Új javaslat látott napvilágot: kötelező készpénzmentes fizetést mindenhova!

Nagy átalakulás zajlik most nálatok, szeretnétek a fizetési szolgáltató szerepből egy szélesebb szolgáltatásai portfólióval más piacokra is belépni, melyek összekötő eleme az adat. A mai napig hallom néha a régi reklám szlogenjét, hogy „minden másra ott a Mastercard” Most akkor mi lesz az új szlogen, mindere ott van a Mastercard?

Az elmúlt évtizedekben globális és lokális szinten is nagyon kiterjedt kapcsolathálónk alakult ki, ami jóval túlmutat a banki partnerségeken. Igyekszünk ezeket a kapcsolatokat a lehető legjobban kiaknázni, aktívnak lenni. Ilyen szempontból igen, egyre több területen vagyunk ott és vállalunk szerepet. De ez a kapcsolatháló mutatja meg azokat a közös nevezőket, mint például az adat és az adathasználat, ahol a már meglévő szakértelmünk mellett az elmúlt évek akvizícióinak is köszönhetően komoly tudás birtokosai  lettünk. Ezt új szolgáltatások fejlesztésébe forgatjuk és ennek köszönhetően fizetéstechnológiai cégből technológiai céggé váltunk, aki már nem csak a pénzügyi szektor számára hozza el az innovációt. Ez valóban egy lépés a „mindenre ott a Mastercard” felé.

Eölyüs Endre

Mastercard, Country Manager for Hungary and Slovenia

Eölyüs Endre 2013 novembere óta a Mastercard budapesti irodájának vezetõje, feladata a magyar és szlovén piacok stratégiai és operatív irányítása. A szakember diplomáit a Gödöllõi Egyetemen és a CEU-n

Tovább

Eölyüs Endre 2013 novembere óta a Mastercard budapesti irodájának vezetõje, feladata a magyar és szlovén piacok stratégiai és operatív irányítása. A szakember diplomáit a Gödöllõi Egyetemen és a CEU-n… Tovább

A digitalizáció árnyoldalaként is értékelhetjük, hogy Magyarországon az utóbbi időben nagyot emelkedett a csalások száma, a kártyás tranzakcióknál és az egyéb elektronikus fizetéseknél is többszörösére emelkedett a sikeres visszaélések száma és értéke. Milyen trendeket láttok emögött, milyen csalások terjednek és hogyan lehet ezek ellen védekezni? Milyen eszközök léteznek erre?

Ez nem lokális, hanem globális jelenség, fontos szerepet játszott benne a pandémia, ami egyrészt egymilliárd netes felhasználót hozott, másrészt pár hónap alatt több évnyi digitalizációs fejlődést okozott. A mesterséges intelligencia megjelenésével pedig ezek a digitális megoldások is szintet léptek. Ugyanakkor ez az innováció nem csak a technológiai cégeket, hanem a hackereket is segíti, hiszen ezekkel az eszközökkel sokkal szofisztikáltabb és hatékonyabb visszaélésekre képesek. Ha csak egy egyszerű magyar példát nézünk, a nyelvünk hosszú éveken át egyfajta védelmet jelentett, nagyon könnyű volt felismerni egy adathalász üzenetet a rossz magyarsága miatt. Ma már olyan fordítóprogramok érhetők el, amik segítségével tökéletes nyelvezettel megírt leveleket lehet előállítani  még akkor is, ha azt egy külföldi adathalász cég küldte. De nem csak fordításról van szó, hiszen a mesterséges intelligencia képes zsarolóvírusok fejlesztésére, amit egy dark weben pár száz dollárért vásárolt adatbázisra küldve milliós károkat okozhat.

A vállalkozások szintjén szintén sokkal nagyobb tudatosságra lenne szükség a kibervédelem területén, dedikált szakemberekkel, akik büdzsét is kapnak a megfelelő rendszerek vásárlására és fenntartására, biztonsági protokollok kiépítésére. Itt nem a legnagyobb vállalatokra kell gondolni, ők ebben többnyire naprakészek, hanem a közepes és kisvállalatokra, akik egy ellátási lánc gyenge láncszemei.

Egyéni szinten pedig a támadások jelentős része nyugalommal és józan paraszti ésszel kiküszöbölhető lenne. A digitalizáció az emberek többségének óriási magabiztosságot adott, de nagyon sokszor hiányzik a tudatosság, az adataink megfelelő szinten való értékelése és védelme. Ez ugyanúgy feladat az egyes felhasználók szintjén, de komoly feladatot jelöl ki valamennyi piaci szereplő számára egyaránt.

Melyek azok a területek, ahol szerinted érdemes lenne a hazai szabályozói környezetet átalakítani, hogy az jobban támogassa a digitalizációt? Hol volna még tennivalónk e téren?

A fizetések terén maradva, nagyon pozitív a pár éve bevezetett követelmény, hogy az online kasszára kötelezett kereskedők elektronikus fizetést is biztosítsanak. Mégis, számos olyan fizetési helyzet van, ahol továbbra sincs lehetőség elektronikus fizetésre – említhetjük például a szolgáltató szektor számos iparágát, a szépségipart, vagy akár a nagybani piacokat.

Érdemes lenne tehát kiterjeszteni úgy a szabályozást, hogy ne legyen olyan fizetési helyzet, ahol a fogyasztó számára nem biztosított az elektronikus fizetés lehetősége.

Amit még kiemelendő területnek tartok, az a társadalom edukációja, mind fogyasztói, mind vállalkozói oldalról, és ebben az államnak, a magánszektornak, de a civil szférának is közösen kell lépnie. A megfelelő digitális eszközkezelés, valamint a digitalizáció lehetőségeinek és veszélyeinek ismerete alapvető elvárás kell legyen a társadalom felé.

Nemrégiben lépett a magyar piacra aKlarnafintech unikornis, mit vársz ettől a hazai BNPL-piacon?

Úgy látjuk, hogy a hitelezés megjelenése a digitális térben egy megállíthatatlan nemzetközi trend. A hazai piacon is van már több szereplő, kétségtelen, hogy a Klarna ismertsége a legnagyobb. Egyrészt fontosnak tartjuk, hogy a digitális fizetések egyre sokszínűbbek lehessenek, a felhasználónak minden vásárlási, fizetési helyzetben legyen több opciója és mindegyik a lehető legmagasabb ügyfélélményt biztosítsa.

Ugyanakkor éppen a magas UX, és az a tény, hogy akár egy többszázezres árucikket pár perc alatt megvehetünk részletfizetéssel, magával hozza a felelősség és a tudatos vásárlás kérdéskörét is, ami mellett nem szabad elmennünk és amiben felelősségünk van.

Címlapkép forrása: Portfolio