ez egy olyan együttműködés ugyanis, amit a másik fél bármikor felbonthat, nincs kényszer. Nap mint nap az inspirál minket, hogy megtegyünk minden tőlünk telhetőt, ügyfeleink érdekében. Ezért ma már 300 munkavállaló és közel 1000 tanácsadó dolgozik nálunk, mégpedig úgy, hogy nem egyszerűen megkötik a szerződéseket, mert az a legkönnyebb. Mi sok más közvetítővel ellentétben a szerződés teljes időtartama alatt az ügyfelekkel tartunk, a kárrendezés terén például olyan támogatást kapnak, ami máshol nem jellemző. Aki megkötött egy biztosítást nálunk, és kára van, annak nem a biztosítónál kell először kopogtatnia, hanem annál, akinél megkötötte a szerződést, és ezek mi vagyunk. Küldetésünknek tekintjük tehát azt is, hogy felhívjuk az ügyfelek figyelmét arra, mi egy biztosító, és mi egy biztosításközvetítő feladata.
Összegezve, Ön szerint az említett változások nélkül mire számíthat a biztosítási szektor a következő 5 évben?
A jövőképem nem túl derűs, ha együttesen nem teszünk valamit a biztosítási szakmáért.
A magyar állampolgárok edukációja nélkül a biztosítási penetráció európai viszonylatban is méltatlanul alacsony szintje még tovább fog csökkenni. Az alulbiztosítottság, illetve a biztosítottság teljes hiánya jelentős károkat fog okozni a háztartások és vállalkozások számára, baj esetén veszélyeztetve a családok anyagi biztonságát is. Mindeközben a tanácsadói szakmában dolgozó és nagy tudással rendelkező tanácsadók koruknál fogva elhagyják a szakmát és nyugdíjba vonulnak, anélkül, hogy átadnák az értékes tudásukat a fiatal generáció számára, mert nem szólítja meg a fiatalokat kellő aktivitással senki. Megfelelő képzési rendszer és mély tudásszint nélkül a pályán maradók egyszerű dobozos megoldások értékesítésével próbálnak majd érvényesülni, mindezt az ügyfelek kárára, akik „egy értékesítési lánc szereplőjeként terméket vásároltak”, valódi minőségi és személyre szabott kiszolgálás helyett. Ezt nem hagyhatjuk, harcolnunk kell az ügyfelek érdekében!
